Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-31 / 35. szám
16. OLDAL MAGYAR HIRAI>' Thursday, August 31, 1972 V ❖ ❖ ❖Elbeszélések és igaz történetek * * ❖ ❖ ♦t**íH't*%**t4*t**t**«*ít**t*****t****,t*****t*4«**«,*«M**4t*^****«**«**«<*t*****«*>***t***M*M»**«***M*******',,*‘ A POROS AKTÁK MESÉLNEK: A SZARVAS-CSÁRDÁBAN TÖRTÉNT (Folytatás) Szarvas Istvánék már pótolva vannak azzal az őrült reklámmal, amit a lapoktól ingyen kaptak. Dános körül pedig nemigen lesz gyilkosság mostanában. Mert a kakastoll sokszor volt már félelmes és alapos munkában, de ilyen alaposban és félelmesben talán még soha. Jó, bolond fiuk eezk a léha ujságirók. Még a legcinikusabb is közülük, aki Monorról, Debrecenből vagy Da- Ibasról visszajött, sir. Pedig szeretnek a Herren-moral paripájára ülni. Pedig az oláh cigányok mégsem efféle cigányok, mint ők. De sokallják a buzgóságot a fiuk. Haragjukban még talán többet is látnak a kelelténél, mint amennyi történik. — Például igaz, hogy a csendőrök megvasalták az apró gyermekeket, a purdékat is. De talán az mégsem igaz, hogy az egyik purdénak eltávolították a szemét. Azt se akarjuk elhinni, hogy külön besózták a heringet, melyre a vallomásra bírandó cigány két napig se kap egy korty vizet. Hasonlóképpen túlzásnak véljük azt is, hogy a-cigánynak a csontját válogatás nélkül törik a csendőrök. Bizonyosan okkal-móddal törik. A térdét például, hiszen a cigány úgyse szokott térdelni. A lapockát, a bordát, a lábfejcsontokat. Mi nem hisszük azt, hogy a fejét is kilyukasztják a gyanusitott férfiúnak. Holott mi arra se mernénk esküdni, hogy csakugyan a cigányok gyilkoltak. A csendőrök, talán az ügyész urak is ezt bizonyosra veszik. Éppen emiatt tartják iszonyú titokban a vizsgálat menetét. Nehogy az újságokba kerüljön valami pozitív .. Lakatos Lina nem bírja tovább A nyomozás menete azt igazolja, hogy a csendőrök vallatása még mindig erősebb eszköz, mint az ujjlenyomat-felvétel. A Hortobágyon a szabad ég alatt tartott, s körülzárt cigányok közül jelentkezett egy tizenöt éves cigánylány. Vallott. — Nem bírom tovább az éhezést. A Kolompár-család csinálta. így fogták el Lakatos Lina vallomása után a Kolompár családot. A rendőri nyomozás azonban nagy nehézségekkel küszködött. Ahány kihallgatás, annyiféle változata az eseményeknek. Közben meggyógyultak az ujjak . . A vajda, Kolompár Balogh Tuta ujjlenyomata egyezett az üvegpoháron talált véres nyommal. Amikor ezt elébe tárták, Balogh Tut» megtört és beismerő vallomást tett. Bűntársaként saját tizennyolc éves, Marcsa nevű lányát és családjának még három férfitagját nevezte meg. A bíróság előtt aztán ismét tagadni próbált. — Hallotta a vádat? Bűnösnek érzi magát? — Nem — mondta Balogh Tuta —, én azon a földön nem is jártam, ahol ez a baj történt. — Akármelyik cigányt elfognák, bátran el lehetne ítélni, annyi bűn terheli a lelkét — dörögte Rónay Kamill kúriai biró, a tárgyalás elnöke. — Ebben a perben még az ujjlenyomatok is szerepet játszanak. A maga ujjlenyomata teljesen ráillik a helyszínen talált ujjlenyomatra. — Az Isten minden embernek adott ujjat. Nemcsak egy embernek adott az Isten ujjat... A védőbeszéd Bizony nem volt egyszerű a tényállás, s megállapítani az egymásnak ellentmondó, tagadó, vagy mást vádoló vallomások alapján tulajdonképpen nem is sikerült pontosan. A védők általában felmentést kértek. Az egyik védő kijelentette: Kérik a vádlottak elitéltetését, hogy az esküdt urak elrettentő példát statuáljanak. Emlékeztetnem kell arra a történeti tényre, hogy 1872-ben, Hont megyében szintén volt egy nagy cigányper. Százhatvannégy cigányt vádoltak gyilkossággal. A vádlottak közül negyvenkettőt felkoncoltak, nyolcat kerékbe törtek, négyet pedig felnégyeltek. A többi cigány kénytelen volt társai kivégzésénél a hóhér munkáját végezni. Ha ez a borzalmas végrehajtás nem volt elrettendő példa, akkor a mostani sem lesz az, bármily szigorú lesz is az Ítélet. Pedig akkor a Hont megyei gyilkosságnál valóban az éhség, a mérhetetlen nyomor vitte rá a vádlottakat, hogy megöljenek és kiraboljanak egy embert. Nem elrettentéssel, hanem kultúrával, iskolával kell a cigánykérdést megoldani! Nincs halálos Ítélet Becsületére szóljon a bíróságnak, egyetlen halálos ítéletet sem hozott a vádlottak ellen. Balogh Tutát és családjának tagjait életfogytiglani börtönnel sújtották, “figyelembe véve a vádlottak alacsony értelmi fokát.” Az elitéltek közül csupán egy, Lakatos János, cigánynevén Sztojka Parnó érte meg a szabadulást. 1907-től 1919 őszéig ült, amikor az ellenforradalmi zűrzavarban kiszabadult a börtönből. Tiz évig “nélkülözte” őt a fegyház, aztán 1929-ben valaki feljelentette, visszavitték és újabb kilenc esztendei rabság után, 1938-ban szabadlábra helyezték. Harminc év múlva, — miután a büntetését kitöltötte — egy riporternek igy mondta el a gyilkosság töránetét: — Az a dolog kérem 1907 julius 20-án esett meg, ha már itt tartunk. És mindennek a" kocsmáros volt az oka. Jegyezni kívánom, az asszonyt korábbról ismertem már. Jó család volt, nem mondhatom. Szóval instálom, úgy volt, hogy a Szarvas ur egész napszámra megfogadott bennünket és pálinkát is adott, olyat, amit maga főzött. A nagy melegben felforrt bennünk a pálinka. Bementünk az ivóba. Szentigaz, már késő este volt, de a kocsmárosné mindjárt éktelenül kezdett kiabálni, szidta nagyon az urát, minek engedi be a cigányokat késő este a házba. Mi csak álltunk ott, hallgattuk a perlekedést. Akkor a kocsmárosné még jobban megmérgeskedett, elővett egy pisztolyt és belénk lövöldözött. Erre már a Trokács Marcsá meg nem állhatta, elkapta hátulról az asszony nyakát, az meg azon nyomban leesett a földre, mint egy hulla. Aztán meggyilkoltak ott mindenkit... Hát igy volt... Egy félpohár bortól berúgott — Aztán tudja-e, mi lett a többivel? — Hogyne tudnám, mind elpusztultak. Nézem csak . . . Kolompár Balogh Tuta 15 esztendőt kapott, meghalt Illaván, Trokár Marcsa életfogytiglanit kapott, az is meghalt tizenkilencben Márianosztrán. Lakatos Kuna János tizenöt esztendős ítélt volt, meghalt Illaván. Aztán a sógor, Lakatos Sztojka Bajka, meg a Lakatos Dollár, ők is meghaltak, szintúgy Illaván. Elvitte mindet a mellbetegség. Lakatos János, aki 21 évet töltött különböző börtönökben, épp úgy szabadult, mint ahogy bekerült: irástalanul. A huszonegy esztendő börtön még arra sem volt elég, hogy valami rendes szakmára fogják, így hát szabadulása után nem maradt más hátra, mint a kosárfonás. Azt gyakoroltatták vele odabent a börtönben. Havi két pengő bérért. Nem is sokáig húzta Lakatos János szabadlábon. Nem sokkal szabadulása után megfázott, tüdőgyulladást’ kapott. Abban az angyalföldi cigányputriban pusztult el, ahol szabadulása után felkereste a riporter. FORTUNÁT 1 NEM LEHET BECSAPNI Nemcsak napjainkban, hanem a régi, jó békeidőben is sokan voltak, akik a lottótól várták a megváltást, a gazdagságot, minden gondjuk-bajuk elmúlását. A lutri osztatlan népszerűségnek örvendezett. Egészen addig, amig jött Farkas Menyhért, megnyerte a félmillió — az időbeli — forintos nyereményt, s elveszejtette a játék tisztaságába való bizalmat. A Farkas-ügy nyomán támadt felháborodás esztendőkig nem ült el, s amikor 1895 őszén beszüntették a lottót, s helyette bevezették az osztálysorsjátékot, a sajtó négyéves ádáz, lottó-ellenes harcát koronázta siker. (Folytatjuk) JjJ
