Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-24 / 34. szám

14. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, August 24, 1972 HIRES BŰNÜGYEK i í. Kürthy Miklós: KRÓNIKA k EGY OSTOBA DIÁKTRÉFA. AMELY GYILKOSSÁGGAL VÉGZŐDÖTT (folytatás) Az ügyészség- mindjárt kezdetben, mindenfajta ma­gyarázkodás nélkül, arra hi­vatkozott, hogy Buchanan bevallotta a gyilkosságot a rendőrségen. A kihallgatást vezető álla­mi rendőrtiszt, William Har­ris, volt a vád első tanúja és egyúttal ő volt a koronatanú. Harris a következőket mond­ta vallomásában: — Március 15-ikén, közel 6 órai vallatás után, amikor Buchanan még mindig taga­dott, figyelmeztettem arra, hogy ha nem vall, egész éle­tén keresztül gyötörni fogja az elkövetett gyilkosság. — Nem öltem meg Nancyt — válaszolta konokul Bucha­nan. — Mondja meg őszintén — kérdeztem ekkor — Nem hallotta Nancy sikoltását? ■—1 Ez volt az a kérdés, amely megtörte Buchanant, aki hirtelen zokogni kezdett és bevallotta a gyilkosságot. A vallomás csak szóban hangzott el és hangszalagra vették, a bíróságon azonban nem forgatták le, a vallomás lényege a tanúként megidé­zett rendőrtisztek elbeszélé­se szerint—a következő volt: — Azon a végzetes éjszakán elhatároztam, hogy megtré­­i'álom és megijesztem a dor­­mitórium épületében alvó lá­nyokat. Egész életemben, mindig is kedveltem a tréfá­kat. A szándékom az volt, hogy a lányok egyik emele­tén, az egyik szobában, vagy szoba előtt, füstbombát he­lyezek el. Körülbelül hajnali 3 óra volt, amikor erre az elhatá­rozásra jutottam. Szobámban voltak füstbombák, mindig tartottam magamnál efféle holmikat. Magámhoz vettem, egy füstbombát, zseblámpá­mat és egy kést. A kést a padlón akartam hagyni ijesz­­tésül. — Felmentem a harmadik emeletre és óvatosan elkezd­tem próbálgatni az egyes aj­tókat. A legtöbb szoba ajtaja, természetesen, zárva volt. Az egyik szoba ajtaját végre nyitva találtam, ebben a szo­bában azonban olyan lány la­kott, akivel jó viszonyban voltam, ezért tehát óvatosan kihátráltam a szobából és to­vább próbálkoztam. — A következő ajtó, ame­lyet nyitva találtam, Nancy Diane Wyckoff szobájának ajtaja volt. Hangsúlyoznom kell, hogy nem ismertem Nancyt, soha azelőtt nem lát­tam. — Az ágy mellé óvakod­tam, a kést letettem a padló­ra és a zseblámpát térdemen egyensúlyozva előhúztam zsebemből a füstbombát. A zseblámpa azonban legurult a térdemről és csörrenve a padlóra zuhant. Az ágyban alvó lány nyomban felébredt. — A lány felsikoltott, ki­szállt az ágyból és felém in­dult. Teljesen elvesztettem a fejemet. Felkaptam a padló­ról a kést és a lányba szúr­tam. Nem emlékszem, hogy hányszor . . . talán egyszer, talán többször. Aztán a vész­kijáraton keresztül saját emeletemre rohantam és be­rohantam a szobámba. A későbbi tanúvallomások során a pszichológuson egy­behangzóan úgy vallottak, hogy Buchanan egész külön­legesen intelligens ember, a legelső 5 százalékhoz tarto­zik. Az együk pszichológus még hozzátette: — Buchanan érzelmi érett­sége azonban, intelligenciája ellenére, egy 12 éves gyerek érzelmi érettségének felel meg. A kettő nem zárja ki egymást, számos példát lehet­ne felsorolni arra, hogy vala­ki rendkívül intelligens és ugyanakkor érzelmileg telje­sen éretlen. Az egyik pszichológus, Dr. Guy Pavaresh, elmondotta tanúvallomásában, hogy Bu­chanan mindig nagyon enge­delmes gyerek volt, sohasem feleselt szüleivel és megta­nulta, hogy indulatait magá­ba fojtsa. Nem volt ez cse­kélység, mivel Buchanan kis­gyerek kora óta rendkívül indulatos, hirtelenharagu volt. Ez volt a magyarázata, és az oka annak — mondotta a pszichológus — hogy Bucha­nan szeretett tréfákat és csí­nyeket elkövetni, mások ro­vására. Ez volt az egyetlen módja annak, hogy társadal­milag elfogadható módon, ki­fejezésre juttassa dühét és ingerültségét. A védelem egy másik ta­núja, egy Dr. Paul H. Blach­­ly, a University of Oregon orvosi fakultásának a pro-1 fesszora, a következőket mon­dotta : — Buchanant olyan szigo­rúan nevelték szülei, hogy ez a nevelés elnyomta és vissza­fojtotta Buchanan szexuális ösztönét és ez az elfojtott ösz­tön február 8-adikán aligha­nem “felrobbant.” — Buchanan énhasadásra hajlamos személy és adott al­kalommal pszichotikus lesz. Nyilvánvalóan pszichotikus állapotban volt akkor is, ami­kor a lányt meggyilkolta. Bu­chanan beteg és ha nem keze­lik, veszélyes lehet. Inténziv pszichiátriai kezelésre van szüksége — mondotta Dr. Blachly. A vád viszont Dr. George Suckow pszichiátert idézte meg szakértőként, aki kije­lentette tanúvallomása alkal­mával : — Meggyőződésem, hogy Buchanan felelősségre vonha­tó tettéért, mert a gyilkosság­­idején beszámítható állapot­ban volt, Buchanan sokkal in­kább személyiségbeli rendel­lenességben, mint elmebaj­ban szenved. Buchanan édesapja is meg-, jelent tanúként a bíróság* előtt és azt mondotta, hogy a fia elsőrendű tanuló volt min­dig és nagyon engedelmes gyerek. — Fiamat szigorúan nevel­tük, magasszintü erkölcsi el­vek szerint. Fiam jobban ked­velte a felnőtteket, mint a ve­le egykorú gyerekek társasá­gát, mert úgy érezte, hogy a gyerekek erkölcsi és értelmi színvonala messze az ő erköl­csi és értelmi színvonala alatt áll — mondotta Buchanan édesapja. A védők arra való hivatko­zással kérték Buchanan fel­mentését, hogy védencük nem tekinthető normális érzelmi életű embernek. A vád kép­viselője viszont ezzel érzelt: — Buchanan saját vallo­mása bizonyitja, hogy akkor vesztette el a fejét, amikor Nancy felébredt, már pe<jig a pánik semmiképpen sem te­kinthető elmebetegségnek. A biró bűnösnek minősítet­te Buchanant emberölésben és a maximális büntetésre, 10 évi szabadságvesztésre, ítélte, ezekkel a szavakkal: — Úgy találtam, hogy ezt a bűnt maga egészen külön­legesen feldúlt idegállapotban Újabban egyre többen vél­nek szörnyeteget látni. Az el­múlt hetekben először Misso­uri államban “láttak” egy szörnyeteget, közvetlenül az­után pedig Ohio államban. Nyugodtan mondhatjuk: a szörnyetegek divatba jöttek. Kürthy Mikló« Komoly, értelmes és egyéb­ként józangondolkodásu em­berek esküdözve állítják, hogy saját szemükkel látták a szörnyeteget. Az állítólagos szörnyeteg­nek egyébként meghatáro­zott, úgyszólván teljesen vál­tozatlan jellemző vonásai vannak. Egy átlagos, jobb családból származó szörnye­teg, a “szemtanuk” állítása szerint, a következő: Legalább hét láb magas, testsúlya 300 és 500 font kö­zött mozoghat, dús, bozontos sötétszinü haja van, körmök helyett karmai vannak, him­bál ódzó testtartással jár, ha felbőszítik morogni kezd és fenyegető magatartást tanú­sít. Egyesek még mindehhez hozzáteszik: a szörnyetegnek kénkő szaga van és ezen, őszintén szólva, nem csodál­kozom. Végtére is, milyen szaga legyen egy szörnyeteg­nek? A kérdés csak az: miért “látnak” az emberek egyre gyakrabban szörnyetegeket ? A dolgot különféle módokon lehet indokolni, saját indoko­lásom a következő: A körülöttünk levő világ egyre bizonytalanabb, egyre értelmetlenebb és egyre bo­nyolultabb. Ennek a követ­kezménye az, hogy a világ egyre félelmetesebbé válik számunkra. Ebben a világban minden lehetséges, illetőleg minden olyasmi lehetséges, ami kellemetlen. Ebben a vi­lágban szükségszerűen “jele­nik meg” a szörnyeteg. A szörnyeteg félelmetes,, egy fé­lelmetes világ félelmetes .tr­­méke. Miért éppen olyannak “lát­ják” a Szörnyeteget, amilyen­nek látják? Azért, mert a Szörnyeteg alakj ába mindazt belesüritik, amit Boris ; Kar­loff, Peter Cushing, Lon Cha­ney és a többiek szörnyeteg­­alakitásaiban láttak. A Ször­nyeteg olyan, amilyennek len-. nie kell :a Szörnyeteg Boris Karloff, Peter Cushing, Lon Chaney és a többi borzalom­­szinész szörnyetege., Azok, akik “látják” a Ször­nyeteget, valamiképpen meg­nyugszanak, mert megtörtént az, aminek meg kellett tör­ténnie: megjelent előttük egy félelmetes világ félelmetes szörnyetege. A kénkő szag is természetes, hiszen szörnye­tegről van szó. Ohioban az egyik “szem­tanú” viszont kijelentette: nem érezte a Szörnyeteg kén­­kő szagát, egyszerűen azért, mert náthás volt. Ez az ember azonban gyá­va és fantázianélküli kispol­gár, aki nem is érdemli meg, hogy szörnyeteget “lásson”. Ü 1 41 Nagy érdeklődés közepette folyik régész munka közben. ' JlÉÉÉÉsL* Alaszka archeológiái feltárása: a követte el. Ennek ellenére azonban, a cselekedet olyan, hogy a társadalom nem hagy­hatja jóvá ezt a cselekedetet és megtorlással kell élnie. S ezzel véget ért egy osto­ba diáktréfa, amely gyilkos­sággal végződött. Nancy Dia­ne Wyckoff úgy vélte, hogy szobája ajtaját nem szük­séges bezárnia, mert vele semmi sem történhet. Téved étste hrdl hrdlutaa Tévedett és tévedéséért éle­tével fizetett. (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents