Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-24 / 34. szám
12. oldal MAGYAR HÍRADÓ. Thursday, August 24,1972 ÖHAZAI RIPORT: regszik a hegyaljai szoiővidék—sok a parlag Tokaj-Hegy alj a augusztus hó . . . Ünnep volt Tolcsván. A régi Rákóczi-kastély helyén ékeskedő udvarház földszintjén felavatták a Hegyalja feormuzeumát. Hajdan a nagy fejedelem pihent meg ott pataki várába utazva. Mostantól a tokaji bor diadalutját követhetik nyomon az összegyűjtött szőlőmüvelő szerszámok, borosrekvizitumok segítségével az érdeklődők. Hogy mikor szűrték az első tokaji aszút? A mezőgazdasági muzeum jelen levő főigazgatójának, dr. Vlcskó Lajosnak, és helyettesének, Balassa Ivánnak a véleménye sze rint 1570 táján születhetett meg a nektárnál nemesebb ilta. Higgyünk azonban a szép helyi legendának is. Eszerint Sepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna hírneves pincemestere volt az aszú atyja. Nagyasszonyának készítette húsvéti meglepetésként az Orémusz szőlőbeli öreg pince mélyén. — Aszukirálynak sok hive, rajongja van, de a gondja sem kevés — mondja Kapos Pál, az állami gazdasági borkombinát vezérigazgatója. Ma 12,167 katasztrális hold a hegyaljai történelmi szőlőterület, de ebből már sok a parlag, évente újabb néhány száz hold elöregszik. Az öreg szőlőt öreg gazdája magára hagyja, a fiatalok meg inkább a városi életet választják az ősi hivatás vállalása helyett. Öregszik a hegyaljai szőlővidék. A századfordulón telepitett tőkék hetvenévesek. Uj kellene a helyükbe. Korszerű, nagyüzemi táblák. — Ilyen is van — nyugtat meg Kapás Pál. — A terület 40 százalékán már tízévesnél fiatalabb telepítések diszlenek. S ez a 40 százalék adja az össztermés 60 százalékát. Mintegy 1200 hold a tiz és a harminc év közötti telepítés, a többi, a terület fele, reménytelenül öreg. A pincék is öregek, 90 százalékuk nincs villamosítva. A technikai eszközök nem fejlődtek úgy, ahogy kellett volna. Nincs elég korszerű bortároló, vasbeton és üveghordó. Az egyébként gyorsan fejlődő (borkombinátnak is egyetlen, korszerűtlen palackozóüzeme van, amely ma már nem felel meg az exportkövetelményeknek. — Mégis azt mondom, hogy az utóbbi 15 évben sokat fejlődött Tokaj-Hegyalja. így mondja Kapás Pál, s ő mondhatja, mert a borkombiipát valóban szép borgazdasági berendezéseivel, szociális és kulturális létesítményeivel uj fejezetet nyitott a táj történelemében. Kétezer holdas területén a legkorszerűbb művelést honosították meg, jó gazdaságpolitikát folytatnak, az oktatás, a kutatás és a hivatásérzet hármas egysége igazán szép eredményeket produkált náluk. A Hegyalján átlagosan termő 135 ezer hektoliter borból 50 ezer hektoliter az ő termékük. S ez jó minősége folytán kis híján mind exportra kerül. Az idén előzetes becslések szerint 200 ezer hektoliter bor terem a történelmi borvidéken, s ennek mintegy a fele az ő jóvoltukból. Boruk kelendő portéka és jó devizaforrás, hiszen az öt világrész 38 országában szerzett már híveket, s a különböző világversenyeken 180 aranyéremmel jutalmazták. A viszontagságok okairól Suga Tamás, a tolcsvai tanácselnök mondott néhány megszívlelendő szót. Amikor szóba került a Hegyalját fenyegető vészes munkaerőhiány, maga is kicsit kiábrándultán magyarázta, hogy a tolcsvai nép régen úgy érezte magát, mintha az ország tenyerén élne. A falu borkereskedelmi középpont volt, nagy volt a mozgás és eleven az élet. A háború után gyors fejlődést reméltek, azt A Széchenyi-kastély uj hivatása NAGYCENK — Már hirt adtunk róla, befejezéséhez közeledik a nagycenki Széchenyi-kastély középső tömbjének felújítása. A főépületet a jövő hónapban átadják a Közlekedési Múzeumnak, hogy idejében kezdhessék előkészíteni a jövő évben megnyíló kiállítást. Most elkészült a Fertőboztól a kastélyig vezető muzeum vasút befejező szakasza is. Ez a muzeumvasut mindenekelőtt a Nagycenken fokozatosan kialakuló kulturcentrum turistaközlekedését oldja meg, de egyben ez a létesítmény hivatott arra is, hogy megőrizze az utókornak a magyar közlekedésben egykor nagy szerepet játszó keskeny nyomtávú vasutak emlékét és még fellelhető tárgyait, berendezéseit. A m u z e u mvasut-vonalon egyrészt tovább üzemeltetik a kis gőzmozdonyokat és a romantikus, apró kocsikat, másrészt a bemutatási célokhitték múltbeli szerepüknek megfelelően Hegyalja központjává fejidőnek. Nem igy történt. — Valóban azt hittük, hogy mi vagyunk a világ középe. Most viszont, mintha közönyt éreznénk. Messze vagyunk Budapesttől, nincs idegenforgalmunk, pedig volna mit megmutatnunk. Ez a pompás vidék mostanában mintha csak önmagának tetszelegne. A mellőzöttség érzésére, az országos érdeklődés éltető áramköréből való állítólagos kiszakadásra a tolcsvaiak előbb csendes rezignációval feleltek, majd valami érthetetlen menekülési vágy vett erőt rajtuk. A falu lélekszáma évről évre csökken, elszívja őket a környék ipara, s főként az építőipar. S közben a tolcsvai tsz-be és a szakszövetkezetbe is máshonnan hordják teherautón és autóbuszokon a nagyon kapós munkásokat. Tehát aranyérmes borokon és szőlőmüvelő szerszámokon kívül kétségek és gondok is fészkedődnek az uj hegyaljai bormuzeumban. Szerencsére, a tervek és az örömök jóval hangosabbak. Akik a múzeum féltett relikviáit összegyűjtötték, a tokaji bornak nemcsak a múltjával törődnek, hanem a jelenével és a jövendőjével is. ra külön épített rövid pályaszakaszokon láthatják az érdeklődők a régi kisvasúti jármüveket. A muzeumvasut műszaki átadása már megtörtént, felavatására ünnepélyes keretek között került sor. Ekkor indult útjára az első szerelvény Fertőboztól a nagycenki Kastély-állomásig. Ezen a pályaszakaszon uttörővasutasok teljesítenek szolgálatot. A Szelidi-tó titkai BUDAPEST — A Szeliditó a valamikor Duna-meder maradványa, de vize a legősibb tengeri üledékekből mossa ki az ásványi anyagot. Ez a viz nátriumkarbonátos, de tartalmaz kloridot és jódot is. A tó régi ismerősei tudják, hogy vize a nyílt sebet megbízhatóan fertőtleníti. A viz összetétele, amely más természetes vizek között egyedülálló a világon, különös élővilág kialakulásához vezetett. Tizenhat olyan algát fedeztek fel benne, amelyek máshol sehol sem találhatók. Az udvar, akár egy harangtemető. A tornyok valamikori “hangjai” némán és elhagyatottan hevernek az udvar homokjában: az egyiken hosszú repedés, a másikon golyó ütötte lyuk, a harmadik alját vékonyra verte az ütő... 1 — Az idő a harangoknak sem kegyelmez mondja Ducsák István, az idős mester és bevezet kis irodájába. A falon az ország térképe, tele apró zászlókkal. — A zöld kész harangot a lila öntés alatt állót jelez. A piros zászlókkal jelölt helyekre el kell menni, hogy megalkudjunk és felvegyük a rendelést. — A jelekből Ítélve, nem unatkoznak. — Alig győzzük a munkát. Nem csoda, hiszen Gombos Lajossal* együtt, itt, Örbotytyánban, csak mi ketten öntünk harangot az országban. A régi hires mesterek közül már egy sem él. Meghalt a két Szlezák, a László és a Rafael, elment a soproni Seiterhoffer is. — Miért lett harangöntő? — Mint gyerek, sokat jártam a toronyba, szép volt a harangok hangja, tetszett a formájuk is. Szlezáknál lestem el az öntés tudományát. — Megérte a fáradtságot? Szemrehányóan néz rám. — Meg. Bejártam az országot, és annyi harangom szólt már, hogy a számukat sem tudom. — Milyen hangú harangokat szeret? — Az a, a fisz és a cisz öszszetételüt. Ez gyönyörű. — Alkudoznak-e az ügyfelek? — Itt nincs alku, az öntésnek nagyság szerint szabott ára van. Minél nagyobb a harang, annál olcsóbb kilónként. 2 Átmegyünk a mintakészitő műhelybe. A fal felső részét különféle szentekről készített »finoman megmunkált minták borítják. — Ott a sarokban azok a szentek már nincsenek használatban, nem kéri őket senki, amióta megszűnt néhány szerzetesrend. A többiből mindenki kiválasztja a magáét. Valamennyi védőszentről én készitettem a mintákat, kirajzolgattam egy vallásos tárgyú könyvből. Újra az udvaron vagyunk, a harangtemetőben. —Meddig él egy harang ? — Ha jól kezelik, háromszáz évig is elél. — Történt-e valami különös Ducsák bácsival? — Egyre még ma is emlékszem. Tokaj vidéki falunak készitettem harangot és több lett húsz kilóval. Ugye, ez nem hentesüzlet, ahol le lehet vágni a húsból egy darabot. A pap már nem tudott üjabb gyűjtést elrendelni és arra biztatott, hogy ajánljam föl nekik, nem bánom meg. A banketten aztán fölállt a kurátor és igy szólt: “Ha a Ducsák ur nagyvonalú volt, mi is azok leszünk”. Két hektó bort küldtek, de olyat, amiből, ha megivott egy bögrével az ember, igen csak megmozdult az ég fölötte. 3 — Vannak-e külföldi ügyfelei ? — A múltkor egy orthodox pópa járt itt, mondta, hogy megrepedt az öreg harangjuk, egy kolhoz vállalná a hegesztést, 'mit csináljon? Lebeszéltem róla, mert ha meghegesztik, úgy szól majd utána, mint a kolomp. Most meg a nyugatnémetek rendeltek kétszáz mázsa harangot. Két öccse is itt dolgozik, nyugdíjasok már. Az egyik formakészitő, a másik csiszoló. —- Van-e utánpótlás? — Van. A fiam. Kitanulta a mesterséget, de most légtornász. Azt mondta: előbb bejárom a világot, harangot önteni ráérek később is. Hankóczi Sándor VAROS A VAROS ALATT SZOMBATHELY — Föld alatti útrendszereket rekonstruálnak a régészek Szombathelyen. A város egykori őse, Savaria polgárai közlekedtek ezeken 1600-1800 évvel ezelőtt, s itt bonyolódott a nagy római birodalom pannon részének jelentős átmenő forgalma'is. Mint ismeretes, Szombathely alatt romokban hever elődje, Savaria, amelyet 445-ben földrengés pusztított eh A tudományos kutatások már sok mindent föltártak a hajdan magas kultúrájú, mozgalmas életű város maradványaiból. Ismertté vált, hogy a Claudius császár alapította települést, többször megújították. Elővárosai jobban megmaradtak, mint a központ. Napvilágra kerültek nagy keleti szentélyei, az Iseum és a most feltárás alatt álló Jupiter-dojüchenus. Színvonalas kőfaragó mesterségre utalnak a talált szobrok, oszlopfők, .sírkövek, épületdiszitések. Kékesdi Gyula OHAZAI ARCOK: 1 HARANGÖNTŐ
