Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-24 / 34. szám
7. OLDAL KIRÁLYOK ÁLARCA Irta: PAPP VARGA ÉVA Thursday, Aogust 24, 1972 * MAGYAR HÍRADÓ “Megfagy a szív, ha nem szeret és ha szerei megég. j Melyik jobb, tudja az Ég .. (Petőfi) A világ egyik részén háború pusztítja az embereket, másik részén árvizek zúdulnak lakott területekre; “mint az őrült, ki letépte láncát ...” és amig mi riadtan várjuk a holnapot, mikor, milyen formában kerül ránk a sor . . . tudósok jósolják a jövőt, egyik-másik azt is, hogy az érzések zűrzavarából teljesen kivész, kipusztul a szerelem. A jövőben az efféle kapcsolat számításon alapszik majd, vagy a véletlenen múlik, de erre a rideg jóslásra erősen rácáfol, hogy a világ egyik legszebb szerelmi regényét, a windsori herceg házasságának részleteit szinte véget érni nem akaró módon ismertették a lapokban és bár hónapok múltak el a herceg halála óta, a múlt. vasárnap este a TV két órás műsort szentelt a románc részleteinek ismertetésére. Az épületben, ahol lakunk, 40 apartmentben mindenki ezt nézte. Nem tagadom, magam is izgatottan ültem a képernyő előtt és úgy figyeltem, mintha sohasem hallott mesére figyelnék ... Még a kép hatása alatt voltam, amikor érthető eszmetársitás alapján a Habsburgok szerelmi drámái jutottak eszembe, mintegy újabb bizonyítékául annak, hogy a szerelem nem ismer akadályt, ha egyszerű emberek érzik, vagy ha királyi személyeket kerít hatalmába, akkor sem . . . A spanyolországi Bilbaoban laktunk, amikor Becsben meghalt egy nő, akit “Frau Petznek” néven temettek el. Erről a halálesetről az európai újságok részletesen Írtak. Bözsi barátnőm néhány budapesti lapot eljuttatott cimünkre, tudva, hogy az nekem cikkanyagot jelent. (íme, még ennyi idő után is...) Petznek Lipólné, született Erzsébet császári és királyi főhercegnő, Rudolf trónörökös leányának elhunytáról sok romantikus visszaemlékezést Írtak a kollégák. Mint sok más esemény kapcsán, újra felelevenítették a mayerlingi tragédiát. Megint kiemelték, hogy annak “igazi titka” ma sem ismeretes, de biztosra vehető, hogy szerelmi dráma történt. A fentebb említett haláleset hátterének külön részletes beszámolót adtak az európai lapoknak, mert joggal tartották szenzációnak azt, hogy a volt főhercegnő, mint Petznek Lipótné, a hires szocialista... 74 éves korában Bécsben meghalt. A királyi fenség régen visszavonultan élt attól a társadalomtól, amelynek — ha bizonyos dolgok másképp történnek —, császárnője lehetett volna... ő annakidején szerelmét, Petznek Lipót tanárt választotta férjül és szélsőséges világnézeteit is nyilván tőle vette át . . . Hogy is lehetett volna ez másként, hiszen ő, Erzsébet királyi és császári főhercegnő — Erzsébet királyné és Ferenc József unokája, Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő leánya volt... Bevallom, ha valamikor tudtam létezéséről, nem emlékeztem rá, igy jólesett barátnőm figyelme, különösen az, amit — szégyenszemre — nem is tudtam, bár magyar—amerikai vonatkozása van: Bözsi, aki nagyon jártas a könyvek birodalmában, utalást tett arra a nagyszerű verses drámára, amelyet a kiváló amerikai iró, Maxwell Anderson irt a császári családról. Olvasván a figyelmeztetést, vágyódva gondoltam washingtoni napjaimra, amikor hasonló esetben elmehettem a Kongresszusi Könyvtárba, — hogy kihozzam a könyvet, de itt? Az Isten hár ta mögött.Mentő-ötletként siettem az amerikai konzulátusra, amelynek nyilvános könyvtára is van az érdeklődő közönség számára. Nagyon kellemesen lepett meg, hogy kérésemre szinte perceken belül nyújtotta át a könyvet a könyvtárosnő. A dráma 1937—38 táján kerülhetett előadásra: a “copyright” 37-ből való, mint a könyv mutatja. Cime: “The Masque of Kings”, tehát “Királyok állarca”. Eltekintve a számunkra ily közvetlen érdekességtől, azzal a régies kifejezéssel kell élnem, hogy valóban “érdekfeszitő”, annál azonban sokkal több is. Ragyogóan megirt, gyönyörű nyelvezetű, klasszikus felépítésű költői munka. Helyenkint modernebb nyelven szinte Shakespearet hallja az ember, olvasva és színpadra képzelve a mesterien faragott, mély érzelmű sorokat. Legtöbben ismerjük Maxwell Anderson világhírű alkotásait: “Winterset, Mary of Scotland, Elizabeth the Queen, a nagy angol királynő; de sajnos, nem hiszem, hogy sokan olvastuk a szóbanforgó müvet, amely pedig épp a mi számunkra olyan érdekes. Ebben a feltevésben könynyebben tudtam magamnak megbocsátani a mulasztást ... A főszereplők, az említettek mellett, Vetsera Mária bárónő, Rudolf tragikus véget ért szeretője, valamint gróf Hoyps, Rudolf barátja. A trónörökös olyan megvilágitásba kerül a drámában, hogy ő apjának, a császárnak ellenlábasa; harcot vívnak egymással a hatalomért, a birodalomért ... és a forradalmi megmozduláson keresz-NŐI SAROK: A MAGYAR KONYHA ERŐSSÉGE: A FŰSZEREK Az ételeket, italokat a Magyarországon mindenkitől használt són, cukron, paprikán, borson, fok- és vöröshagymán, petrezselymen, paradicsomon, mustáron, tormán, zelleren, szegfűszegen, köményen, fahéjon, vanílián, kapron kívül ötvennél is többféle hazai termésű és importált fűszerrel, konyhanövénnyel lehet Ízesíteni, étvágygerjesztőbbé tenni. Hagyományos hires magyar fűszer a majoránna. Különleges zamatot ad az ételnek. így egyebek mellett a napjainkban divatossá vált grillcsirkének és az alufóliában sült húsoknak. Kellemes, szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú a bazsalikom. (Népiesen királyfü, németbors.) Leveseknek, főzelékeknek, salátáknak, pácoknak, sülteknek, s kolbászoknak remek aromát kölcsönöz. Teája gyomorerősitő, idegnyugtató. Már a Biblia is említi a kori ändert. (Más neve: beléndfü, cigánypetrezselyem, zergefü.) illóolajat, zsíros olajat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz. Kitűnő sültekhez, sonka- és huspáchoz, mártásokhoz és likőrhöz. A szerencsendió, máciszdió, muskátdió pikáns izt ad a zsírban sült halnak, a gombavagy tojáskrokettnek, a burgonya és zellersalátának. Általánosan ismert, bár ritkábban használt — sok más mellett — az áfonya, az ánizs, a babérlevél, a gyömbér, a szegfübors. Viszont csak a szakácsok és az Ínyencek tudják, mihez is való az angelika, a fehér üröm, a szurokfü, a kardamomi, a kapri, a lestyán, a kálmos, a tárkony, a turbolya, a boróka, a rozmaring, a zsálya, a kurkuma, a szagosmüge. Ha meghallják a diéta szót, mindjárt fűszer nélküli, egyhangú ételre gondolnak az emberek. Pedig a diétás ételek ízesítése, fűszerezése nagyon is döntő feladata a betegápoló háziasszonynak. tül akar több szabadságot, demokratikus jogokat biztosítani a birodalom népeinek. Mert ő úgy látja, hogy ha ez nem történik meg sürgősen, akkor széthullanak a népek és a birodalom, ameh ha még együtt is van Ferenc József jogara alatt, a jövőben szét fog esni. Mindenkinek tragikus a jelleme a színműben. Mindenki kifejti eszméit, vágyait, terveit. A mayerlingi tragédia, amelynek igazi titkát az olvasó egy vagy más formában sejti ezen a drámai munkán keresztül, pecsétet tesz a vázolt sorokra, tulajdonképpen mindenki életére, a birodalom jövőjére különösképpen . . . * Feltevésem, hogy ha akadna a szabad magyarság körében, aki költői leg képes és hajlandó lenne lefordítani Maxwell Anderson mesteri színmüvét, sok-sok hálás olvasóra számíthatna. (A szöveg megvan az “Eleven Verse Plays” cimü antológiában, Anderson tizenegy verses drámája között.) Tovább megyek: ha a fordításból aztán néhány részletet közölnének lapjaink, biztos, hogy az olvasók többet kívánnának . . . Nem hiszem, hogy tévednék . . . Nézzenek bele a kollégák ebbe a különös és különleges műbe és formálják meg a saját véleményüket. Utalok pl. Erzsébet és Ferenc József nagy jelenetére, amelyben egymástól elhidegült, egyformán szenvedő, soha többe meg nem békülő férj és feleség idegtépő helyzete bontakozik ki, vagy arra, amelyben Rudolf Hoyos gróffal átnézi a magyarországi forradalom terveit. A mód, ahogyan Anderson a mély lélektani elemeket feltárja, a szereplők jellemét megrajzolja, a történelem sok kevéssé ismert adatait elénk hozza, zseniális. Mondhatnám, szinte a szemünk előtt hull le a “Király álarca...” SZÉLJEGYZETEK Boldog férfi: akinek a felesége megmondja, mit kell tennie, s van egy titkárnője is, aki meg is teszi. ☆ ☆ ☆ A nők azért szeretik a hallgatag férfiakat, mert azt hiszik, hogy őket hallgatják. ☆ ☆ ☆ Miért volt Salamon királynak ezer felesége? Mert igy akarta biztosítani, hogy mikor hazajön, legalább egy legyen közülük, akinek nem fáj a feje ... ☆ ☆ ☆ A pénz nagy szerencse az egyénnek, de szerencsétlenség az emberiségnek. Vannak dolgok a közéletben, amelyek csak azért történnek, mert van sajtó, de vannak olyasmik is, amelyek csak azért nem történnek meg, mert — van sajtó. ☆ ☆ ☆ Az ostoba embernek a legjobb, mert ő mindig biztos a maga igazában. ☆ ☆ ü Élj szolidan, hogy annak higyjenek! ☆ ☆ ☆ Mindenkihez elvek nélkül jónak lenni annyit jelent, mint elvtelenül élni. ☆ ☆ i? A halál örökre lezárja az ember hibáit, hiszen miután meghalunk, mindenki csak az erényeinkről beszél. Horváth Zsóka NEVESSÜNK FÉLREÉRTÉS — Szerelném azt a zöld szoknyát felpróbálni a kirakatban. — Ha parancsolja asszonyom, semmi akadálya. De rendelkezésére áll a próbafülkénk is... VABGA ÉVA
