Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-17 / 33. szám

Thursday, August 17, 1972-......' , _______'MAGYAR HÍRADÓ cif íf.^1 íti iiiicteiii szívei A jóslások áradatában két­ségtelenül az idővel, térrel, és súllyal kifejezhető ered­mények a legreálisabbnak te­kinthetők. Az eredménylis­ták rendelkezésre állanak, a (hírközlés egyidejűsége módot ad, hogy egy legtávolabbi af­rikai eseményt még az nap, a szakemberek és a nagykö­zönség megtudja és számon tartsa. Az elmúlt évek nagy versenyeinél a ' szakértők is több ízben tévedtek a győz­tesek eltalálásában, de az el­ső öt-hat versenyző szinte egy “bolyban” van, s csak a napi forma dönt, másnap akár a másik, vagy harma­dik, ötödik kiválóság is győz­het. Mexico City, mint min­den Olimpia, sok nagy ver­senyző búcsú akkordja volt, Ma: DR. ZÖLD FERENC kullogunk. A 20 és 50 kilomé­teres gyaloglásban újra Kiss­­nek van esélye — tisztes he­lyezésre. Távol, hármas és rúdugrásban, meg sem köze­lítjük a “nagy menőket.” Amerikaiak, Szovjet, Német versenyzők vezetnek, de a Zöld Ferenc magasugrásban Major s eset­leg Kelemen nagyon elől vé­gezhetnek. Különösen Major­ban reménykedhetünk, aki az év harmadik legjobb ma­gasságát ugrotta. kerülhetne. A világ női atlé­tikájának élén németek, szov­jet, angolok, lengyelek, ro­mánok haladnak, de éppúgy, mint a férfiaknál, osztrákok, jugoszlávok, hollandok, své­dek neveivel is egyre több­ször találkozunk. Az atlétika a “sportok ki­rálynője,” s az olimpiákon ezé a sportágé a vezető sze­rep. A fent rajzolt kép, nem biztat arra, hogy úgy mint a legutóbbi olimpián két, de akár egy arany és több jó helyezésnek tapsolhassunk. És ha a számok birodalmá­ban aligha születik olyan elő­re nem várt “zseniális” ered­mény, ami egészen váratlan, — a küzdeni tudást nagyon is számításba kell venni. Egy­szer régen, a budapesti Nép­stadionban a sokszoros olim­piai bajnok, a méltán meg­csodált Zátopek versenyzett egy magyar Kovács Jóskával, akit alakja miatt — Bütyök­nek becéztek. És legyőzte a ; verhetetlent! Talán azóta ; sem volt olyan fergeteges tapsvihar és ünneplés buda­pesti atlétikai versenyen! Ki­­jvánjuk, hogy ezt a bravúrt, j — Münchenben — minél több magyar versenyző megismé­telje! VILÁGUNK: s azóta —r különösen atlétiká­ban — egész sereg uj név, világrekord és a múlthoz ké­pest csaknem hihetetlen ered­mény született. A magyar at­létika négy évvel ezelőtt két olimpiai arannyal és jóné­­hány szép helyezéssel örven­deztetett meg, — mi a hely­zet Münchenben? Zsivótzky kalapácsvető olimpiai aranyérme mellett, Lovász és Eckschmidt is dön­tősek voltak, ugyancsak ka­lapácsvetésben, Kiss Antal az ötven kilométeres gyaloglás­ban — második. Németh An­gela . gerelyben győzött, ugyanebben a versenyszám­ban Rudasné volt döntőben. Bognár Judit és Kleiberné, Eontsek Jolán súly illetve diszkoszban, míg Tóthné, Ko­vács Annamária az ötpróbá­iban az első három, illetve ne­gyedik helyen végeztek. A világklasszisok teljesít­ményét figyelve a követke­zőket állapíthatjuk meg. 42- en futottak meg jobb száz métert, mint a legjobb ma­gyar százas, s ha történnek is meglepetések, de sikerre számítani egyenlő a lehetet­lennel. Kétszázon közel har­minc, négyszázon huszonöt, nyolcszázon harminc, 1 500- on kb. ugyanannyi. 5000-n busz, 10 000-ren . huszonöt, marathonon harminc jobb “időt” mértek az elmúlt év­ben, mint a magyar legjob­­ifcaké. Amerikaiak, Szovjet, Kelet- és Nyugatnémet, Ja­maica, afrikai államok, ango­lok, franciák vannak az élen, de fel-feltünik Belgium, Pe­ru, Lengyel és más nemzeti­ségű atléta egy-egy kiugró teljesítménye is. A gát- és akadályfutásnál is ugyanerre a megállapításra juthatunk, ■— messze az élvonal mögött Biztatóbb a helyzet a súly­­számokban. A jó napot eset­leg kifogó Varjú Vilmos súlyban,Fejér, Murányi, Tég­la diszkoszban,Encsi, Zsivótz­ky, Eckschmidt kalapácsban igen előkelő helyezésre szá­míthatnak. A diszkoszvető Fejért, — titokban — akár aranyérmesnek is remélhet­jük. A világranlista harma­dik, Murányi a negyedik, Tégla a hatodik-hetedik he­lyén áll! Gerelyben is három kiválósággal rendelkezünk: Németh, Kulcsár és Csikkel. Akár ketten is lehetnek dön­tősök. Tizpróbábán és a sta­féta számokban még a közép­döntőkre sincs semmi lehe­tőségünk. A női sprint számokban Balogh kétszázon reális érté­kelés szerint második, négy­százon ötödik-hatodik lehet. Ezt igazolja és alátámasztja a jelenlegi világranglista. 800-on, 1500-on és gáton je­lentős versenyzővel ezidősze­­rint nem rendelkezünk. Ez a helyzet távolugrásban is, mig magasban Koma szerencsés esetben hatodik lehet. Ge­relyben Ránkyné, Németh Angela, súlyban Bognár Ju­dit, diszkoszban Kleiberné képviseli a magyar színeket, tehát ugyanazok, akik Me­xico Cityben. A női atlétika ezekben a számokban azon­ban óriásit haladt. Az ered­ménylistán Bognár 12-ik, Kleiberné 10-ik, Ránkyné pe­dig a 8-ik helyen áll. Rutin­ban, küzdeni tudásban azon­ban elől járnak, s igy bárme­lyik, vagy akár mind a hár­man a legjobb hat között vé­gezhetnek. Sem ötpróbában, sem a staféta számokban si­kerre nincs kilátásunk. Jó eredménynek könyvelhet­nénk el, ha a női négyszer százas stafétánk a döntőbe “Éljen 120 évig!” A poha­rát üdvözlésre emelő újság­íróval szemben ülő férfi nem mutat különösebb megható­­dottságot, ugyanis éppen 119 éves, bár hetvennek látszik. Erre az ünnepségre az Abbáz Szovjet Autonóm Köztársa­ságban került sor, amely a Fekete-tenger partján a Kau­kázusig terül el. Az Abbáz Köztársaságban több 100 éven felüli ember él, mint bárhol másutt a világon. Az abbázok átlagos életkora és egészségi állapota századok óta ámulatba ejti az utazó­kat. Többségük manapság szövetkezetbe ' tömörült, leg­­többnyire teát s dohányt ter­meszt. A látogató úgy látja, hogy az abbázok egy idő után nem öregednek többé. A 90 és 100 évesek továbbra is dolgoznak, tartásuk egyenes, a patakban fürödnek, valamennyi foguk ép, látásuk éles. A legutóbbi (1954) statisztikák tanúsága szerint az abbázok 2,58 szá­zaléka 90 évesnél idősebb. 1932 óta a szovjet tudóso­kat ugyancsak foglalkoztatja ennek a különlegesen hosszú életkornak a titka. Az abbáz aggastyánok sokkal élénkeb­­bek, mint gondolnánk: a 90 évnél idősebb férfiak 40, a nők 30 százaléka olvas és fűz tűbe szemüveg nélkül. A hal­lásuk is jó. Az abbáz öregek pszichológiai és neurológiai egyensúlya egészen kivételes. Minden iránt érdeklődnek, családi dolgaikat éppúgy szá­­montartják, mint a társada­lom kérdéseit. Mindig tiszták és rendesek. Az abbáz szó­tárból hiányzik is az öregség szó. Nem “öreg,’’hanem hosz­­szu ideje élő” emberekről be­szélnek. Ezzel a kifejezéssel azonban csak a 100 évnél idő­sebb embereket illetik. A ha­lált nem az élet logikus végé­nek, hanem valami irracioná­lis dolognak tartják. Természetesen az ember szeretné megfejteni az abbá­zok hosszú életének titkát. Sokan úgy vélik, hogy az ab­­bázok kivételes vitalitása csupán a természetes szelek­ció eredménye. Az évszázado­kon át vívott harcok során el­hullottak a rövidlátók, az el­hízottak, ős mindazok, akik­nek valamiféle fizikai hiá­nyosságuk volt. Ezt az elmé­letet azonban egyetlen doku­mentum sem támasztja alá. Az abbázok értelmezése sze­rint kivételesen hosszú élet­koruk szexuális gyakorlatuk­kal, a munkával és táplálko­zásmódjukkal magyarázható. Ragaszkodnak ahhoz a sza­bályhoz, hogy szexuális kap­csolatot 30 éves kor előtt nem kezdeményeznek. Ez a fiatal korban követett önmegtar­tóztatás kamatostól megtérül az öregkorban. Az abbázok a szexualitásban az öröm for­rását látják, amely — a mér­tékkel fogyasztott jó borhoz hasonlóan — hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Az orvosok véleménye sze­rint az abbázok hosszú élet­korának egyik magyarázata abban rejlik, hogy kiváló egyensúlyt teremtenek a munka és .a pihenés között. “Pihenés nélkül — mondják az abbázok — az ember nem képes dolgozni. Munka nélkül viszont a pihenésnek semmi értelme.” 11. oldal Róma, Olaszország •— Derékra kötött szvetterekkel tüntetik el miniszoknyájukat, vagy forró nad­rágjukat a külföldi turisták, a Szt. Péter bazilika bejáratánál, más­különben tilos a bemenet . HUMOR — Hallottam,hogy maga az emberek jellemét olvasmá­nyaik alapján meg tudja ál­lapítani. — Úgy van. Mond meg, mit olvasol,megmondom, ki vagy. — Hát rólam mit állapit meg, ha közlöm, hogy a finn Kalevalát, a perzsa Sakunta- 1 lát és az ind Mahabharátát eredetiben olvasom ? Azt, hogy maga egy ha­zug fráter. * * * — Annyit nézed a felesé­gem. Mi az, ami olyan nagyon tetszik neked benne? “ < Az, hogy nem az én fe­leségem. * * * Emőke a konyhában fogla- i latoskodik, ott kopog rá az udvarlója. — Jó, hogy jön, Csabi, egy - fontos ok miatt tudnom kel­lene, feleségül vesz-e? — Mi az a fontos ok? — Uborkát rakok el télire, ' s akkor két üveggel többet csinálnék. * * * — Parancsol egy kis mar­ii anyel vet? — Köszönöm, torkig va­gyok vele. A Demokrata Párt országos elnö­ke, Jean Westwood (Utah). Egy ország, ahol az őregek nem öregednek

Next

/
Thumbnails
Contents