Magyar Hiradó, 1972. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-06 / 27. szám
12. oldal MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR VÁROSOK. SZOLNOK Szolnok vára — ki tud róla? — valaha a Tisza és a Zagyva torkolatában állt. De nem e két folyó nyelte el, hanem — a múlt. 133 esztendeig — 1552 1685-ig — a török ült benne, 1710-ben még a kurucok ostromolták, végül Rabutin generális leromboltatta. A vár, mint valami látomás, eltűnt. Helyén ma a szolnoki művésztelep épületei állnak, vagy talán éppen a Damjanich-emlékmü. Bent a városban is alig találkozni a múlt emlékeivel. Szolnok ma nem a múltra, sok kai inkább a jövőre gondol. A nemrég még szürke kisváros rohamos tempóban fejlődik., Akit mégis a múlt érdekel, az lépjen be a Damjanich Muzeum kapuján. Itt, a zsúfolt termekben gyűjtötték össze mindazok névjegyeit, akik e tájon az elmúlt évezredek alatt megfordultak. S ha Pannóniában járva lépten-nyomon ez a kifejezés üti meg a fülünket: “e tájon már a rómaiak idejében”, itt azzal kezdhetjük beszámolónkat: “e tájon már a jégkorszakban is ember élt”. Tiszaörvényben két ivó edényt találtak a régészek. Az egyiket mammutcsontból, a másikat jávorszarvas agancsából faragta a jégkorszak embere. Az ujkŐKorszakot az ős anyaistenség helyi képviselője, a rákóczifalvi Vénusz képviseli. A középső bronzkort pedig a Tisza medrében talált mükénéi tőrkard. A Damjanich Muzeum őrzi a tudósok körében messze földön ismert tószegi bronzkultura emlékeit. Az erődített település ásatásához csaknem 100 esztendővel ezelőtt, 1876- iban kezdtek hozzá, s az ásatás Kiég ma is tart. Az időnként elhagyott, majd újra meg újra visszahóditott telepen három népcsoport fordult meg, névtelenül is nevezetes kultúrát teremtve. A Jászberénycserőhalomból származó sárkányfejes j ivókürt, valamint a kovácsolt- j vas övláncok kelta mesterek Kiüvei ... A sokorópusztai aranylelet nevenincs nép mestermüve. A méltán hires aranyszarvasról azonban már tudjuk, hogy szkita munka, az Kr.e. VIII. századból A szépséges pajzsdiszt a tápiószentmártoni vezéri sir őrizte, meg számunkra. S hogy magyarok is jártak már a honfoglalás idején e tájon, ha egyéb jelekből nem tudnánk, a strázsahalmi ezüst tarsolylemez ékesszólóan bizonyítja. Ez a gazdagon díszített, érzékletesen szép ezüst veret — miként az aranyszarvas is — ma a Nemzeti Muzeum disze. De itt találták a Tisza mentén, s bizonyos, hogy honfoglaló őseink viselték. Szolnok ugyanis egyike a legősibb magyar vársoknak. Nevét nem a sóforgalmából származtatott latin sál —- só szóból, hanem a honfoglaláskori Zounuk családból vette. E név már I. Géza 1075-ben kelt oklevelében is szerepel: . . . ennek a földnek az első része Zounuk polgárai között oszlik meg, — Írja a latin nyelvű oklevél, amely később még a “zounuki városbéliekről” is szól. Szolnok talán legszebb éke — a Tisza. A kopár Alföld e folyótól kapja varázsát. Különös véletlen, hogy az Alföld szépségeit, amelyek egykor Petőfit olyan lelkesült sorokra ragadták, később nem magyar ember, ha nem osztrák festő fedezte föl. August Pettenkofen a szabadságharc idején, osztrák katonaként járt Szolnokon. Talán éppen a Szolnokot megszálló Karter tábornok katonájaként, akitől 1849. március 5-én, Damjanich vörössipkás hősei, legendás rohamukkal Szolnokot visszafoglalták. Pettenkofen 1853 nyarán festette első képeit Szolnokon. Ettől az időtől kezdve 28 éven át minden nyarát a Tisza partján töltötte. A bécsi festőt rabul ejtette ez a táj, a róna fölött lángoló nap, a szolnoki vásár színes forgataga, a Tabán városrész cigányai, s nem utolsó sorban az Alföld magyar népe. Pettenkofent a festők hoszszu sora követte. Előbb a bécsi kollégák jöttek, majd hosszabb-rövidebb időre megjelentek a magyarok is: Mednvánszky László, Bőhm Pál, Aggházy Gyula, Deák-Ébner Lajos, Bihari Sándor, Spányi Béla, Révész Imre, s a következő nemzedékből Koszta József, Fényes Adolf, Kernstok Károly, Vaszary János. A szolnoki müvésztelepet hivatalosan csak 1901-ben alapították meg. A város a Zagyvaparti katonai gyakorlóteret ajánlotta föl, ezen a telken épült föl, a minisztérium támogatásával, a telep két épülete. Az alapitó tagok között volt: Bihari Sándor. Fényes Adolf, Hegedűs László, Mihalik Dániel, Olgyay Ferenc, Pongrácz Károly, Szlányi Lajos, Zombory Lajos. Később csatlakoztak még mások között Aba-Novák Vilmos, Chiovini Ferenc — ő ma is itt él----Pólya Tibor, majd a háború után Benedek Jenő. A szolnoki müvésztelep ma mintegy tiz művésznek ad otthont. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Hódmezővásárhely hovatovább hűtlenné válik a saját nevéhez. A várost valaha körül ölelő Hold-tó már régen kiszáradt, s manapság már az egykor messze földön hires vásárokat sem tartják meg. S már régen el is feledtük \olna a Jézusi (január 2., Jézus nevenapja) vásárt, a tavaszi József-napit és a nyári vásárt, amely az “Apostolok A kiskundorozsmai szélmalom Thursday, July 6. 1972 [ oszlását” megelőző szombaton vette kezdetét, vagy az őszi Gál-napi vásárt, nem is szólván a szentek ünnepeitől teljesen független embervásárokról. S ma'már a planétás papagályokra, a sonkolyos tótokra, vagy a bazáros bosnyákokra sem elékeznénk, ha nem akadt volna — éppen a város szülötte — valaki, aki Vásárhely múltját, lakóinak életmódját, a letűnt világ tárgyi és szellemi emlékeit össze nem gyűjtötte volna. Hódmezővásárhely múltjának kapujában Kiss Lajos, a kedves “atya” árnyalakja fogadja a látogatót. Ő meséli e! a Szegény ember és a Szegény asszony életét, ő ismertet meg Vásárhely mesterségeivel, ő jegyzi föl a boldogtalan Elek Juszti verseit, s ő jegyzi föl azt is: miként fejlődött ki Vásárhelyen a magyar képzőművészet egy sajátosan nagyszerű irányzata. Aki Kiss Lajos müveit elolvassa — ha meg nem is érti —, megérezheti, hogy mi kötötte e város fiait ehhez a tájhoz, vagy éppen ehhez a városhoz, amelyben — 1894. április 24-én — a fellázadt nép megostromolta a városházát, hogy a bebörtönzött. Szántó Kovács Jánost kiszabadítsa. — Mi vonzza a művészt erre a kietlen tájra? — Nem tudja, mit mondott Tornyai, amikor tőle is megkérdezték: Minek mész te Vásárhelyre? Hiszen ott nincs semmi! És erre ő azt felelte: Éppen ezt a “sömrnit” akarom lefesteni. NŐ A SZOVJETHEZ CSATOLT MAGYAROK LÉTSZÁMA BÉCS —- Végre megjelentek az 1969. évi népszámlálás adatai a Szovjetunióban! A Pravda közli őket. Az adatokból kiviláglik, hogy a Szovjetunió területén megnövekedett a magyarság lélekszáma az utóbbi tiz esztendő folyamán: 155 ezerről 166 ezerre szökött, ami kb. 7%-os szaporulatnak felel meg, Ez nagyon meglepő, hiszen a különlegesen szaporának mondott oroszok lélekszáma sem növekedett sokkal nagyobb arányban: a tiz évvel ezelőtti 114 millióról csak 129 millióra emelkedett (kb. 13%). Ha az ember tanulmányozza a közölt adatokat, szemébe ötlik, micsoda demográfiái robbanás következett be némely Szovjetunió-beli kisebb népnél. A tatárok ugyan “csak 20%-kal szaporodtak (most 6 milliónyian vannak), de a kazakok létszáma 3 millióról 5í4-re ugrott, ami 50 BÉLYEGSAROK Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából junius 25-én bélyeget hoz firgalomba a magyar posta. Az 1 forint névértékű bélyeget Bokros Ferenc grafikusművész tervezte. A nyugat-afrikai Togo Köztársaság március 31-én “Husvét” címen bélyegsorozatot hozott forgalomba régi festményekkel illusztrálva. A sorozat bennünket annyiban érdekel közelebbről, hogy az öt címletből három magyar vonatkozású: kettőn M. S. mester “Keresztrefeszités” cimü alkotását, a harmadikon Thomas de Colos war, azaz Kolozsvári Tamás “Feltámadás” cimü müvét mutatja be. százalékos emelkedésnek felei meg! Minden turk nép szorgalmasan növekszik: mind a kisebbek, mind a nagyobbak. Hadd említsünk még egy példát: a kirigizek egy milliónyian sem voltak, most már másfél milliót számlálnak. Nehéz kitalálni, mi lehet ennek a hirtelen szaporodási láznak az oka. Talán a nemzeti létfenntartás ösztöne diktálja, talán csökkent a gyermekhalandóság a civilizációs körülmények meg javulásával? Valószínűleg mind a kettő közrejátszott, amit az a tény is bizonyít, hogy az 1969. évi 2%. milliós tömeg lett, és 2 millió 700 ezer grúzból 3 millió 250 ezer. A demográfusok feladata s számok tüzetes elemzése, közben meg kell fejteniük azt a furcsaságot is, miért növekszik, főként belső vándorlás révén, a Baltikumban az oroszság arányszáma? Kyril Czonev bolgár festő születésének 75. évfordulója alkalmából hat festményét ismerteti bélyegsorozaton a bolgár posta. A bélyegeket a budapesti Állami Nyomda készítette több szinü mélynyomásban. A román posta forgalomba hozta a 20-ik müncheni nyári olimpiai játékokra készült bélyegsorozatát. A hat bélyegen és az azt kiegészítő blokkon sportjelenetek láthatók, modern grafikai megoldásban. A kubai posta forgalomba bocsátott, hét értékből álló több szinü bélyegsorozatán a hazai kanárimadár-fajtákat mutatja be. Dr. S. L.
