Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-10 / 6. szám

Thursday, February 10, 1972 14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ HIRES BŰNÜGYEK SZEUDSZEMU "NAGYMAMA" LETT A KOFFERES GYILKOSNÖ, A HÍRHEDT "TIGRIS ASSZONY" (Folytatás az előző hétről) A rendőrségi vizsgálat azt is kiderítette, hogy — érde­kes módon — Hedvig és Ág­nes imádta a bűnügyi törté­neteket. Különlegesen érdek­lődtek a rádión keresztül köz­vetített Sherlock Holmes so­rozat iránt. Pontosan egy héttel a ket­tős gyilkosság előtt, Hedvig naplójában a következő rész­letet olvasták a nyomozók: — Pontosan 15 percnyi időnk van, mielőtt a Sher­lock Holmes elkezdődik. — Minden ajtót bezártunk, az ablakokat lefüggönyöztük és készen állunk az izgalomra. Nemsokára eloltjuk a meny­­nyezeti lámpákat és csak a kis lámpák fognak égni, azo­kat is letakarjuk, hogy a fény homályos legyen. Tiszta bolondság, hogy két felnőtt nő! úgy viselkedik, mintha gyerekek volnának. De mikor olyan nagyszerű az egész do­log'! Amikor a Sherlock Hol­­tnes dolog befejeződik, mint mindig, most is, túlságosan félni fogunk ahhoz, hogy le­feküdjünk. A detektívek Winnie múlt­ját is lenyomozták és néhány érdekes adatra bukkantak, íme, W'innie története: Winnie Darlingtonban (Ind.)— született, ahol édes­apja Rev. Harvey J. McKin­­nella a szabad methodista egyház lelkésze volt. Amikor Winnie elérkezett a serdülő­korhoz, érzelmi zavarai tá­madtak. Többek között, a szomszé­dok közöt azt a hirt terjesz­tette el, hogy “van a házunk­ban egy csecsemő, senki sem tudja, hogy honnan jött.” A csecsemő közönséges kohol­mány volt. Ezután Winnie az­zal vádolt egy serdülőkorú fi­rn t, hogy rátámadt, erőszakot követett el rajta és ő annak (következtében teherbe került, ez sem volt igaz. Winnie számos alkalommal megszökött hazulról, minden különösebb ok nélkül: egy­szer úgy találták meg, hogy hálóingben sétált az utcán. Winnie ápolónő-tanuló volt, amikor megismerkedett Dr. Juddal: 1922-ben kötöttek házasságot. Winnie akkor 19 éves volt, Dr. Judd pedig 4L esztendős. A rendőrség körözőlevelet bocsátott ki Winnie ellen. Dr. Judd ekkor felfogadott szá­mára egy ügyvédet és rádió­adásokon és ujságközlemé­­nyeken keresztül arra leérte feleségét, hogy önként adja meg magát. Öt nap múlva Winnie és Dr. Judd találko­zott és nemsokkal később, Winnié önként megadta ma­gát. Letartóztatták. Winnie balkezén sérülés volt látható. Az asszony, a sérülésre hivatkozva azt ál­lította, hogy mindkét barát­nőjét önvédelemből ölte meg. Winnie errevonatkozó elbe­szélése a következőképpen hangzott: — A kérdéses napon elmen­tem a bungalowba, hogy be­széljek Hedviggel és szem­rehányást tegyek neki azért, amiért meglehetősen Ízléste­len dolgokat terjeszt Ágnes felől. —Beszélgetésünk heves szóváltássá fajult és Hedvig átrohant a bungalow másik szobájába s fegyverrel a ke­zében tért vissza. Dulakodni kezdtünk és Hedvig elejtette a fegyvert. Ágnes felkapott egy vasalódeszkát és azzal ütlegelni kezdte a fejemet. A hármas verekedés közben felkaptam a földön heverő fegyvert és elsütöttem. Nem is céloztam. A lövés eltalál­ta Hedwiget. Agnes még min­dig verekedni akart a kezé­ben tartott vasalódeszkával... nem volt más választásom, rálőttem. Ezután kirohantam a bungalowból. A nyomozók azonban íheg­­találtak egy levelet, amelyből az derült ki, hogy a három nő egy jómódú, vonzó férfi miatt veszett össze. A férfi — állítólag — mindegyikük­nek udvarolt és a nők félté­kenyek voltak egymásra. A levelet Winnie irta fér­jéhez, Dr. Juddhoz és a le­vélben, a rendőrségi vallomá­sával ellentétesen, a követ­kezőket állítja: — Agyon kellett lőnöm Ágnest is, mert attól tartot­tam, hogy Hedwig agyonlö­­vése miatt feljelent a rend­őrségen. Witiniét a megyei börtön­ben tartották fogva Phoenix­­ben és közben az emberek ér­deklődése a N. Second Stree­­ten levő titokzatos bungalow felé fordult, a bungalow fe­lé, ahol a kettős gyilkosság történt. A bungalowba össze­sen 300 személy—asszonyok, férfiak és gyerekek is — lá­togatott el, mindegyik láto­gató 10 centet fizetett azért, hogy a kettős gyilkosság színhelyét láthassa. A történ­teket, drámai részletességgel, egy Mr. Bond nevű férfi ma­gyarázta el. Winnie ügyének tárgyalá­sát 1932 elején kezdték el és az amerikai polgárok milliói kísértek figyelemmel a Tig­ris Asszony sorsának fejle­ményeit. A vélemények meg­oszlottak. — Voltak olyanok, akik elhitték Winnie történe­tét, mások azonban egyszerű­en hazugságnak tartották. Azoknak egyike, akik Win­nie történetét hazugságnak tartották, Dr. A. F. Wagner. Los Angeles fő-boncoló sebé­sze volt. A birósági tárgya­láson Dr. Wagner azt vallot­ta, hogy mindkét meggyil­kolt nőt felőlről lefelé érték a lövések, következésképpen, ebből világos, hogy a gyilkos a két ágy között állott és mindkét nőt álmában lőtte agyon. Ezután egy Dr. Joseph Ca­­ton nevű pszichiáter vallott. Dr. Caton, aki a börtönben több beszélgetést folytatott Winnievel, azt állította, hogy a Tigris Asszony teljesen ép­elméjű. Winnie ekkor hisz­térikus rohamot kapott, meg akarta támadni a pszichiá­tert és a tárgyalást félbe kel­lett szakítani. Egy másik pszichiáter — ugyancsak normálisnak mi­nősítette Winniet és kijelen­tette, hogy a Tigris Asszony csupán szimulálja az őrültsé­get, két másik pszichiáter vi­szont azt állította, hogy Win­nie olyan mirigyzavarban szenved, amely képtelenné te­szi arra, hogy a helyeset a helytelentől megkülönböztes­se. Az ügyész záróbeszédében azt állította, hogy a Winnie kezén keletkezett sérülést maga Winnie okozta, azért hogy elhitesse: önvédelemből ölte meg két barátnőjét. Az esküdtszék 1932 febru­ár 8-adikán bűnösnek találta Winniet előre megfontolt szándékkal elkövetett kettős gyilkosságban és bíróság kö­tél általi halálra Ítélte. Miközben a florencei ál­lami fegyintézet felé kisér­ték, Winnie jókedvű volt és : Kurthy Miklós: ^ • Az egész környék igy ne­vezi: A Zulu Királynő. Nem­régiben került oda, a kör­nyék fehérne-j mü tisztitójá ba. Ő veszi ái és ő adja ki i tisztításra be hozott fehér nemüket. Akik ezt a laundryt ve­szik igénybe, KürU*y MiWÓ8 azok már feladták az életet. Egyszer azt mondta valaki, hogy ebből a laundryból pisz­kosabban kapta vissza a fe­hérneműit, mint ahogyan be­adta. Ez azonban már régen volt, még a Zulu Királynő ideje előtt. Ma már senki sem mer ilyet mondani, mert Zulu Ki­rálynő egyszerűen megverné. A Zulu Királynő jólmeg­­termett, legalább 6 láb ma­gas néger asszony, vállán átvetve, olyan tarka, pokróc­­szerű takarót visel, mint a délamerikaiak. Innen az elne­vezés: Zulu Királynő. Azelőtt a laundryt több íz­ben kirabolták. Akkoriban egy kistermetű öregasszony dolgozott ott. Az egyik rab­ló egyszer erőszakot akart rajta elkövetni, az öregasz­­szony azonban egy váratlan mozdulattal felgyújtotta a villanyt. Ezekután a rabló egyszerűen magával vitte a kasszában talált pénzt, az erőszaktól eltekintett, amin egyikünk sem csodálkozott, hiszen az öregasszonyt mind­nyájan ismertük. A rablások azonban folytatódtak és ek­kor került oda a Zulu Király­nő. Azóta megváltozott a hely­spanyol népdalokat énekelt. Amikor azonban a halálfolyo­só ajtaja is becsukódott mö­götte, hirtelen összetört, le­borult a földre és kétségbe­esetten sikoltozta: — Nem akarok meghalni . . . nem akarok meghalni! Hetvenkét órával a kitű­zött kivégzési idő előtt hiva­talosan őrültnek minősítet­ték és egy állami kórház el­meosztályára szállították. — Winnie 1939-től kezdve több ízben megszökött. Sokkal ké­sőbb halálos Ítéletét élet­fogytiglani fegyházbüntetés­sé enyhítették és legutóbbi 'szökése után, 1969-ben, visz­­szaszállitották a florencei ál- i lami fegyintézetbe. S a közelmúltban, Winnie ■ Ruth Juddot feltételesen sza­­* badlábra helyezték. Winnie zet: azok, akik azelőtt kira­bolták a laundryt, most ott ülnek bent és egész nap tré­­cselnek és megfogadják a Zu­lu Királynő tanácsát, amely igy hangzik: — Máshová menjetek ra­bolni ! A Zulu Királynőnek hatá­rozottan van tekintélye: az­óta a környékbeli rablók más­hová mennek rabolni, a laun­dryt senki sem bántja. Kez­detben volt néhány olyan ügyfél, aki a fehérneműk tisztasága felől becsmérlő megjegyzést ejtett el a Zulu Királynő előtt. A Zulu Ki­rálynő kettőt megvert közü­lük: Azóta ilyen megjegyzé­sek nem hangzanak el. Az ex-rablók (akik most már máshová járnak rabolni) valósággal királyi módon szolgálják ki a Zulu Király­nőt: kávétól kezdve szendvi­csig mindent hoznak neki. Ez az egész különös hely­zet pontos tükörképe annak a viszonynak, ami általában 9 néger férfiak és a néger nők között fennáll. A néger nők jórésze (a legújabb né­ger forradalmi mozgalmak tagjaitól eltekintve) semmi­re sem becsüli a néger férfi­akat. Ennek a társadalmi gyökerei egészen a rabszol­gaságig nyúlnak vissza, er­ről azonban nem érdemes most beszélni. Kedvelem a Zulu Királynőt, aki időnkint öblös hangon dalolja, koszos fehérneműk felett trónolva, elhomályoso­dott szemmel: ,— Ole’ Man River . . . Ole’ Man River ... the Mississip­pi .. . könnyek között mondta sza­badulása alkalmával: —Alig várom, hogy visz­­szamehessek Danvillebe, ab­ba a kicsiny házba, ahol leg­utóbbi szökésem évei alatt dolgoztam. A ház kertjében sárga rózsák nyílnak és az emberek szeretnek ott en­gem. S Winnie Visszament a házba, amelynek kertjében sárga rózsák nyílnak, vissza­ment Dr. Blemerék danvillei házába. S ezzel befejeződött a Tig­ris Asszony története. Ami még hátra van a szelidszemü nagymama-szerű W i n n i e Ruth Judd életében, az már nyugalom, béke és csend, a danvillei családi házban, — amelynek kertjében sárga ró­zsák nyílnak. . (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents