Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-10 / 6. szám

'»Ida! - i ,..-i •. MAGYAR HIRADO, , a , ' Thursday, February 40, 1S72' • MAGYAR VÁROSOK: SOPRON HOLDFÉNYBEN Hűvös, téli estén Sopron fölött a telihold ragyog. S bár a belváros utcáin nem talál­kozni egyetlen alaibárdos da­rabonttal sem, a Tűztorony kerengőjén nem zeng már többé a toronyőr kürt je,a zsi­nagógából sem szűrődik ki az esti ima — a mááriv — zson­gása, és a ferences kolostor káptalantermében is régen el­némult már a vesperás — a múlt árnyai csak az emléke­zés- ezüst fátyla mögött lebeg­nek —, én mégis úgy érzem, hogy a középkorban járok. A Kecske-templom, az Uj, a Kolostor, vagy a Fegyvertár utca házai a múlt hűvösen csillogó holdfényében deren­genek . Sopron különös éveket él át. Egy város, amely századokon át félreismerte önmagát . . . Kiderült, hogy tépett barokk köntöse alatt középkori, góti­kus város rejtőzik. íme, egy “eset”. A Halász utca 1. szá­mú ház a városfalon kívül, a Szent Mihály templom — az Árpád-kori Sopron első plébá­niatemploma — közelében áll. Es itt állt már 1482-ben is! Ebben az ütött-kopott, ro­gyadozó házban a szakértők szeme fedezte föl a műemlé­ket. Dávid Ferenc műtörté­nész, Sopron múltjának nyug­hatatlan és érzékeny ujju ku­tatója. még a ház építési szer­ződését is megtalálta a városi levéltárban. Ezért ismerjük az építés pontos idejét és azt is, hogy gz a ház a Szent Mihály templom egyik oltárának ja­­vadalmas háza volt. A vak szerencsésen átvészelte öt év­század viharait: ostromokat, tűzvészeket, árvizeket, tor­nyokat ronboló égi háborúkat, a gerendapusztitó házi eineér meg a szu étvágyát, sőt, a mindenkori tulajdonos Ízlését, és ha külsejében nem is, de szerkezetében é r i n t e tlenül megőrizte gótikus mivoltát. E ház tetőszerkezete kü­lönleges építészeti emlék. A faékekkel és csapokkal össze­ácsolt gerendaszerkezet ma is ugyanaz, mint amelyet a kö­zépkori ácsmesterek 1482-ben összeszereltek. A tetőzet fö­lött, az oromfal csúcsán, ma is ott “nyilik” az eredeti, kő­ből faragott oromrózsa .... És most következik az, ami­ben csak Buda hasonlítható Sopronhoz. Ezt a házat — s még számtalan másikat —, egykori gótikus pompájában, de összkomfortos kényelem­mel állítják helyre. És a ház­ba nem muzeum fog beköl­tözni, hanem — lakó. Még minden épülőben, de én máris merengve állok az öt évszázados boltivek alatt, képzeletem játékos csapon­­gással. berendezi a szobákat, a parányi loddzsát, az intim zugokat, és nagyon irigylem leendő lakóját, aki a Szent Mihály templom oltárának ja­­vadalmas házában a modern technika kényeztető karjai közt élhet. Sopron múltját nem feudá­lis főurak népesítik be, a vá­ros történetét polgárok írták. •A Beloiannisz téren álló Tá­bornok-házat — valaha ide szállásolták be a katonai pa­rancsnokokat — Lackner Kristóf városbiró hagyta a városra. Lackner Kristóf élettörté­nete még megírásra vál. 1571- ben született. Apja, a soproni ötvösmester, a páduai egye­temre küldte a fiát, aki felvi­lágosult humanistaként tért haza. 1604-ben választották városbirónak. ö építette a várfal nagybástyáját, ö ala­pította Magyarországon az el­ső tudóstársaságot, amelynek nők is tagjai lehettek . . . Lackner Kristóf protestáns volt, ezért sírját az ellenre­formáció feldúlta ,sírköve szá­zadokon keresztül — küszöb­­kő volt. Házát a soproni mu­zeum kapja meg abban a pil­lanatban, amelyben a még •bent lakó két csillád máshová költözhet. S ezzel elérkeztünk Sopron legnagyobb problémájához. . Sopronban, miként Budán is, számtalan esetben arról kellett dönteni: lerombolni és újat építeni, vagy a régit új­jáépíteni? Szalai Józseffel, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség soproni kirendeltsége építés­vezetőjével járjuk a belvá­rost, Ellátogatunk a Templom utca 6. sz. alatti Schwartz­­liázba is. Ez a patríciusház 1833-tól a Bezerédj-család tu­lajdonában volt, s akkoriban a reformkor nagyjainak talál­kozóhelye. Megfordult itt, a ház vendégeként Liszt Ferenc is, még hangversenyt is adott, s egy ilyen alkalommal — szép soproni legenda! —, “a két üstökös” is itt találko­zott. Az egyik a már hkkor világhírű — a költő szavával — “hirhedett zenész”, a má­sik egy még ismeretlen ka­tona . . . De miért is látogattunk el ide? Hogy megnézzük az újjá­épített polgárházat. Nos, itt már befejeződött az, ami a Halász utcában még csak ké­szül ... A lépcsőház széles falépcsője barátságosan recs­­csen a lépéseink alatt. A pa­tinás famennyezet a múltról beszél ... Tán a tajtékpipák­ból fölgomolygó fiist barní­totta igy meg? A falak fa­burkolata, valamint a “táb­lás” parkett is az ősökre em­lékeztet. A lakás nagyvonalú és meghitt. — Érdemes ezekre az öreg házakra annyi pénzt fordí­tani ? — E körül sok viata folyt— feleli Szalai József. — Volt idő, amikor a lakosság is úgy vélte: okosabb lenne ezen a pénzen uj házakat építeni. A számok beszélnek ... A gazdasági számítások a “mii­emlékeseket” igazolták. A le­bontás, a ..szomszédos házak megtámasztása —. e házak ugyanis egymást támogatják —, a korszerű vasbeton ala­pozás — a hordalékos talaj nem bírja el a modern, több szintes épület súlyát —, s vé­gül az uj épület együttes költségei messze meghalad­nák, a műemléki helyreállitás­­költségeit. S ugyanakkor fel­áldoznék a Város — történel­mileg és idegenforgalmilag egyaránt fölbecsíilhetetlen ér­ték ü-— középkori arculatát és hangulatát, Sopron ujjáépitői és--’polgá­rai állandósult, heves szív­dobogással járnak'ítélnek a belvárosban. E városrész még sok meglepetés tartogat. Szóljak például a város­falról? 1967-ben történt, hogy a belvárost körülölelő közép­kori városfal egyik szakasza­­óriási morajjal leomlott Nagy volt az ijedelem — szeren­csére semmi kárt nem oko­zott —, s még nagyobb a meglepetés, amikor az om­lás helyén megpillantották a római városfalat ... Szinte pontos mását a Rómában ma is látható “serviűsi” város­falnak . . . A római kori Sopronról — Scarbantiáról — sokat tu­dunk. De hogy a hires Bo­rostyán utat védelmező cast­­rumot ilyen hatalmas fal övezte, azt senki sem sej­tette. Hasonló meglepetést oko­zott az Uj utcáiban — egykor Zsidó utcának hívták — a középkori zsinagóga is. En­nek fölfedezése, nem — mint a római fal — a véletlennek, hanem a "müemlékesek” éles szemének köszönhető. Gyanú­jukat egy lakószoba, gótikus bolthajtása keltette föl, igy találtak rá a már elfelejtett fülke . oromzatával együtt, amelynek felirata — Schei­ber Sándor professzor szives közlésé! — egykoron igy hangzott: Dó Hfné mi áttá oméd. Tudd meg, ki előtt ál­­lasz! A zsinagógával egyidős Sopron további kincse, való­ságos építészeti ékszer: a Kecsketemplom tőszomszéd­ságában megtalált káptalan­­terem. Itt, a liliomkarcsu gó­tikus oszlopok között, Szigetin István fogadja a látogatókat és egy gvárdián erélyes ékes­­szólásával mutatja be az osz­lopfők és a gyámkövek figu­ráit: a főbűnök és főerények jelképeit, miközben hangja mennydörgésként zeng a gó­tikus ívek alatt. A 86 éves öregül’ egy városbiró méltó­ságával áll az oszlopok kö­zött. Egyébként valóban vá­(Folytatás a I3-ik oldalon) véletlennek köszönhető, hogy A Kecske-templom a Tűztorony kerengőjéről nézve vaskos kváderkövekből épült Az Előkapu mellett most tárják föl a városfalakat

Next

/
Thumbnails
Contents