Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-22 / 25. szám

B. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, June 22, 1972 BARACK Irta: ACZÉL BENŐ Régi budapesti vicc. A halotti toron összeülnek a barátok, hogy az elhunytról beszélgessenek. Természetesen, mindenki valami szépet és jót akar mondani róla. nemcsak azért, mert úgy illik, hanem azért is, mert őszintén meg van­nak hatva. De senkinek nem jut eszébe semmi. Hosszú hallga­tás. Végre valaki megszólal: — A barackot szerette, sze­gény . . . A vicc kevés emberre illik úgy, mint a most elhunyt windsori hercegre. Csak az ö esetében nem barackot mondtak vol­na, hanem báráckot, két hosszú magánhangzó­val, ahogyan ő mondta volna. És a gyászolók nem gyümölcsre gondoltak volna, hanem a kecske­méti barackpálinkára, amelyet a halott tett vi­lághírűvé, akkor, mikor Budapesten járt és még nem Windsomak hívták, mert a walesi herceg volt, az angol trón örököse. Későbbi felesége mái­nkkor is ott volt a kíséretében s alig volt titok, hogy gyengéd szálak fűzik hozzá. Ez azonban senkit sem érdekelt túlságosan, mert természe­tesnek találták, hogy ha királyfi is valaki, le­gyen egy nő a közelében. De akkor már senki sem sejtette, hogy ez lesz az a nő, akiért nem fele királyságát adja oda, mint a mesében, ha­nem az egészet. Mert a budapesti látogatás után a walesi hercegből király lett, uralkodott is Vlll-ik E'dward néven, nem egészen egy évig, amikor lemondott trónjáról, mint 1936 december 11-én rádión bejelentette, “for the woman I love.” Ez volt életének egyetlen nagy tette. Bu­dapesten minden nő ismételte ez a mondatát, többnyire angol eredetiben, akkor is, ha egyet­len szót sem tudott angolul. A közelmúltban lezuhant egy angol jet személy­szállító repülőgép. Fedélzetén 118 személy tartóz­kodott, mindegyikük szörnyethalt, a halálos ál­dozatok között 29 amerikai is volt. Ez volt a pol­gári angol légiforgalom történetében a legka­­lasztroiaiisabb és a legtöbb áldozatot követelő légibaleset. Honoluluban, 73 éves korában, meghalt Dr. Bé­­késy György, egyetemi tanár, akit 1961-ben az orvosi és a fiziológiai Nobel-dijjal jutalmaztak. A Nobel-dijat Békésy a fül és a hallás működé­sével kapcsolatos kutatásaiért kapta. Békésy Bu­dapesten született, ahol édesapja hivatásos dip­lomata volt és 1947-ben vándorolt az Egyesült Államokba. Saigonból érkezett jelentés közölte: A délviet­nami fővárostól 13 mérföldnyi távolságra, srap­­nelltől könnyebben megsebesült egy amerikai új­ságíró és egy francia ujságirónő. Nevük: Jacques Leslie, 25 éves, Los Angeles Times és Veronique Decoudu. 30 éves, Agence France-Presse. Silver Springben (Md.) a Holy Cross kórház­ban kioperálták George Wallace, alabamai kor­mányzó hátgerincéből az ott fennakadt golyó.. Az orvosok bizonyosra veszik, hogy Wrallace, toló­székben, részt vehet a Demokrata Párt elnök jelölő írnrwpneiÁián. véleménvük szerint azonban még hosszó hónapokba telik, amig véglegesen el­­uoi, nogy vaiana is tudni fog-e járni. A Labdarugó Európa-Kupát ezúttal Nyugat- Németország nyerte. — A nyugat-németek a dön­tőben 3:0 arányú győzelmet arattak az oroszok felett, akiket a szó valóságos értelmében lerohan­tak. Pedig, ha meggondoljuk, szinte várható lépés volt. A walesi herceg, aki házassága után Windsor hercege címét vette fel, egyszerűen nem szeretett király lenni. Nem úgy, mint elődje, VII. Edward, aki szintén mulatós embHer volt, de nemcsak a vidám élet, hanem a királyi hatalom és a vele járó nehéz élet is kellett neki. VIII. Edwardnak csak a vidám élet kellett. Bizonyos értelemben tehát bölcs ember volt. Nem törődött a moralisták véle­ményével, úgy élt, ahogy akart, mert tehette. És persze, a szerelem. A kétszer elvált amerikai asszony nem lehetet királyné, viszont csak mellet­te érzte jól magát. Hát mit ért volna a királyság nélküle? Az áldozat, amit érte hozott, az ő szemé­ben csak teher volt, amit lerázott magáról. Mon­dom, talán bölcs volt, nem könnyelmű, mint ahogy annyian gondolták. Mikor Budapesten járt, minden újság legalább két riportert küldött a nybmába. Az enyém is, az Esti Kurír, amelynek akkor szerkesztője voltam. A herceg kizárólag drága vendéglőkbe és mulató­helyekre járt, “báráckpálinkát” ivott és vacsorá­jához majd mindig kaviáros palacsintát rendelt. Rendszerint a drága kis budai vendéglőkben ét­kezett ; a Kis Royalban, a Márvány-menyasszony­ban és hasonló helyeken. Utána elment az ele­gáns mulatókba, ahol gyakran táncolt is, de min­dig barátnőjével, soha mással. A pestiek kissé csodálkoztak, hogy igy él az angol trónörökös, de nem igen botránkoztak meg rajta. Ha jól emlékszem, a pesti éjszakai élet úgy tetszett neki, hogy ott tartózkodási idejét meg is hosszabbította néhány nappal. A látogatással kapcsolatban az újságírók mu­latságosnak találták, hogy a walesi herceg úgy­szólván minden ismert budapesti vendéglőbe és mulatóba elment, csak két helyre nem: a margit­szigeti nagyvendéglőbe és a New York kávéház­ba. Mindkettő Tarján Vilmos, egykor neves pes­ti riporter tulajdona volt. Kollégái nevetve kér­dezték: — Miért haragszik a walesi herceg Tarján Vilmosra? Amin azért lehetett nevetni — akkoriban — mert hiszen kétségtelen, hogy az angol trónörö­kös Tarján nevét nem is hallotta, nemhogy ven­déglőit szándékosan elkerülte volna. Ma már nem nevetnének ezen a viccen, de ak­koriban a pesti bohémvilágban egy kissé min­denki úgy élt, mint a walesi herceg, ha egy kis pénze volt. így életmódját és életfilozófiáját nem­hogy elitélték volna, de természetesnek tartot­ták. Noha odáig talán mégse sokan mentek volna el, hogy egy királyságot adjanak egy asszonyért. De ez a gesztus az, amelyről mindenki emlékez­ni fog rá. And történelmi hőssé teszi. A nők sze­mében egész biztosan... AZ ÉREM MÁSIK OLDALA RENDŐRSÉGEN Két férfit tépett ruhában hoznák be a rendőr­ségre. Összeverekedtek. A vallatás során kiderül, hogy egy lány miatt verekedtek össze. A történ­teket egymástól eltérően adja elő a két delikvens, tehát kénytelenek beidézni a lányt, aki szívesen segíti a nyomozás munkáját. — Igaz — kérdi tőle a nyomozó —, hogy ma­ga miatt verekedtek össze ezek az urak? — Igaz! — mondja büszkén a lány. — Maga miért nem igyekezett szétválasztani őket ? — Válaszolhatok egy kérdéssel? — Tessék. — Látott már az ur olyan kutyákat, amelyek öszeverekedtek a csonton? — Láttam, — És olyat már látott, hogy verekedés közben a csont közbeszólt ? ZENEI KRITIKA Folyik a hangverseny. Az egyik hallgató oda­hajol a szomszédjához és megkérdi: — Bocsánatot kérek, mi a cime ennek a da­rabnak ? — Melyiknek? — kérdezi vissza a szomszéd. — Amelyiket a zenekar játszik, vagy amelyiket az énekesnő énekli? A KEZDET ÉS A VÉG Születésnap. Az ünnepelt 75 éves. A sok po­hárköszöntő után megkérdezi tőle az asztalszom­­szédja, hogyan tudná kifejezni az élet legfőbb tanulságát. — Csak azt tudom mondani — feleli az öreg —, hogy a 75 esztendő eleje meg a vége nagyon közel van egymáshoz ... BÍRÓSÁGI TÖRTÉNET Lopásért áll bíróság előtt a vádlott. Egy órát lopott. A bíróság két évre Ítéli. — Belenyugszik az ítéletbe? — Bele. Az órára ugyanis rá volt Írva, hogy két évi garancia... EGEREK ÉS EMBEREK Két egér beszélget az intézetben. — Jól meghíztál az utóbbi időben. Remekül élsz, ahogy látom —, mondja az egyik. — Igen, ugyanis kikisérleteztem egy pompás módszert. — Mi a lényege? — Egy tudóssal dolgozom és beidomitottam, hogy mikor felszaladok a kísérleti létrácskán, ad egy darab sajtot... garabonciás BARANYI FERENC: DUNA-TISZA KÖZE í Ez a nép, ez a halk sza va, a Dunán és a Tiszán innen, születésemtől fogva bent uralkodik a sejtjeimben, pannon mosoly, szabolcsi düh e földön halk tűrésbe békül, az ország arca ez a táj, egyetlen főbb vonása nélkül. Cegléden Dózsa és Kossuth egy percig sem tüzelt hiába, nem szólt, csak bólintott e nép, s egyenes volt kifent kaszája, de muzulmán rabságba is innét mentek legmegadóbban — odaadás és megadás e földön testvérek valóban. Üllő határában avar sírok kövesztik rég a csendet. Pótharaszt akasztóhegyén Bogár Imre magánya lengett. Nagykőrös néma fái közt töprengő lírikus bolyongott, nem sirt sohasem, csak könnyezett, s nem nevetett, csupán mosolygott. Ez a nép, ez a halkszavu, , a Dunán és a Tiszán innen, születésemtől fogva bent uralkodik a sejtjeimben, keletien nyugati és nyugati mód keleti erre a sors, a táj s minden dolog változva is egyforma rendje. Szivemben itt találkozott Európa az őshazával, az én fülemben összecseng a madrigál s a citerás dal, némán bólintva indulok ha kétfelől szólít a holnap. "f mögöttem rabláncos kaszás, hallgatag ősök sorakoznak. j ACZÉL BENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents