Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-18 / 20. szám
' 12. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, May 1-8, 1972 ÓHAZAI ARCOK A LEGIDŐSEBB MAGYAR KÜLFÖLD! MAGYAR EGYVELEG A legidősebb magyar ,a kiegyezés előtt egy esztendővel, 1866. augusztus 19-én született Pápateszér községiben, a Bakony lábánál. Az a 105 esztendő és néhány hónap, amely mögötte van, modern korunkat a 19-ik század közepével kapcsolja öszsze. Amikor Pénzes Géza meglátta a napvilágot, az utakon még nem száguldoztak gépkocsik, repülésre még csak nem is gondolhatott az ember komolyan, legfeljebb fantasztikus ábrándként, mintegy az elérhetetlenre vágyakozva. Az aggastyán Pápán él egy régi házban, a lánya — ahogy ő szólítja, Erzsiké — és a veje, Kovács Jenő gondozza; az ő szeretetük, törődésük teszi nyugodttá, csendesen boldoggá alkonyának lassú napjait Pénzes Géza bácsi — mert kinek ne lenne bácsi ő, mindannyiunk között a legöregebb — Pápa nevezetességei közé tartozik, de nem hivalkodó módon, inkább gyengéd, meghitt módon; most legutóbbi névnapján felkeresték a város vezetői, m e g a j á ndékozták, sokáig beszélgettek vele, eljöttek hozzá fiatalok és idősebbek, valahány nemzedék, amely utána következik. Tisztelettel álltak előtte. És ő, aki esztendők óta világtalan, fülének hallásával, kezének érintésével tett különbséget közöttük, megismerve mindenkit külön-külön, bölcs kedvességgel, szeretettel fogadva minden látogatóját. A riporter megilletődve nyit be a szobába, ahol 105 esztendő vár rá. Sejtelme sincs még, miről kérdezhetné az öregembert, mire emlékezik az, aki dédapja lehetne. Szépen berendezett, tiszta szobában a heverőn ül a legidősebb magyar, térdeit szines péld takarja, arcát látogatója felé emeli. — Üljön ide mellém. — szólal meg csöndes hangon —, ide közel. Szép tiszta öregember, az arca kortalan; nincs mérték a száz esztendőre. Hátrahajtja a fejét, hogy fülével jobban felfoghassa a szavakat, aztán ismét megszólal. — Kérdezzen bármiről amire kiváncsi. Sok dologra nagyon jól emlékszem. — Mi volt a mestersége Géza bácsinak? — Cipész. Cipészmester voltam 87 esztendős koromig. Nem is olyan régen még eldolgozgattam. — Mikor tanulta ki a szakmát? — Hogyan is volt az? Tizenöt esztendős koromban, 1881-ben adtak be inasnak. Aztán 11 esztendővel később 1892-ben kaptam meg a mesterlevelet. Akkortájt, még úgy volt, nagy időbe tellett, amig önállóvá lehetett az ember. Legalább is akkor úgy gondoltam, hogy 11 év nagy idő, most meg semmivé törpüL — Hány gyermeke született? — Hét. De egy meghalt közülük. Most három fiam van és három lányom, 15 unokám, 24 dédunokám. Összesen 45 közvetlen leszármazottam. — így megöregedve, a távolság bölcsességével mit gondol az emberekről? — Dehogy vagyok én bölcs. De az emberekre jól gondolok, szeretet van bennem. — Miből él, Géza bácsi? — Kapok az államtól havonta majdnem ezer forint rendszeres támogatást. És az egyik gyermekem, meg a vejem itt van velem. Nem szenvedek semmiben nélkülözést. Köszönettel tartozom érte. — Miféle dolgokban szokott eltűnődni, ha egyedül van? — Sokat jár az eszemben a gyermekkorom. — Ferenc Józsefre emlékezik-e ? — Hogy kérdezhet ilyet ? — mondja egy pillanatra megélénkülve az öregember. — Hiszen Ferenc Jóska huszárja voltam. Ferenc Jóskáról nekem az ifjúságom jut az eszembe.-Gondolt-e akkortájt arra, hogy túléli majd a száz esztendőt ? — A fiatal ilyennel nem törődik. — Tud-e arról Géza bácsi, hogy emberek jártak a Holdon? — Tudok róla. An-ól mindenki tud. — És képzelte volna-e valamikor? — Én ilyenen sohasem tűnődtem. Eszembe sem jutott elképzelni. De azt tudom, az ember legtöbbször eléri azt, amit akar. — Mit gondol Géza bácsi, mi a titka a hosszú életnek? — Én a szolidságban látom a titkát. Mindig kertitem az italt, a mértéktelenséget. A másik titka pedig a békesség; szeretni kell azvembereket. Kristóf Attila CSOKONAI DICSÉRETE Az Amerikai Történelmi Társulat “The American Historical Review” cimü folyóiratának legutóbbi számában George Bárány, a denveri (Colorado) egyetem tanára, a nagy feltűnést keltő Széchenyi életrajz szerzője 40 oldalas tanulmányt irt Csokonai Vitéz Mihályról és a magyar felvilágosodásról. A magyarság erőfeszítéseit, hogy a nyugati felvilágosodás dinamikus energiáig magába olvassza, legjobban Csokonai Vitéz Mihály költői életműve illusztrálja — Írja a tanulmány. Az utolsó másfél században a magyarság törekvéseit és álmait legjobban a költészet fejezte ki és igy ez lett a magyar irodalom vezető politikai műfaja. Csokonai munkássága a magyarság szellemi látókörének impozáns kitágulását jelenti. Ő a legnagyobb rokokó költő, de még sok más is. A klasszikusokon A bonni kormány legfiatalabb minisztere Klaus von Dohriányi, néhai Dohnányi Ernő, a nagy magyar zongoraművész és zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola egykori igazgatójának unokája. Apját a nácik 1945. áprilisában Sachsenhausenben mint ellenállót kivégezték. Ugyancsak kivégezték édesanyja testvérét is. Öccse, Christoph von Dohnányi a frankfurti Operaház főigazgatója és jeles karmester. Klaus von Dohnányi amerikai egyetemeken tanult, majd mint közgazdasági szaktekintély Schiller gazdaságügyi minisztériumába került államtitkárnak. A Brandt-Scheel kormányban a tudományügyi minisztériumba vándorolt át állantitkárként. Most, Leussink miniszter lemondása után, ő lett az utód. Dohnányi 1957- ben belépett az SPD-be, azóta karrierje meredeken iveit felfelé. * * * A traiskircheni menekült táborból választott magának lelkészt a johannesburgi magyarság Kondor Tibor volt mándoki plébános személyében. Kondor tisztelendő a múlt év júliusában menekült el Magyarországról és nem sokkal később már Déiafrikában tevékenykelett, miután a johannisburgi magyarok soronkivül elintézték bevándorlását. Kapóra jött ugyanis, mert Nagy Sándor r. k. lelkipásztor magas kora miatt a visszavonulás gondolatával foglalkozott, csak addig várt, amig valahonnan utódja kerül . . . Kondor Tibor az egyházi szolgálaton kívül a fiatal magyarság valláserkölcsi, nemkülönben pedig hazafias nevelését végzi.Tevékenységéről lelkes szavakal számol be a Délafrikai Magyar Egyesület hivatalos lapjában, Nikolits Miksa elnök. nevelkedett, de tájékozott volt az olasz, német, svájci, francia és angol irodalomban is; érdeklődése az esztétika, a költői műfajok, a költői mesterség iránt Arany Jánosig a legkiemelkedőbb poéta doctus-sá teszi. Hitt az emberiség egyetemes testvériségében. Világa rendkívül széles határokat fog át: a magyar nemzeti eposz megteremtésének vágyát, a sokféle vallás megértésétől a "botanikus kert szépségének titkáig. Művészete a felvilágosodás és romantika társulásának tükre. Sok úttörő vonása csak később bontakozott ki a 19-ik század nemzeti remekíróinak képviselőinél. A horváthországi “nacionalista összeesküvés”, az önálló Horváthország kikiáltására irányuló szervezkedés, illetve a nyomában járó “tisztogatási akciók” a vajdasági magyarság szervezeteit sem hagyta érintetlenül. Ezek működésében is “nacionalista megmozdulásokat” véltek felfedezni a túlbuzgó kommunista funkcionáriusok. Egyes magyarok ellen vizsgálat indult, akadtak, akiket kizártak az egyesületből, mint a szabadkai fiókszervezet tette Uzon Miklóssal, másokat megdorgáltak. A vezetőség most “önkritikát” gyakorolt és rámutatva munkájában megnyilvánuló negativ jelenségekre és fogyatékosságokra, kijelentette: a jövőben erőteljesebben hárítja el az egyesület tevékenységét időnként megkísértő kispolgári és elkülönülési t ö r e k v é seket. Ugyanekkor a vezetőség hangsúlyozza, hogy a nyelvi egyenrangúságra vonatkozó munkáját az illetékes társadalmi-politikai szervezetek felkérésére, illetve azok tudtával végezte s mindazok, akik ebben segítségére voltak — ideszámítva bizonyos Kongó Tivadart is —lényegében pozitívan járultak hozzá a kérdés megoldásához. Hangsúlyozza a vezetőség, hogy a nyelvi egyenjogúságra irányuló tevékenységében a jövőben is kerülni fogja a nemzeti türelmetlenség látszatát . . . * * * A Fertő-tó Európa egyik legnagyobb tava 820 négyzetkilométeres víztükrével. Most a Magyar Tudományos Akadémia kebelében “Fertőtáji bizottság” alakult, hogy a tó magyar része számára fejlesztési programot készítsen. A cél a Fertő-környéki 10 község rendezése. A két ország területén fekvő Fertőtáj egységes fejlesztése céljából a magyarok az illetékes osztrák szervekkel felvették a kapcsolatot. Az idegenforgalmi prospektusok könynyebb megszerkesztése érdekében még a Fertő-táj bibliográfiáját is összeállították. A könyv 2800 címszót tartalmaz és most van nyomtatás alatt. A magyar szerkesztők felhasználták a burgenlandi Landesarchiv dokumentanyagát is. A fejlesztési program a kormány elé kerül s akkor megindulhat az idegenforgalom a 10 magyar községben. A tervek szerint megkönnyítik az osztrákoknak, hogy a “magyar pusztára” átmehessenek magyar ételeket enni és cigánymuzsika mellett szórakozni. A legidősebb magyar: Pénzes Géza bácsi
