Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-27 / 17. szám
Thursday, April 27, 1972 MAGYAR SIR ADO 13. oldal < I I Egészség — Betegség A FEJFÁJÁSRÓL MIT MONDÁMÉI CSILLAGOK?j[ ÁPRILIS 30-TÓL MÁJUS 6-IG Az emberi fájdalmak között a leggyakoribb a fejfájás. Következő két cikkünkben a fejfájással és annak változataival fogunk foglalkozni. 1. A 'kisgyermek különleges fogékonysággal jegyez meg és ismétel mindent, amiért jutalmat, dicséretet tehát kellemes élményt kapott. Fordítva: megjegyzi mindazt, de nem ismétli, hanem igyekszik elkerülni, amiért megbüntették, amiért fájdalmat vagy általá ban kellemetlenséget kellett elviselnie. A kisgyermek, ha egyszer megégette magát, élete végéig tudatosan kerüli a tüzes tárgyakat. A fájdalomélmény emléke készteti tehát az embert ösztönösen arra, hogy különböző ártalmakat kerüljön, de arra is, hogy kímélje magát vagy éppenséggel orvosi segítséget keressen. Mint azonban az élővilágban minden, a fájdalom sem mindig egyértelműen célszerű vagy éppenséggel hasznos. Sőt, egész sor fájdalmat ismerünk, amelyről határozott biztonsággal állít hat j uk, hogy egyenesen káros. Gondoljunk csak néhány gyógyíthatatlan beteg fájdalmaira, vagy azokra, akik egy vesekő miatt ismételten görcsben fetrengenek. A fájdalomtól meggyötört ember nemcsak érzi a fájdalmat, hanem arca, belső szervei, izomzata, voltaképpen az egész ember magán hordja a fájdalomélményhez társuló kellemetlen testi kísérőjelenségeket is. Ilyenek a többi között a szapora szívdobogás, az elsápadás, a verejtékezés, a jajgatás, az arceltorzulás, a rángatózás stb. És ha már a speciális emberi fájdalomnál tartunk, érdemes emlékeztetni arra is, hogy a fájdalom — fokától függően hol teljesen megbénítja az embert, hol pedig közérzetét annyira rontja, hogy munkavégzőképessége vagy egyszerűen az élet kisebb-nagyobb örömeiben való részvétele is számottevően csökken. A fájdalomélmény célszerűségéről vagy céltalanságáról, sőt ártalmas voltáról elmondottakat azért bocsátottuk előre, hogy ezek ismeretéiben vizsgáljuk a feljfájást. Elöljáróban annyit: a mindennapos főfájások döntő többsége céltalan, értelmetlen. Csak ritka az a főfájás, amely valamilyen szervi betegségre, a testben vagy a fejben fennálló megfogható, megállapítható müködészavarra, betegségre figyelmeztet. Testi okok Az emberi fájdalomélmény — a régi közhittel ellentétben —• nem a szívben, hanem az agyban, ott is az agykéregben tudatosul. Az agykéregben általában akkor keletkezik fájdalomélmény, ha a bőrben, az izmokban, az erekben vagy a belső szervekben levő fájdalomérző végkészülékek ingerületbe jutnak. Ezt az ingerületet égés, zuzódás, vegyszer, gyulladás, oxigén stb. válthatja ki. A fájdalomérző végkészülék ingerületét a test perifériájáról az érzőidegek a gerincvelőbe, a gerincvelő idegei pedig az agyba továbbítják. Az agy thalamus nevű gyüjtőközpontja továbbitja a fájdalomélményt az agykéreghez, rendszerint úgy, hogy nemcsak magát a fájdalmat, hanem a fájdalom eredetét, helyét is érezzük. A thalamusból indulnak ki azok az ingerek is, amelyek a fájdalom már említett kísérőjelenségeit. — például a jajgatást, az arceltorzulást stb. — kiváltják. Ahogy a bőr, a végtagok és a belső szervek, ugyanúgy a nyak és a fej fájdalomérző végkészülékei is továbbíthatnak fájdalomingert az agy thalamusközpontjába, illetve az agykéregbe. Ez a fájdalom azonban igen rövid pályán jut az agyba és a fájdalom helyét nem valahol a szervezet perifériáján, hanem rendszerint j— eredetétől függően — a fej különböző területein érezzük. Tehát ha fogunk fáj, ha orrunkban kelés van, ha melléküregeink, középfülünk vagy éppen agyhártyáink gyulladtak vagy sérülés, ütés, nyomás stb. éri őket, akkor nemcsak a fájdalmat, hanem többkevesebb valószínűséggel a fájdalom eredetét, kiindulási helyét is meg tudjuk mondani. Meglepő módon magában a fájdalmat érzékelő agykéregben nincs fájdalomérző végkészülék, de az agyhártyákban, az agyi erekben annál több van. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az ember által észlelt főfájásoknak csak elenyésző, jelentéktelen töredéke származik a nyak, a fejbőr, a koponya, az agy vagy a koponyán belüli szövetek fájdalomérző végkészülékeinek ingerületétől. Lelki eredetű fajdalom Ismeretesek belső elváltozások, például a székrekedés, a tüdőn keresztül belélegzett különböző gázok (például a széngáz), amelyek kínzó főfájást okozhatnak. Tehát a külvilágból érkező, nem közvetlenül fájdalomélményt továbbió idegingerek is okozhatnak főfájást. Az ilyen eredetű főfájások sem különösen gyakoriak. A főfájások harmadik, legjelentősebb csoportját, az úgynevezett lelki eredetű főfájások képezik. Hogy lelki eredetű főfájás létezik,, azt már évezredekkel ezelőtt is is tudták. Á “ne szólj, szám, nem fáj fejem’’ közmondás ősei már az óegyiptomi, a görög és a római nyelvben is fellelhetők. Ez a közmondás utal rá, hogy gond, félelem, szorongás, rettegés — általában ideges feszültség — is válthat ki hirtelen vagy többé-kevésbé állandó jellegű főfájást. Hogy az ilyen “tisztán” lelki eredetű főfájás az agykéregben, a thalamusban és kísérőjelenségei az egész szervezetben hogyan jönnek létre, azt nem tudjuk pontosan. Igen sok jól megalapozott idegélettani elképzelésünk azonban van róla. Ezek közül egy: a félelem felfokozott működésre készteti az idegrendszernek azt a részét, amely az ébrenlétet és a fájdalomélményt is fokozza. Ezért érez a szorongó, neurotikus ember az összszervezetéből származó olyan ingereket is fájdalomként, amelyekről a nem szorongó ember egyszerűen nem vesz tudomást. Ugyanazért érzi tűrhetetlen fájdalomnak a szorongó ember azt a fájdalomingert, amelyet kiegyensúlyozott társa csak jelentéktelennek minősít. Az egyén fájdalomélménye tehát gyakran nem a fájdalmat kiváltó ok súlyosságát tükrözi, hanem legalább annyira az ideigrendszernek a fájdalomérzéssel szembeni fogékonyságát, hangoltságát. A másik lehetőség az, hogy azok az idegrendszeri képletek —■ köznapi szóhasználattal agyközpontok —, amelyekben a szorongó félelem ingerülete a neurotikus emberekben állandóan fennáll, nemcsak a thalamus és az agykéreg érzékenységét fokozzák fel, hanem az izomzat és az érrendszer feszülési állapotát irányitó, mozgató agyi központokat is gerjesztik. Végső fokon tehát a lelki eredetű főfájás kialakulásához az arc, a fej, a nyak harántcsíkolt izmainak görcse vagy az erek hirtelen tágulása, szűkülése is hozzájárulhat. De biztosan van olyan lel-KOS — (már. 21-ápr. 20). Tegyen félre minden hónapban egy elég tekintélyes öszszeget, mert készülnie kell egy olyan korszakra, amelyben tartalékok nélkül moccanni sem bírna. Arra is legyen gondja, hogy a félretett tőkét gyümölcsözően fektesse be. * ft * BIKA - (ápr. 21-máj. 20). Ha elér egy bizonyos szintet valakivel szembeni vetélkedésében, már ne akarjon tovább | menni, mert az ön erői sem kimerithetetlenek.Végre igyekezzék eldönteni ezt a vetélkedést véglegesen. * * IKREK — ( máj. 21-jun. 21). A hideg idő ellenére sportoljon, illetve tágabb értelemben tavaszias módon viselkedjen, s ez vonatkozik mind saját testi karbantartására, mind a társadalmi életére. * * * RÁK — (jun. 22-jul. 22). Nagyon megbánja, ha most elhamarkodottan utasít el egy ajánlatot, amely egészben, vagy részben kedvező lehetőségeket biztosítana, csak kezdeti nehézségeit nem tudja kikerülni. Tegye magáévá az elgondolást. * ❖ * OROSZLÁN— (jul. 23-aug. 23). Sajnos, egy számítási hibát vétett és most már le kell vonnia az ügy konzekvenciáit véglegesen. A hiba nem nevezhető jóvátehetetlennek, ki eredeti főfájás is, amelynek oka kizárólag közvetlenül az agykéregből és a thalamus ingerületéből származik. Ez a biztosan csak lelki eredetű főfájás azonban semmiben sem különbözik a testitől abban, hogy említett kísérőjelenségei —szívdobogás, verejtékezés, pirulás, elsápadás stb. — ugyanúgy kisérik, mint a tisztán testi fájdalmat. A lelki eredetű főfájás élményét tehát a beteg az esetek döntő többségében — éppen a testi kiséröjelenségek miatt — nemcsak ugyanolyannak érzi, mint a testit, hanem gyakran úgy véli, hogy valamilyen testi, szervi müködészavar vagy betegség áll mögötte. Ennek a tévhitnek a kiküszöbölése, a szorongást kiváltó életkörülmények felderítése — ha lehetséges : kiküszöbölése — ezért nagyban hozzájárulhat a döntő többségükben lelki eredetű főfájások megszüntetéséhez. (Befejező cikk következik) annál is kevésbé, mert a körülmények folyamatos módosulása is az ön segítségére lesz . * * * SZŰZ — (aug. 24-szep. 22). Miért nem gondolja át egy-egy lépésének következményeit alaposabban, s hoszszabb távon is? Ha azt hiszi, hogy évek múlva már elévül az “Egyszer mindenért fizetni kell” elve — téved. * * # MÉRLEG — (szept. 23-okt. 22). Most jött el az ideje annak. hogy bizonyos területeken egészítse ki műveltségét. Olvasson, talán iratkozzon be egy okos tanfolyamra is. A lényeg, hogy legyen telhetetlen — ami a szellemieket illeti. ft >:: ft SKORPIÓ — (okt. 23-nov. 21). Ki kell gondolnia valami jó ötletet, kifogást, amelynek felhasználásával elhárítja magáról az újabb felelősségvállalás veszélyét. Ez a felelősség — minden előzetes jel szerint — sajnos, a gyakorlatban is érvényesülni fog. * * * NYÍL —(nov. 2^-dec. 21). Jó lesz vigyázni, valaki arra készül, hogy előre megfon- ■ tolt szándékkal és hideg fejjel visszaéljen az ön jóindulatával. látszólagos naivságával. Lepje meg az illetőt és ha kinos is egy kicsit, mondjaki számára a nem boldogító1 -‘nem”-et. >:: * * BAK — (dec. 22-jan. 20). Bizonyítania kell a rátermettségét és az állhatatosságát. Ez talán nem megy majd* könnyen, de végül is mennie > kell, mert más lehetőség nem kínálkozik az ön számára — se közép-, se hosszútávon. * ft >:= VÍZÖNTŐ — (jan. 21-febr. 19) . Egy jó példa van ön* előtt, annak a fényénél mindent láthat előre és megválósithatja a “Más kárán tanul* az okos” régi, kipróbált elvét. Persze azt ne gondolja, hogy a jó példa másolást jelent. Bizonyos értelemben egyéni tapasztalataira is szükség lesz. * ft ft HALAK — (febr. 20-már. 20) . Ha majd átalakul a kapcsolata egy bizonyos emberrel, helyesen tenné esetleg a teljes felejtést minden vele összefüggő ügyben, mert különben az illető képtelen lesz a saját lábára állni és újra csak önre támaszkodik.
