Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-27 / 17. szám

Thursday, April 27, 1972 MAGYAR SIR ADO 13. oldal < I I Egészség — Betegség A FEJFÁJÁSRÓL MIT MONDÁMÉI CSILLAGOK?j[ ÁPRILIS 30-TÓL MÁJUS 6-IG Az emberi fájdalmak kö­zött a leggyakoribb a fejfá­jás. Következő két cikkünk­ben a fejfájással és annak változataival fogunk foglal­kozni. 1. A 'kisgyermek különleges fogékonysággal jegyez meg és ismétel mindent, amiért jutalmat, dicséretet tehát kel­lemes élményt kapott. Fordít­va: megjegyzi mindazt, de nem ismétli, hanem igyekszik elkerülni, amiért megbüntet­ték, amiért fájdalmat vagy általá ban kellemetlenséget kellett elviselnie. A kisgyer­mek, ha egyszer megégette magát, élete végéig tudatosan kerüli a tüzes tárgyakat. A fájdalomélmény emléke kész­teti tehát az embert ösztönö­sen arra, hogy különböző ár­talmakat kerüljön, de arra is, hogy kímélje magát vagy ép­penséggel orvosi segítséget keressen. Mint azonban az élővilág­ban minden, a fájdalom sem mindig egyértelműen célszerű vagy éppenséggel hasznos. Sőt, egész sor fájdalmat is­merünk, amelyről határozott biztonsággal állít hat j uk, hogy egyenesen káros. Gondoljunk csak néhány gyógyíthatatlan beteg fájdalmaira, vagy azok­ra, akik egy vesekő miatt is­mételten görcsben fetrenge­­nek. A fájdalomtól meggyötört ember nemcsak érzi a fáj­dalmat, hanem arca, belső szervei, izomzata, voltaképpen az egész ember magán hord­ja a fájdalomélményhez tár­suló kellemetlen testi kísérő­jelenségeket is. Ilyenek a többi között a szapora szívdo­bogás, az elsápadás, a verej­tékezés, a jajgatás, az arcel­torzulás, a rángatózás stb. És ha már a speciális emberi fájdalomnál tartunk, érdemes emlékeztetni arra is, hogy a fájdalom — fokától függően hol teljesen megbénítja az embert, hol pedig közérzetét annyira rontja, hogy munka­végzőképessége vagy egysze­rűen az élet kisebb-nagyobb örömeiben való részvétele is számottevően csökken. A fájdalomélmény célsze­rűségéről vagy céltalanságá­ról, sőt ártalmas voltáról el­mondottakat azért bocsátot­tuk előre, hogy ezek ismereté­iben vizsgáljuk a feljfájást. Elöljáróban annyit: a minden­napos főfájások döntő több­sége céltalan, értelmetlen. Csak ritka az a főfájás, amely valamilyen szervi betegségre, a testben vagy a fejben fenn­álló megfogható, megállapít­ható müködészavarra, beteg­ségre figyelmeztet. Testi okok Az emberi fájdalomélmény — a régi közhittel ellentétben —• nem a szívben, hanem az agyban, ott is az agykéregben tudatosul. Az agykéregben ál­talában akkor keletkezik fáj­dalomélmény, ha a bőrben, az izmokban, az erekben vagy a belső szervekben levő fájda­lomérző végkészülékek inge­rületbe jutnak. Ezt az inge­rületet égés, zuzódás, vegy­szer, gyulladás, oxigén stb. válthatja ki. A fájdalomérző végkészülék ingerületét a test perifériájáról az érzőidegek a gerincvelőbe, a gerincvelő ide­gei pedig az agyba továbbít­ják. Az agy thalamus nevű gyüjtőközpontja továbbitja a fájdalomélményt az agyké­reghez, rendszerint úgy, hogy nemcsak magát a fájdalmat, hanem a fájdalom eredetét, helyét is érezzük. A thala­­musból indulnak ki azok az ingerek is, amelyek a fájda­lom már említett kísérője­lenségeit. — például a jaj­gatást, az arceltorzulást stb. — kiváltják. Ahogy a bőr, a végtagok és a belső szervek, ugyanúgy a nyak és a fej fájdalomérző végkészülékei is továbbíthat­nak fájdalomingert az agy thalamusközpontjába, illetve az agykéregbe. Ez a fájdalom azonban igen rövid pályán jut az agyba és a fájdalom helyét nem valahol a szervezet peri­fériáján, hanem rendszerint j— eredetétől függően — a fej különböző területein érezzük. Tehát ha fogunk fáj, ha or­runkban kelés van, ha mellék­üregeink, középfülünk vagy éppen agyhártyáink gyullad­tak vagy sérülés, ütés, nyo­más stb. éri őket, akkor nem­csak a fájdalmat, hanem több­kevesebb valószínűséggel a fájdalom eredetét, kiindulási helyét is meg tudjuk monda­ni. Meglepő módon magában a fájdalmat érzékelő agyké­regben nincs fájdalomérző végkészülék, de az agyhár­tyákban, az agyi erekben an­nál több van. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az ember által észlelt főfájásoknak csak elenyésző, jelentéktelen töredéke szár­mazik a nyak, a fejbőr, a ko­ponya, az agy vagy a kopo­nyán belüli szövetek fájda­lomérző végkészülékeinek in­gerületétől. Lelki eredetű fajdalom Ismeretesek belső elválto­zások, például a székrekedés, a tüdőn keresztül belélegzett különböző gázok (például a széngáz), amelyek kínzó fő­fájást okozhatnak. Tehát a külvilágból érkező, nem köz­vetlenül fájdalomélményt to­vábbió idegingerek is okozhat­nak főfájást. Az ilyen eredetű főfájások sem különösen gya­koriak. A főfájások harmadik, leg­jelentősebb csoportját, az úgynevezett lelki eredetű fő­fájások képezik. Hogy lelki eredetű főfájás létezik,, azt már évezredekkel ezelőtt is is tudták. Á “ne szólj, szám, nem fáj fejem’’ közmondás ősei már az óegyiptomi, a gö­rög és a római nyelvben is fellelhetők. Ez a közmondás utal rá, hogy gond, félelem, szorongás, rettegés — általá­ban ideges feszültség — is válthat ki hirtelen vagy többé-kevésbé állandó jellegű főfájást. Hogy az ilyen “tisztán” lel­ki eredetű főfájás az agyké­regben, a thalamusban és kí­sérőjelenségei az egész szer­vezetben hogyan jönnek létre, azt nem tudjuk pontosan. Igen sok jól megalapozott idegélet­tani elképzelésünk azonban van róla. Ezek közül egy: a félelem felfokozott működés­re készteti az idegrendszernek azt a részét, amely az ébren­létet és a fájdalomélményt is fokozza. Ezért érez a szoron­gó, neurotikus ember az össz­­szervezetéből származó olyan ingereket is fájdalomként, amelyekről a nem szorongó ember egyszerűen nem vesz tudomást. Ugyanazért érzi tűrhetetlen fájdalomnak a szorongó ember azt a fájda­lomingert, amelyet kiegyensú­lyozott társa csak jelentékte­lennek minősít. Az egyén fáj­dalomélménye tehát gyakran nem a fájdalmat kiváltó ok súlyosságát tükrözi, hanem legalább annyira az ideigrend­­szernek a fájdalomérzéssel szembeni fogékonyságát, han­­goltságát. A másik lehetőség az, hogy azok az idegrendszeri képle­tek —■ köznapi szóhasználat­tal agyközpontok —, amelyek­ben a szorongó félelem inge­rülete a neurotikus emberek­ben állandóan fennáll, nem­csak a thalamus és az agyké­reg érzékenységét fokozzák fel, hanem az izomzat és az érrendszer feszülési állapotát irányitó, mozgató agyi köz­pontokat is gerjesztik. Végső fokon tehát a lelki eredetű főfájás kialakulásához az arc, a fej, a nyak harántcsíkolt iz­mainak görcse vagy az erek hirtelen tágulása, szűkülése is hozzájárulhat. De biztosan van olyan lel-KOS — (már. 21-ápr. 20). Tegyen félre minden hónap­ban egy elég tekintélyes ösz­­szeget, mert készülnie kell egy olyan korszakra, amely­ben tartalékok nélkül moccan­ni sem bírna. Arra is legyen gondja, hogy a félretett tőkét gyümölcsözően fektesse be. * ft * BIKA - (ápr. 21-máj. 20). Ha elér egy bizonyos szintet valakivel szembeni vetélkedé­sében, már ne akarjon tovább | menni, mert az ön erői sem kimerithetetlenek.Végre igye­kezzék eldönteni ezt a vetél­kedést véglegesen. * * IKREK — ( máj. 21-jun. 21). A hideg idő ellenére sportoljon, illetve tágabb ér­telemben tavaszias módon vi­selkedjen, s ez vonatkozik mind saját testi karbantartá­sára, mind a társadalmi életé­re. * * * RÁK — (jun. 22-jul. 22). Nagyon megbánja, ha most elhamarkodottan utasít el egy ajánlatot, amely egészben, vagy részben kedvező lehető­ségeket biztosítana, csak kez­deti nehézségeit nem tudja ki­kerülni. Tegye magáévá az elgondolást. * ❖ * OROSZLÁN— (jul. 23-aug. 23). Sajnos, egy számítási hi­bát vétett és most már le kell vonnia az ügy konzekvenciáit véglegesen. A hiba nem ne­vezhető jóvátehetetlennek, ki eredeti főfájás is, amely­nek oka kizárólag közvetlenül az agykéregből és a thalamus ingerületéből származik. Ez a biztosan csak lelki eredetű főfájás azonban semmiben sem különbözik a testitől ab­ban, hogy említett kísérője­lenségei —szívdobogás, ve­rejtékezés, pirulás, elsápadás stb. — ugyanúgy kisérik, mint a tisztán testi fájdalmat. A lelki eredetű főfájás élményét tehát a beteg az esetek döntő többségében — éppen a testi kiséröjelenségek miatt — nemcsak ugyanolyannak érzi, mint a testit, hanem gyakran úgy véli, hogy valamilyen tes­ti, szervi müködészavar vagy betegség áll mögötte. Ennek a tévhitnek a kiküszöbölése, a szorongást kiváltó életkörül­mények felderítése — ha le­hetséges : kiküszöbölése — ez­ért nagyban hozzájárulhat a döntő többségükben lelki ere­detű főfájások megszünteté­séhez. (Befejező cikk következik) annál is kevésbé, mert a kö­rülmények folyamatos módo­sulása is az ön segítségére lesz . * * * SZŰZ — (aug. 24-szep. 22). Miért nem gondolja át egy-egy lépésének következ­ményeit alaposabban, s hosz­­szabb távon is? Ha azt hiszi, hogy évek múlva már elévül az “Egyszer mindenért fizet­ni kell” elve — téved. * * # MÉRLEG — (szept. 23-okt. 22). Most jött el az ideje an­nak. hogy bizonyos területe­ken egészítse ki műveltségét. Olvasson, talán iratkozzon be egy okos tanfolyamra is. A lényeg, hogy legyen telhetet­len — ami a szellemieket il­leti. ft >:: ft SKORPIÓ — (okt. 23-nov. 21). Ki kell gondolnia valami jó ötletet, kifogást, amelynek felhasználásával elhárítja ma­gáról az újabb felelősségvál­lalás veszélyét. Ez a felelős­ség — minden előzetes jel sze­rint — sajnos, a gyakorlat­ban is érvényesülni fog. * * * NYÍL —(nov. 2^-dec. 21). Jó lesz vigyázni, valaki arra készül, hogy előre megfon- ■ tolt szándékkal és hideg fej­jel visszaéljen az ön jóindu­latával. látszólagos naivságá­­val. Lepje meg az illetőt és ha kinos is egy kicsit, mondja­­ki számára a nem boldogító1 -‘nem”-et. >:: * * BAK — (dec. 22-jan. 20). Bizonyítania kell a rátermett­ségét és az állhatatosságát. Ez talán nem megy majd* könnyen, de végül is mennie > kell, mert más lehetőség nem kínálkozik az ön számá­ra — se közép-, se hosszútá­von. * ft >:= VÍZÖNTŐ — (jan. 21-febr. 19) . Egy jó példa van ön* előtt, annak a fényénél min­dent láthat előre és megváló­­sithatja a “Más kárán tanul* az okos” régi, kipróbált elvét. Persze azt ne gondolja, hogy a jó példa másolást jelent. Bi­zonyos értelemben egyéni ta­pasztalataira is szükség lesz. * ft ft HALAK — (febr. 20-már. 20) . Ha majd átalakul a kap­csolata egy bizonyos ember­rel, helyesen tenné esetleg a teljes felejtést minden vele összefüggő ügyben, mert kü­lönben az illető képtelen lesz a saját lábára állni és újra csak önre támaszkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents