Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-13 / 2. szám
Thursday, Jan. 13, 1972 MAGYAK fllKAlX* 11. oldal Johann Kepler: őrült vagy lángész? Az anekdota szerint egy Nobel-dijjal kitüntetett tudósnak már csak az özvegye jelenhetett meg a dij ünnepélyes átadásán. A fogadáson a svéd király ezzel fordult az özvegyhez: “Felejthetetlen élmény lehetett ilyen nagy tudós mellett élni.’-’ Mire a bánatos özvegy megjegyezte: “Felség! Egyetlen boldog percem sem volt különc férjem mellett.” Könynyen eszünkbe juthat ez az anekdota, ha végignézzük Johann Kepler életútját, anélkül, hogy a csillagászat e kimagasló óriásának akár tudományos, akár emberi értékéi valamit is kisebbednének. Egyszerűen: zseni volt, nehéz ember — s talán saját maga számára a legnehezebb. Ezelőtt 400 esztendővel született, “1571. december 27-én, délután 2 óra 30 perckor, 224 nap, 9 óra és 53 perc terhesség után,” mint ő maga a tudós pontosságával feljegyezte. Szülőföldje Weil der Stadt, kicsiny svábföldi -városka, amelynek utcái, házacskái még ma is a 400 év előtti világot idézik. Ha a meséskönyvek képeire emlékeztető oromfalu házakba belépünk, könnyen megtörténik, hogy borjúba vagy kecskébe botlunk. Ősi szokás szerint a földszintet még több helyen ma is az istálló foglalja el, a család az emeleten lakik. A család . . . Johann Kepler 26 éves korában részletes feljegyzést készített családi körülményeiről — amely^N a bíróság előtt nyugodtan elmondhatott volna, mint felmentő okot, ha netán bűnöző válik belőle. Ugyanis könnyen megtörténhetett volna. Szinte hihetetlen, milyen körülmények között indult a tudomány magasai felé. íme í nagyapa: felfuvalkodott, hivalkodóan öltöző, önfejű, ingerlékeny öreg, arcán kicsapongó ifjúság emlékeivel. Aztán az apa, akire a ház szállott, mert a 12 gyerek közül ő volt az életben maradt legidősebb : rosszindulatú, makacs, kötekedő ember, rá volt Írva, hogy nem lesz jó vége. Kóborló hajlama ismételten messze vetette a családjától, volt, hogy a felesége is utána ment. Egyszer — nem tudni mi okból — majdnem akasztófára került. 1588-ban aztán végleg eltűnt a család életéből, csak azt a kósza hirt kapják, hogy állítólag beállt a nápolyi flottába. A feleség magára marad négy gyerekkel. Róla sem tudott Kepler sok jót feljegyezni: kis termetű, 'sovány, barnás arcú teremtés, a pletyka és a civakodás kedvelője, akit nagynénje nevelt fel. (Ezt a nagy-ARC A MÚLTBÓL . . . nénit később boszorkánysággal vádolták, és elégették.) Persze, maradt még a házban éppen elég civakodó nagynéni és nagybácsi, egymás hegyénhátán, no meg a kis Johann és három testvére. Az egyik epilepsziás, afféle “falu bolondja,” akiből semmi sem lett, bár volt markotányos a török ellen harcoló magyar seregnél, aztán utcai énekes, háziszolga, koldus, katonadobos, testőr. Ilyen körülmények között a későbbi nagy tudós iskolázása is nehezen, kihagyásokkal indul. Tehetsége azonban megmutatkozik, s elvégzi az egyetemet. Neurotikus vonásai miatt társai nem nagyon kedvelték — legalábbis ő igy emlékezik vissza egyetemi éveire. Mindenesetre, mintha felfedezte volna a modern munkaterápiát: az idegeit feszitő családi örökséget a tudományos munka szelepein igyekezett levezetni. Ez az ember — Írja magáról harmadik személyben — arra született, hogy sok időt fordítson olyan feladatokra, amelyektől mások elrettentek volna, és a matematikát minden más tárgynál jobban szerette. így hívják meg 23 éves korában Grácba a matematika tanárának. Ehhez a tudományhoz tartozott akkoriban a csillagászat, sőt a csillagjóslás is, és hivatali munkakörében kalendáriumot is kellett szerkesztenie. így éri el az első “tudományos” siker: valóban szokatlanul erős tél köszöntött be, ahogyan a kalendáriumban előre jelezte. Szeme nemcsak gyenge, de még kettős látás is kínozza, mégis eljegyzi magát a csillagászattal, s a kóborlásra hajlamosító családi örökség a tudományos forradalom nagy kalandorává teszi. Csakhamar elkészül első csillagászati müve, a Világtitok. A kiadás ügyében Wíirttembergbe utazik, közben gráci barátai elhatározzák, hogy megnősitik. Az ember tragédiájának Kepler-szinéből jól ismert Borbála. (Pontosabban Barbara Müller, mert “Barbara az minden nyelven Barbara” — csak éppen magyarul Borbála.) Aki királynőként ragyog a prágai udvarban, és sírva vádolja férjét: Szememre hányod, hogy mit áldozasz. Irta: Kelecsényi Gábor S nem áldozék-e én is eleget, Miattad? én nemes háznak leánya, Midőn kétséges rangodhoz csatoltam Jövőmeí, és nem általam jutái-e Jobb társaságba? . . . Majd veszekedésüket igy fejezi be: Jó éjt — reggelre ne feledd a pénzt. Madách jól ismerte Kepler életét, de természetesen szuverén módon bánt az adatokkal, főleg a prágai színben, ahol Az ember tragédiájában saját emberi tragédiáját irta ki. Kepler Írásaiban, levelezésében ilyen adatokat találunk nejéről: jelentéktelen, alakja kövér . . . bárgyú, kelletlen, magányos, kedélytelen arc, fukarságból elhanyagolja a külsejét . . . állandóan zsémbeskedik . . . Amikor Kepler megkérte a 23 éves, kétszer megözvegyült asszony kezét, a gazdag molnár apa hosszú ideig vonakodott: lányát és hozományát nem adja ilyen kispénzű, kistekintélyü emberhez. Az esküvő 1597-ben Kepler szavai szerint baljós csillagzat alatt zajlott le, a valami miatt mindig panaszkodó asszonyról lassan kiderül, hogy bolond, s 14 évi házasság után, elborult elmével hal meg. Férje alacsony állását mindig kifogásolta. Pedig pár évvel a házasságkötés után Rudolf császár prágai udvarába kerülnek. Tycho Brahe mellett dolgozott, majd 1601-ben Kepler lesz a császári csillagász és matematikus. Szép cim, csak éppen csekélyke fizetésének íolyósitásáért kell állandóan harcolnia. Elképzelhetjük, hogy milyen körülmények között dolgozik élete főmüvén, az Uj asztronómián, amelynek tételei — mint például a bolygók elliptikus pályája — a mai napig érvényesek. Lelkiállapotára jellemző, hogyan emlékezik meg fia születéséről egy 1604-ben kelt levele: “Éppen amikor a pályaszámításokkal küzködtem, alkalmatlan Vendég érkezett titkos ajtón a házba, hogy engem zavarjon . . .” 1611-ben Rudolfot lemondatják, Kepler állása is megszűnik, és Linzbe megy át. Rövidesen kezdetét veszi magánéletének újabb nagy keresztje: anyját perbe fogják, mint boszorkányt. A boszorkányüldözés talán a legszégyenteljesebb folt az újkorba lépő Európa arcán. Már a 16. században egyre jobban lábrakap, hogy aztán a 17. században tömegőrület váljon belőle. Kepler szülővárosában 1615 és 1629 között például 38 “boszorkányt” égettek meg. Anyját is bevádolja legjobb barátnője, hogy boszorkányfőzetet itatott vele, amitől gyógyíthatatlan beteg lett. Mindjárt eszébe jut egy csomó beteg asszonynak, hogy ők is ittak a főzeteiből — és már is kész a vád. Keplernek kell közbelépnie, mint császári matematikusnak. A rangjára való hivatkozás megteszi hatását: újabb vádakat keresnek a hatóságok! Koponyát ásott ki, szemmel vert, tehenet hajszolt holtra .. . Öt évig tartó huzavona után, 1620-ban letartóztatják. Kepler odasiet, anyját bilincsekbe verve találja, s közlik vele, hogy a kirendelt két őr fizetéséről és azok tüzelőjéről a védelem tartozik gondoskodni. Az eljáx-ás egy évig tart, a 49 vádpont között az is szerepel,hogy nem könynyezett, amikor a Bibliából olvastak fel neki. Erre a szegény asszony azt válaszolta, hogy nem maradt már könynye, annyit sirt életében . . . Végül is felmentik, de nem mer hazamenni, mert városkájának lakói agyonveréssel fenyegetik. Hat hónap múlva meghalt . . . Közben Kepler másodszor is megnősült, 1613-ban. Tizenegy jelölt közül választott s ehhez a hosszas matematikai számítások során elsajátított “kizárólagos módszert” alkalmazta. Fontos szempontként tűzte ki a társadalmi rangot és az anyagi körülményeket — már egész Linz rajta nevetett — és a végén elvette az egyetlen olyan jelöltet, akinek nem volt sem rangja, sem pénze. A házasság jól sikerült. Susanna társnak bizonyult, aki nem állt férje tudományos ambícióinak útjába. Regensburgban telepedtek le, hét gyermekük született. Kepler fáradhatatlanul dolgozott tovább, sokat utazott, mig 1630-ban Regensburgban utói nem érte a halál. Sírját pár év múlva a harmincéves háború zsoldosai feldúlták. így nem ismerjük annak a tudósnak nyughelyét, akinek neve fogalomként vonult be a tudomány történetébe, ahol a csillagászat “Kepler előtti” és “Kepler utáni” korszakáról szokás beszélni. HUMOR ORVOSNÁL — Uram, önnek öröklött betegsége van. — Értem. Akor talán lenne szives a számlát a papámnak küldeni? NEHÉZ GAZDASÁGI HELYZET — Öregem, már hetek óta tartozom neked egy tízessel és egy köszönettel. Figyelemmel a nehéz gazdasági helyzetre — fogadd egyelőre a köszönetemet . . . ÜGYVÉDI TANÁCS Tárgyalás előtt az ügyvéd oktatja a vádlottat. Például ezt mondja neki: — Figyelmeztetem, hogy az ügyész kérdéseire igennel, vagy nemmel válaszoljon. Vagy, ha lehet, még ennél is tömörebben . . . HA A LÁNY A ROMANTIKUSABB A fiú szerelmi vallomását pirulva fogadja a lány és igy felel: — Igazán sajnálom, de a szivem már foglalt. — Annyi baj legyen — feleli a fiú. — Én beérem a többivel . . . Diákok és az olimpiai falu MÜNCHEN — München határában, Oberwiesenfeldben állítják fel a női versenyzők olimpiai faluját. Nyolcszáz egyszemélyes minibungalót létesítenek. A lakószobából, zuhanyozóból, főzőfülkéből és dolgozószobából álló kis egyemeletes épületek egymás mellett sorakoznak. A házikók kipróbálására február végéig egyetemi diákokat költöztettek be. A testezők véleménye megoszlik. Általában elégedettek körülményeikkel, de kifogásolják az egymás mellé zsúfolt kőépületek egyhangúságát, a zajt és — a magányt. A tervek szerint az olimpia befejezése után a lakótelepet egyetemi negyeddé alakítják át. Hirdessen lapunkban!
