Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-20 / 16. szám

Thursday, April 20, 1972 MAUY\k fflKMJWV 11. OLDAL PANASZ — Kedves Miss Homoki, nagyon fon­tos ügyben keresem fel soraimmal. Feltűnően szép 16 éves lányom délután 3 órakor elindult, hogy a barátnőjéhez megy. Öt órakor telefonált, hogy nem jön haza vacsorázni, a barátnőjével va­csorázik. Azután újra telefonált, hogy csak ké­sőbb jön, mert társaság van és táncolnak, ne fél­jek, a barátnő fivére majd hazakiséri. Éjszaka 12-kor érkezett haza. Másnap panaszkodott, hogy nagyon fáj a feje, egészen délig feküdt és nem ment iskolába. Délután elment, de egy óra múlva hazajött és akkor elmondta, hogy mi történt ve­le. Előző nap, mikor a barátnőjéhez ment, az ut­cán két fiatlaember megszólította, autóból száll­tak ki a kedvéért. A lányom látásból ismerte őket, apjuké itt a legnagyobb szupermarket. Meghív­ták őt moziba, aztán vacsorázni voltak és este fel­vitték a lakásukra, mert nem a szüleiknél lak­nak, saját lakásuk van, hogy ott táncoljanak. A két fiú aztán szerelmeskedni akart vele, ő nem engedte, mindenfélét ígérgettek neki és nem akarták elengedni és igy levették a lábáról. A végén megbeszélték vele, hogy másnap déluán menjen fel a lakásukra és akkor mindent megkap. Odament, az ajtó zárva volt és hiába csengetett és várt egy óráig, nem nyitották ki. Én különvál­­tan élek a férjemtől, nincs férfi a háznál, aki el­intézné ezeket a fiatalembereket, akik igy bán­tak el egy 16 éves lánnyal. Én már írtam nekik egy levelet, azonban nem válaszoltak. írjak az apjuknak, vagy jobb. ha feljelentem őket nő el­leni erőszak miatt? VÁLASZ Ami a feljelentést illeti, nem isme­rem a kanadai törvényeket. Ha ismerném, akkor is csak azt ajánlhatnám, hogy ügyvédtől kérjen tanácsot. De őszintén megmondom, alig hiszem, hogy akadna biró, aki ebben az esetben megálla­pítja, hogy erőszak történt. Gondolkozzon kis­sé tárgyilagosan, józanul a leányáról. Levelében azt írja, hogy mindenfélét Ígérgettek neki és igy levették a lábáról. Hol itt az erőszak? Másnap még újra elment a fiuk lakására, hogy megkap­ja “a mindenfélét” Csak akkor panaszkodott, mi­kor nem kapta meg. Irjon-e levelet a fiuk apjá­nak? Mit írna neki? Talán azt, hogy verje meg a két rossz fiút? Vagy azt, hogy a két “erősza­koskodó” húzzon sorsot, hogy melyik vegye el a lányát feleségül? Vagy kártérítést kér? Vigyáz­zon, mert, ha levelében fenyegetőzéssel követelő­zik, könnyen bajba kerülhet zsarolás miatt. Vég­eredményben tehát csak két tanácsot adhatok: Egyik: akármit akar csinálni, ügyvéd nélkül egy lépést se tegyen. A másik: a jövőben vigyázzon jobban a lányára. Túlságosan heves kezdő az, aki egyszerre két fivérrel kezdi. Hiszen ha béby lesz, azt sem tudja, hogy a kettő közül melyik az apa. ☆ ☆ ☆ MRS. A. CS. — Kedves Erzsébet, olvastam a Lelki Klinikában a Négyen jelige cimü levelet, amelyben négy nő szerelmi kérdésről érdeklődött és mellékesen azt is említették, hogy a férfi oko­sabb. vagy a nő. Ez utóbbi kérdés nagyon érdekel engem és ezért kérem, legyen szives megírni a véleményét. VÁLASZ — Mielőtt a kérdés lényegét érinte­ném, egy filozófus mondását idézem: A férfit női környezete — bármilyen tiszteletet mutas­son is érdemei és tekintélye iránt külsőleg —, titokban mindig gyámoltalan gyermeknek, vagy csacsinak tekintik, mégpedig olyan érzéssel, mely valamiféle részvéttel rokon. Ami a kérdés lényé­gét illeti, a nők az élet mindennapi, de súlyosabb, fontosabb kérdéseiben általában okosabban, gyor­sabban és helyesebben döntenek, mint a férfiak. Nem azért, mintha isteni ihlet szállná meg őket vagy varázslóktól örökölt bübájosságot űznének, hanem azért, mert egy pillantásra meglátják azt, amit a legtöbb férfi látcsővel sem vesz észre és megtalálják a probléma lényegét, mielőtt a hideg értelemmel gondolkodó férfiak a kérdés üres kül­­ségei fölötti vitájukat befejezték volna. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a férfiak a fejük­ben, a nők a szivükben hordják bizonyítékaikat, ☆ fr ☆ EGYENJOGÚSÁG — Kedves Miss Homoki, az újságok minden nap teli vannak a nők szabadsá­gáról és egyenjogúságáról szóló cikkekkel, min­den nap rendeleteket, uj törvényeket hoznak és uj javaslatokat tesznek a nők szabadságáról és egyenjogúságáról. Most már mindenben a nők vannak előnyben. Szerényen felhívom a figyelmet arra: itt az ideje, hogy minket, férfiakat is sza­baddá tegyenek és egyenjogusitsanak. VÁLASZ — Minden férfi szabadnak és egyen­­jogunak születik. Később megházasodik. ☆ ☆ ☆ ÜZENETEK. — 1. Mrs. A. N. Azt Írja, nem hi­szi el, hogy Elizabeth Taylor csak 40 éves és tő­lem szeretné megtudni igazi életkorát. Nem kér­hetem el tőle a születési bizonyítványát. Az év­könyvek, kimutatások, a színésznők születési évét saját bemondásuk alapján tüntetik fel. A többi kérdezett születési év: Brigitte Bardot 11934, El­ke Sommer 1941, Raquel Welch, Rita Tusingham és Barbra Streisand 1942, Nancy Sinatra 1945. — 2. Kitüntetés jelige. Azt kérdi, igaz-e, hogy Molnár Ferenc semmiféle kitüntetést sem foga­dott el. Erről csak egy biztosat tudok mondani: 1927-ben megkapta és el is fogadta a francia Be­csületrendet. — EMLÉKEZÉS JANUS PANNONTUSRA — ÁLTALA HÍRESEBB LETT A MAGYAR FÖLD Jelentős évfordulóra készül az Óhaza. Az idén 500 éve, hogy meghalt Janus Pannonius huma­nista költő, a magyar világi lira első igazán je­lentős képviselője. A Magyar Tudományos Aka­démia tudományos osztályai és kutatóintézetei, valamint a hozzájuk kapcsolódó társaságok és tanszékek tervet állítottak össze az évre: 37 tu­dományos tanácskozás, összejövetel, program, a legtöbb előreláthatóan széles körű nemzetközi részvétellel. Pécsett pedig Janus Pannonius ülés­szak lesz. Janus Pannonius eredeti nevén Csezmicei Já­nos 1434-ben született a Dráva menti Csezmicé­­ben. Nagybátyja Vitéz János — ugyancsak ne­ves humanista — már kora gyermekkorában ta­nulni küldte Itáliába. Tanulmányait Ferrarában, Guarino hires humanista iskolájában végezte, majd a padovai egyetemen. Geleotto Marzióhoz fűződő barátsága is itt erősödik meg. Tökélete­sen beszélt görögül és latinul. Hazatérve Mátyás király humanista udvarának tagja, előbb váradi kanonok, majd 1459-től pécsi püspök, közben a király diplomatája is. Később belekeveredett a király ellen szőtt összeesküvésbe és ezért mene­külnie kellett. A gyenge szervezetű, beteges em­bert — tüdőbajos volt — menekülés közben érte a halál a Zágráb melletti Medvevárában. Mátyás személyesen gondoskodott róla, hogy a költő ver­seit összegyüjtsék és megőrizzék az utókor szá­mára. Költészete latin nyelvű volt, de a magyar nyel­vű irodalom gyors fejlődése is az ő nevéhez fűző­dik. A reneszánsz ember önértékének eszménye benne vált először irói tudatossággá. Szép irodal­mi kifejezése ennek a következő verse: PANNÓNIA DICSÉRETE Eddig Itália földjén termettek Jt? csak a könyvek. S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám. Szellemem egyre dicsőbb, s általa hires e föld! (Berczeli Anzelm Károly fordítása) Öntudatosan hirdette, hogy ő az első igazi köl­tő Magyarországon és hogy a múzsákat ő plán­tálta át első ízben a Duna mellé. Sok verset irt Mátyás politikája mellett, meg­énekelte hadjáratait is. A törökök elleni háború különösen a szívügye volt — többek között azért is fordult Mátyás ellen, mert az nyugati hadjá­ratai miatt elhanyagolta a török elleni háborút, Janus Pannonius nem ismerte fel a harcok távo­labbi, nagyvonalú céljait — elkezdett egy Hunya­di eposzt, amelynek kézirata sajnos elveszett. Természetesen nem volt az öncélú harc hive, egyik legszebb versében, a “Békességért” fohász­kodik a korábban megszokott hangnemben ima formában: Mindenek Atyja, ki Ur vagy örök hatalommal az égen s mennyei csillagokon: Jöjj és szemedet könyörülve vesd le reánk és nézd, hogy dúlja a földet a hadvész. Látod-e hogy romiunk, hullunk el a hosszú viszályon! Drága Atyánk, küld már, ó, küld el a békét s messze tereld a Halált, űzd messze a bajt, a keservet! (Geréb László forditása) Azonban legszebb versei mégis azok, amelyek­ben egyéni életének változásairól ir, utazásairól, betegségéről. “Anyjának, Barbai’ának halálára” irt elégiájában a maga reális egyszerűségében emberi sorsot, köznapi tragédiát állít megrázóan olvasói elé. Janus Pannonius zengte először magas szín­vonalon a magyar táj dicséretét, a magyarság sorsát pedig rendszerint párhuzamba állította Itália ügyeivel. Költészetét halála után szinte egész Európa megismerte. Ezt nagymértékben megkönnyítet­te az a körülmény is, hogy verseit latinul irta, az akkori világ tudományos közvetítő nyelvén. Költői tevékenységét nagynevű kölföldi irók é3 gondolkodók nagyrabecsülték, például Rotterda­mi Erasmus, Carducci és mások. Könyvei számos kiadásban jelentek meg hazá­jában és az európai országokban egyaránt. Köl­teményeinek máig is legteljesebb gyűjteményét 1784-ben Teleky Sámuel állította össze. Janus Pannonius költészete ma is élő része a magyar irodalomnak, habár csak lényegében mű­fordításban. Verseit a 20-ik század számos jele3 műfordítója magyarította. Újabb fordítói töb­bek között Illyés Gyula, Weöres Sándor, Berczeli A. Károly, Csorba Győző. Batári Gyula N-E-V-E-S-S-Ü-N-K ?! KIKÖTÉS Házassági tervekről beszélget két fiatal. — De ha hozzád megyek, fel kell hagynod a dohányzással — mondja a lány. — Felőlem ... — És az ivással is. E'gy cseppet sem tűrök meg a házamban. — Ha muszáj ... — És el kell készülnöd rá. hogy még felhagysz egy s mással. — Igen, szerelmem. Éppen most hagytam fel azzal a gondolattal, hogy elveszlek-téged.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents