Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-06 / 14. szám

!*> -Mal -MAGYAR HÍRADÓ Thursday, April 6, 1972 BÁSTYÁBÓL SZÍNHÁZ? BUDAPEST — A Vigadó építkezésén a munkások még a pesti német színház alap­kőletételekor elhelyezett kő­urnát találtak. — Aesády Ignác szerint az 1720. évi népszámláláskor Pest 2173, Buda 12,325 lako­. sa közül a pestiek 20.8 száza­léka, a budaiak 4.6 százaléka volt magyar. A város tanácsa a német színészeket támogat­ta. 1771-ben Wahr Károly vándortársulata játszott Pes­ten. A terem, amelyben elő­adásaikat rendezték nemigen felelt meg a célnak. A pol­gármester ekkor kötelező Ígé­retet tett: mire visszajönnek, a bástyatornyot — a mai Apáczai Csere János és Régi­posta utca sarkán állott —, Rondellát színházzá alakítja. Kétszáz éve, 1772-ben kezdő­dött az építkezés. — A Rondellával azonban a pesti polgárok nem voltak elégedettek. 1808 ban 60 hor­­vát téglavető, 50 kőműves, 200 napszámos és 100 kőfej­tő Pollack Mihály — a Nem­zeti Muzeum alkotója — irá­nyításával a jelenlegi Vörös­marty téren, ahol most az uj, modern kultúrpalota áll, megkezdte a Pesti Német Színház építését. A tervező: J. Araan udvari épitész, 1808. julius 6-án József nádor je­lenlétében ünnepélyesen tör­tént a most megtalált alapkő letétele. A négy évig tartó építkezés költsége 628 ezer bécsi forint volt. A megnyitás napja pedig, 160 esztendeje: 1812. február 9-én. — A színház nézőterén 3500 ülőhely várta a közön­séget. Az első előadáson há­rom egvfelvonásost mutattak be. A Magyarország első jó­tevője, dráma hőse I. István király, Kotzebue irta, zené­jét Beethoven szerezte. A má­sodik játék életkép volt ar­ról, miként lett Pest szabad királyi város. A harmadik: Athén romjai, Kotzebue szö­vegére Beethoven komponál­ta opera. A színház évtizede­kig Pest nevezetessége. 1847. február 2-án kigyulladt. Po­rig égett. A tűz okát nem tud­ták megállapítani. 1869-ben a Gyapjú utcában — a mos­tani Báthory utcában — újabb német szinház nyílt, de hamarosan be kellett szüntet­nie előadásait: a magyar Pes­ten már nem volt elég német néző. A SZ0MSZÉDÁLLAM0K MAGYARJAI A Komáromi Magyar Te­rületi Színház bemutatta Fel­­kai Ferenc Madách-drámáját, amely emberközelségbe hozza Az ember tragédiája Íróját. A produkciót Konrád József rendezte, a jelmezeket Cson­ka István, a győri Kisfaludy Szinház tagja tervezte. A kí­sérőzenét Dobi Géza szerez­te. Madách alakját Dráfi Má­tyás, édesanyját Palotás Ga­bi, Fráter Erzsit Boldoghy Kató keltette életre. * * * A Szabadkai Népszínház magyar társulatának 1972-es első bemutatója Méhes György erdélyi magyar iró Férfihüség cimü zenés vig­­játéka volt. A darabot ifjabb Szabó István rendezte s a derűs történet nagy közön­ségsikert aratott. ❖ ❖ ❖ Az Aranykulcs, Érsekúj­vár városának dija az ama­tőr táncdalénekesek számára, ez idén Nyitra városába ke­rült, mert a versenyt nyitrai táncdalénekes, Emil Merheim nyerte meg. Jókai címmel kismonográ­fiát jelentetett meg a kolozs­vári Dacia kiadó Dávid Gyula tollából. A belső alcím szerint a könyv az “Emberek, tájak, élmények Jókai erdélyi tár­gyú müveiben” témával fog­lalkozik. Bőséges adatanyag­gal és szemléletes grafikonok­ban mutatja be Jókai erdélyi utazásait, s beiktatja az anyaggyűjtés szülte müvek ismertetését is. Dávid Gyula kismonográfiáját gazdag és értékes reprodukciók, kép­anyag egészíti ki. Erdélyben Kallós Zoltán, a Balladák könyve után Uj gu­­zsaly mellett címmel jelentet meg gyűjteményt. A könyv érdekessége, kottaanyagot is tartalmaz, a lemezmellékle­ten pedig Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa énekli legszebb dalait. A nemrég kiadott Csi­gabiga palota cimü óvodás daloskönyv után a Kriterion Tavaszi szél vizet áraszt cím­mel kétszáz dalból álló ifjú­sági népdalgyüjteményt je­lentet meg. Magyar feltaláló sorsa: AZ ELKALLÓDOTT CS0DAGEP Kevesen tudják, hogy a nyomda iparban annyira el­terjedt betűszedő gépet ma­gyar ember, a bajai születé­sű Kliegel József találta fel. Szülővárosában kinevették, gáncsolták, ezért Pest-Budá­ra költözött, s egy külvárosi tömegtanyán rendezte be mű­helyét. Elsőként Vörösmarty Mihály szerzett tudomást ta­lálmányáról, nyomban fel is hivta rá a Magyar Tudós Tár­saság figyelmét, amely külön bizottságot küldött ki a gép megvizsgálására. Bar a bizott­ság megállapította, hogy a feltaláló országos jutalmat ér­demel, misem történt, s Klie­gel végül Pozsonyiba vándo­rolt. 1842-ben, amikor már osztó- és szedőgépe készen volt, a pozsonyi országgyűlés tagjai kiadták a “Kliegel­­könvvet”, amelybe többek között Eötvös József, Garay János, Szemere Pál, Vachot Imre és Pulszky Ferenc irt. A csodagép mégis elkallódott, s a feltaláló 1870-ben a legna­gyobb nyomorban fejezte be életét. AGGTELEK: NEM HÍZNAK A CSEPPKÖVEK Sok problémát okoz a víz­hiány az Aggteleki cseppkő­­j barlangban: a föld alatti pa­takok kiszáradása miatt a cseppkövek “hizása” a mini­mumra csökkent. A barlang szinte teljesen kiszáradt. A szárazság csak a föld alatti csónakázótó építőinek kedvez: a munkások a viztelenséget kihasználva a barlangi tófe­nékről mintegy 2000 köbmé­ter iszapot távolítanak el. Ezt cementes anyaggal kever­ve a sziklák repedéseinek ki­töltésére használják fel. A csónakázótavat 500 méter hosszúra és 20 méter szélesre nagyobbitják. Hozzákezdtek a mesterséges tó partján hú­zódó, 2 méter széles beton­járda építéséhez is. A csó­nakázótó várhatóan ez évben eklésziil. MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN TERJESSZE LAPUNKAT!- A magyar gasztornómiai heteket Rózsa Miklós, a Hun­gária Szálloda- és Étterem­vállalat vezérigazgatója nyi­totta meg a kölni Interconti­nental szállodában. ❖ $ Boldizsár Iván, Cseres Ti­bor, Görgey Gábor, Keresz­­tury Dezső, Rényi Péter és Thurzó Gábor részvételével magyar iróküldöttség utazott Nyugat-Németországba, az ottani Pen Club meghívására. A küldöttség tagjai felolvasá­sokat tátották Bonnban, Köln­ben, Hamburgban és Mün­chenben. :Je :Jt * — A bécsi magyar intézet­ben, a Collegium Hungari­­eumban osztrák bélyeggyűj­tőket fogadtak. A “Budapest 71 — 100 éves a magyar bé­lyeg” nemzetközi bélyegkiál­­litáson sikeresen szerepelt osztrák bélyeggyűjtők vették át érmeiket és diplomáikat. vy#PU/ .. 01 IS &ESZESE LEHET A MAGYAR OLIMPIAI . SIKEREKNEK! Támogassa sportolóink felkészítését a müncheni olimpiára ! A felajánlásokat átveszik az IKKA ügynökök, a Magyar Egyesületek erre felhatalmazott megbízottai. Felajánlását közvetlenül is eljuttathatja a Magyar Olimpiai Bizottság részére az Országos Takarékpénztár külföldi bankszámlái utján. A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG ÉS A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE A FELAJÁNLÓK KÖZÜL NÉHÁNY SZEMÉLYT VENDÉGÜL LÁT MAGYARORSZÁGON ÉS FEDEZI AZ UTAZÁSI KÖLTSÉGEKET IS! SIPTÁR ERVIN: FEHÉR ÁPRILIS Áprilisi hóvihar a kertben, — meggyfavirág, körtefavirág! — telt marékkai szórja szét fölöttem szélkergette szirmok záporát. Dől a fény, és dől szakadva, rézsut, amerre a szél csap rajta át, — április is ősz már néki! — széthullt meggyfavirág, körtefavirág! Bolyhos méhek, mézesorgásu napban, - meggyfavirág, körtefavirág! Fehér szirmok gyűlnek szakadatlan: nászágy a föld, vagy halottaságy? Havazzatok, áprilisi kertek! ősz, tavasz, nyár, zudulj rajtam át ! Menyasszonyi díszben halni legszebb. Meggyfavirág, körtefavirág! Mosolyogjunk HÁZASSÁGI TANÁCSADÓ Nagy hirdetések jelentik, hogy megnyílt a házassági ta­nácsadó intézet. Egy férfi el­megy és jó egy órán át komo­lyan tárgyal az egyik pszicho­lógussal, aki nagyon komo­lyan veszi a hivatását. Köz­ben 4 óra lesz, vége a hivatali időnek,. a pszichológus és a delikvens együtt távozik. Már a lépcsőháziban járnak, ami­kor a delikvens megkérdezi: —• És tessék mondani, me­lyik hónap a legajánlatosabb a házasságra? — Az októbruár hónap. — De hiszen ilyen hónap nincs is! — Na látja ! Nekem viszont hivatali idő után már eszem­be jut, hogy magam is nős ember vagyok ... BETEGSÉG? Egy költő társaságban van, s természetesen ő Viszi a szót. Ezt mondja például elméláz­va: — Hiába, a zsenialitás az betegség. A társaság orvos-tagja azonnal közbeszól: — Aggodalomra nincs sem­mi ok. Te olyan egészséges vagy,- mint a makk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents