Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-30 / 13. szám

' 14. OLDAL MAGYAR HÍR A DG Thursday, March 30, 1972 EGY MILLIOMOS, AKI 24 ÉVIG KÉT FELESÉG KÖZÖTT PENDLIZETT (Folytatás az előző hé ről) Az a családi ház, amelyben Vargas első felesége, Mildred lakott, kettős néven volt, Mildred és Vargas nevén, an­nak a családi háznak azonban, amelyben a második feleség Josephine lakott, kizárólago­san Josephine volt a telek­könyvi tulajdonosa — Vargas itt nem szerepeltette saját nevét. A vizsgálat során kiderült, hogy Vargas minden évben Mildreddel együtt közös adó­bevallást készített és Jose­­phinevel együtt is közös adó­bevallást irt alá. Érdekes mó­don azonban sohasem derült fény arra, hogy vajon mind­két adóbevallást eljuttatta-e Vargas az adóhivatalhoz? Valószínűnek tűnik, t hogy nem. Josephine azt vallotta a bírósági tárgyaláson, hogy körülbelül egy esztendővel halála előtt Vargas őt és a 4 gyermeket New Yorkba vit­te rövid vakációra. Ugyanek­kor pedig Mildred azt mon­dotta. hogy “üzleti ügyben” kell elutaznia. Érdekes vallomás hangzott el a biróságon Vargas első házasságából származó fia, Juan részéről. Juan elmondta, hogy 1956 márciusában elkísérte édes­apját Limába (Peru). — Az útra magammal vit­tem egyik barátnőmet és apám is hozott magával egy nőt, akinek a neve Blanca volt —. mondotta vallomásá­ban Juan. — Eldesapja együtt aludt Blancával a szállodai szobá­ban? — hangzott el a kérdés. — Igen, azt hiszem — vá­laszolta Juan. Vargas egyik leánya, Julia, bírósági vallomásából viszont kiderült, hogy Vargas sok­kal szigorúbb és merevebb álláspontot foglalt el leányai­val, mint fiaival szemben. — Apám nagyon konzer­vatív volt és hozzánk, lányok­hoz. nagyon szigorú — val­lotta Julia. — Nem engedte meg. hogy szemünket ‘árnyé­koljuk’, nem engedte meg, hogy a körmünket befessük, nem volt szabad rövid ruhát viselnünk, vacsorára mindig otthon kellett lennünk és apám rendkívül szigorúan el­lenőrizte a lányok iskolai ta­nulmányi előmenetelét. Patton bíró döntése, az in­dokolással együtt, igy hang­zott: — Az elhangzott vallomá­sokból kétségtelenül kiderült, hogy Juan Abel Vargas, sok éven keresztül, mindkét fe­leségéhez és mindkét család­jához rendkívül jó volt, szere­tő férjnek, jó apának és gon­dos családfenntartónak bizo­nyult. — Ennek ellenére, a tör­vény egy férfinek, ugyanab­ban az időben, csak egyetlen feleséget engedélyez. Ennek értelmében tehát időrendi sorrendben kell döntenem és mivel az első feleség Mildred, Juan Aber Vargas öröksége kizárólagosan őt illeti. Var­gas két házassága közül ez a házasság, az első, az, ame­lyet törvényesnek kell elis­mernem. Ezzel a birói döntéssel vi­szont a Vargas-ügy koránt­sem ért véget, Josephine ügy­védei petíciót nyújtottak be a bírósághoz. Keresetükben ar­ra hivatkoznak, hogy Jose­phine nem tudta, hogy Var­­gasnak volt egy felesége, aki­től nem vált el. Josephine rendszeresen otthont tartott fenn Vargasnak, üzleti ügye­iben segítette és Vargas az ő házasságuk alatt tett szert vagyona nagyobb részére, igy tehát mindenképpen indokolt, hogy a Vargas-féle örökség­nek legalább a fele Josephi­­nenek jusson. Ez alkalommal a biró Ro­bert W. Kenny volt. Az uj tárgyaláson Mildred, az első feleség, ismét elmon­dotta, hogy Vargas mindig, vele töltötte az éjszakát, ru­hái ott voltak, ő mosott és vasalt férjére. Mildred gyermekei úgy val­lottak, hogy nem egyszer lát­ták apjukat és anyjukat a közös hálószobában, a közös ágyban. Mildred kijelentette: A második feleségről nem volt tudomása, a második házasságról csak férje halá­la után értesült. Ezen a tárgyaláson önkén­tes tanúként megjelent egy Rudolph Maldonado nevű 44 éves férfi, aki valamikor az elhunyt Vargas üzlettársa volt és azt vallotta: “legjobb tudomása szerint” Vargas­nak volt egy harmadik fele­sége Bogotában (Colombia), 5 gyermekkel, sőt, volt egy negyedik felesége, Lucy, két gyerekkel Limában. (Peru). Arra való tekintettel, hogy a két állítólagos délamerikai feleség sohasem kért részt,az örökségből, sohasem jelent­keztek, sőt létezésük sem nyert bizonyítást, Kenny bi­ró a két los angelesi feleség­re szorítkozott döntésében. A biró leszögezte: annak ellenére, hogy a törvény ér­telmében minden férfinek ugyanabban az időben csak egy törvényes felesége lehet, előfordulhat, hogy a törvé­nyes feleség mellett van egy “vélelmezett” feleség is. A “vélelmezett” feleség Josepihe, amennyiben két dolgot hiteltérdemlően iga­zolni tud: nem volt tudomá­sa az első feleségről és fér­jével mindvégig szexuális érintkezést folytatott. A tárgyalás alatt Josephine eskü alatt vallotta, hogy nem tudott arról, hogy férjének rajta kívül még mindig van egy törvényes felesége, va­lamint eskü alatt azt vallot­ta, hogy annak ellenére, hogy Vargas az utóbbi évek­ben nem aludt otthon, a sze­xuális érintkezés változatla­nul tartott közöttük, rendsze­res volt és sohasem szüne­telt. Ezekután, Penny biró a következő döntést hozta: — Semmi sem bizonyítja, hogy a “vélelmezett” feleség nem mondott igazat, igy te­hát el kell fogadnunk arra­­vonatkozó eskü alatti vallo­mását, hogy nem tudott az első feleség létéről és férjé­vel rendszeres házaséletet élt. — Tény az, hogy Vargas mellett, 24 éven keresztül 2 asszony állott, igy tehát igazságos és indokolt, hogy az örökség kettejük között megfeleződjék, pontosan egyenlő arányban. Mildred ügyvédei, termé­szetesen megfellebbezik a bí­rósági döntést, a pernek vi­szont akkor sem lesz vége, ha történetesen megnyerik. Josephine ugyanis kijelen­tette, ha vészit, akkor viszont 303,000 dolláros összeget akar az örökségből, azon a címen és azzal az indokolás­sal, hogy 24 éven keresztül háztartást vezetett Juan Abel Vargas és gyermekei részére és ezért minden körülmények között kárpótlásra jogosult, | Ivürthy Miklós: KRÓNIKA Egy nyugatnémet orvos­csoport a közelmúltban éles, csók-ellenes hadjáratot indí­tott. Nem tu­dom hány éve­sek 1 e h e tnek az orvos cso­port tagjai. Életkoruk azért érdekel­ne, mert érte­kezésükben ki­jelentik: éve­ken keresztül tanulmányozták a csókot. Nem tudom, vájjon ők maguk csokolódzó korban vannak-e még, annyi azon­ban bizonyos: Amig a nyugatnémet or­voscsoport tagjai tanulmá­nyozták a csókolódzást, a Társadalom többi része csó­­kolódzott. Vagy legalább is ... a Társadalom fiatalabb része. Az orvoscsoport leszögezi tanulmányában: a csókolód­­zás értelmetlen és egyúttal egészségtelen is, mert ter­jeszti a baktériumokat és a csókolódzók megfertőzik egy­mást. A megállapítás minden­képpen logikus: a csókolód­­zás valóban értelmetlen és nyilvánvalóan egészségtelen si. Én magam azonban ennél még tovább mennék és haj­landó volnék azt mondani: a csókolódzás rendkívül veszé­lyes dolog. A veszélyt nem a baktériu­mok jelentik. Nagyon kevés kivételtől eltekintve, a csók utján létrejött “fertőzés” nem veszélyes. Veszélyesek azonban a csókolódzás egyéb követelményei. Az egyik ilyen következ­mény a csókolódzás következ­tében létrejött szerelem. Ne tévedjünk a sorrendben: az igazi szerelem nem a csóko­lódzás előtt, hanem a csóko­lódzás után kezdődik. Ennek kellemetlen érzelmi következ­ükkor is, ha a bíróság nem tekintené törvényes özvegy­nek. Jelenleg igy áll tehát a Vargas-örökség pere. E'gy új­ságíró megjegyezte: — A dologban az a legér­dekesebb, hogy Juan Abel Vargas két családi életével 24 esztendőn keresztül min­den a legnagyobb rendben volt, a zavarok akkor kezdőd­tek, amikor Vargas meghalt. Vargas nagyszerűen tudott “egyensúlyozni” két feleség között, halálát azonban “ügyetlenül intézte.” (Vége) ményei lehetnek, amikor a szerelem — szükségszerűen — elmúlik. Ennél még veszélyesebb kö­vetkezmény az, hogy a csó­kolódzás következtében há­zasság' jöhet létre. Az izzó csókok jórésze a bírósági tár­gyalóteremben ér véget és ilyen esetekben a felek már egyáltalában nem érzik a csókolódzás szükségszerűsé­gét. A szülők, akik megcsókol­ják gyermeküket, nemcsak szeretetüket juttatják kifeje­zésre: el is kényeztetik őket és ezáltal az Élet ellen ne­velik gyermekeiket, akiket az Élet felnőtt korukban alig­ha fog elkényeztetni. Egy másik veszély, hogy a csókolódzás rutinná válhat. Mindnyájan tanúi voltunk már annak, amikor férj és feleség elváláskor, vagy ta­lálkozáskor, éppen csak fu­tólag megcsókolja egymást. Ezek a gépies csókok a leg­­undoritóbbak. A szovjet “tisztogatás” előtti időkben, Sztálin, az összejövetelek alkalmával, — orosz szokás szerint — arcul­­csókolta tábornokait. Azután kivégeztette őket. A Biblia szerint Judás csókkal árulta el Jézust. Egészében véve, azt hiszem, elmondhatjuk: a csók “ro­­vottmultu” s azonkívül rend­kívüli veszélyeket rejt magá­ban. Mindezeken felül: mi, emberek, egyáltalában nem vagyunk olyan jók, hogy megérdemelnék a csókot egy­mástól. Mindelheim (Ny. Németország) középkori várostornyának a képe is megváltozott a farsang alatt. Kürihy Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents