Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-09 / 10. szám
16. oldal üH*fiY4w Thursday, March 9, 1972 V * * !*EJSlßSZßlßSßfC 6S l£3Z türtßßßtßK* * IllllVvaiVlVVvil W liVI W B ■ W fe W 11 ❖ * * A TELEKI HÁZ TITKA (Folytatás) Ugyanebben az időben a bécsi rendőrminiszter utasította Worafka rendőrtanácsost, hogy küldje egy ügyes emberét Zürichbe, Teleki László megfigyelésére. A nyomozó valóban ügyes volt: nemcsak arról sikerült jelentéseket küldenie, hogy kikkel tárgyalt Teleki, hanem a levelezéséről is. S 1860 novemberében arról adott hirt, hogy Teleki levelet kapott régi szerelmétől, Orczy bárónőtől, aki találkozóra hívta Drezdába. Ezen a találkozón megdöbbentő esemény történt. . . II. 1860. december 15-én egy középmagas termetű, domború mellű, kissé vastag nyakú úriember érkezett Drezdába. Angol útlevele szerint John Harold a neve, foglalkozása kereskedő. Még aznap felkereste Orczy bárónőt. Két nappal később egy zárt fiáker állt meg annak a villának kapuja előtt, ahol Orczyné lakott. Fekete ruhás férfi szállt ki a kocsiból és két szuronyos katona követte. Néhány perc múlva a bárónő szalonjában a rendőrtiszt — mert a kocsin érkezett férfi a drezdai rendőrség tisztje volt — kezét Teleki karjára téve igy szólt: — Letartóztatom! Ön nem John Harold angol kereskedő, hanem gróf Teleki László. Önt még 1852-ben Ausztriában halálra Ítélték, és iffigie — képletesen — felakasztották. Most maid módja lesz az osztrák kormánycsászárnak, hogy az ítéletnek érvényt is szerzzen. Teleki felháborodva tiltakozott őrizetbevétele ellen: —Én itt, Szászország fővárosában, s nem Ausztriában vagyok! — Követelem, hogy vezessen miniszterelnökükhöz! A rendőrtiszt gúnyosan elmosolyodott: — Gróf ur, ön nem követelhet tőlünük ilyet. Ön hamis útlevéllel utazott, letartóztatása indokolt. A katonák elvezették telekyt. Orczyné pár perccel később kocsiba ült, Murray angol követ lakására igyekezett, aki nyomban felkereste Szászország miniszterelnökét. — Tiltakozom Teleky gróf letartóztatá-Teleki László sa ellen! És tiltakozom eleve olyan szándék ellen is, hogy őt kiszolgáltassák az osztrák hatóságoknak. Őfelsége kormánya nevében nyomatékosan figyelmeztetem önöket egy ilyen lépés várható következményeire, — A következményeket vállaljuk — hangzott a miniszterelnök nyers válasza. És Telekit december 21-én átadták a határon az osztrák csendőröknek, akik foglyukat Josephstadtba szállították. Ekkor már Európa valamennyi nagy újságja felháborodott tudósításokban számolt be az emigráns magyar politikus szászországi elfogatásáról és Ausztriának történt kiadatásáról. Touvenelle francia külügyminiszter tiltakozó jegyzéket is küldött az osztrák kormánynak. Magyarországon átviharzott az aggodalom, Pest vármegye közgyűlésén felszólalt Nyáry Pál: — Egyhangúlag megbélyegezzük a szász és az osztrák kormány eljárását! ... — mondotta. Mi lesz Telekivel? Végrehajtják a halálos ítéletet? Vay Miklós kancellár borús arccal olvasta Telekinek a börtönből hozzá intézett levelét: “Felettem csak magyar bíróság ítélkezhet . . .” — Ostoba ember ez a szász miniszterelnök — gondolta bosszúsan a kancellár. — Épp most küldi a nyakunkra Telekit, amikor Deákékkal biztatóan indultak meg a kiegyezési tárgyalások . . . A kancellár kihallgatást kért Ferenc József császártól. — Felséges uram, a magyarokkal folytatott egyezkedések sikerét veszélyeztetné, ha Telekit továbbra is börtönben tartanók. Utóbbi megerősítené a lázadásra kész magyarok ellenállását. — Mit javasol tehát, kancellár ur? — Külpolitikai szempontból is súlyos baklövés történt. A császár világoskék szemének bosszús villanására a kancellár elhallgatott. Ferenc József pár pillanatig kitámult az ablakon, majd kimérten közölte döntését: — Mielőtt határoznék, beszélni óhajtok Deák Ferenccel és Eötvös Józseffel. Hogy ezen a beszélgetésen a két magyar politikus mit tanácsolt a császárnak, azt az uralkodó maga a következő szavakkal tudatta a Burgba vezetett fogollyal: — Fátyolt boritok a múltra. Figyelmeztetem azonban, hogy egyelőre nem politizálhat ! A börtönből a császári palotába kisért Teleki onnan távozva a Hotel Zum Bömisoher Kaiserben szállt meg. Itt kereste fel a pesti forradalmi bizottság megbízásából Tisza Kálmán. — Várnak rád odahaza —, siess, csomagolj! S néhány nap elteltével Teleki — tizenhárom évi távoliét után átlépte a magyar határt, A Hatvani utcai kaszinóban nemcsak a Teleki-rokonság gyűlt össze, hanem szinte a kaszinó valamennyi tagja. — Teleki elutazott Sziráki birtokára -újságolta a várakozóknak Tóth Károly, aki húszéves életkorával Benjáminja volt a társaskörnek. — Óriási ünneplésben volt ott része, a kastély előtt összegyűlt tömeg könnyezve énekelte a Himnuszt... — Jelen voltál? — kérdezett közbe valaki. — Most érkeztem Szirákról. A lelkesedés akkor hágott tetőpontra, amikor Kiss Lajos esperes ur nagyhatású üdvözlő beszédében felkérte Telekit: álljon a nép élére. Tarczynak is érdekes hire volt: — Bihar megyegyülésén is vezérül követelték. Határozatként mondták ki, hogy' kezébe teszik le a nemzet sorsát. A Nemzeti Igazgatóság egyetlen Magyarországon tartózkodó tagja tehát uj forradalmi megmozdulás jelképévé vált. Főnemes és szegényparaszt egyaránt ünnepelte a nemzet uj vezérét, tőle várták a szabadság kivívását. Amikor Teleki Dekán felkereste a 48-as forradalom mártír miniszterelnökének özvegyét, Batthyány Lajosnét, a nép zászlók alatt vonult fel. A menet élén Tóth József egykori huszárezredes lépdelt, közvetlenül mögötte a 48-as honvédek, akik ez alkalomra magukra öltötték az addig ládában őrzött régi, kávébarna egyenruhát. Itt is elhangzott a felszólítás, “Mentsd meg a nemzetet!”, és Teleki László válasza reményt keltő volt: — Irányom: semmi áron nem alkudni, nem feledni semmit! Mert lehet-e feledni, ami 48 óta történt? Feledni annyi ártatlanul kiontott vért? Amikor azután, február 20-án, megjelenik a császári pátens, a leirat Bécs által tervezett uj, de változatlanul nemzettipró alkotmánnyal, a Nemzeti Körben Eötvös kimondja azt, arr.it akkor már mindenki egyetlen kivezető útnak tart: — Ezek után csak a forradalom jöhet! Bécs ismeri a veszélyt. A császár abban reménykedik, hogy egy gesztussal hívei táborába csalogathatja Telekit. A gesztus: meghívja a főrendek közé. A forradalmár a főrendiház langyos körében majd lehiggad . . . Teleki azonban úgy érzi: a meghívás után már nem kötelezi a császár feltétele: “Egyelőre nem...” Heves vármegye üdvözlésére válaszul meg is Írja: — “Nyitva előttem a politikai működés tere. Semmi sem akadályozhat hazám iránti kötelességem teljesítésében.” A főrendiház helyett a képviselőházat választja poiltikai küzdőteréül. Március 30-án Abonyban egyhangúlag megválasztották képviselőül. Hat évvel később az ország vezére halott. Meggyilkolták. III. Garibaldi vörösingesei kiűzték a zsoldosokat Szicíliából, Klapka és Türr magyar légiót szervezett. Teleki nyíltan hirdette: (Folytatjuk)
