Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-09 / 10. szám

Thursday, March 9, 1972 MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal 1 LONDONI RIPORT ISMERJÜK MEG AMERIKÁT: Nem köiHivii cserélni a mértékét Kerek egy esztendeje an­nak, hogy Anglia átállt a ti­zes pénzrendszerre s bár az átlagpolgár még az abból származó lelki megrázkódta­tást sem heverte ki, máris megjelent a kormány fehér­­könyve, amely az úgyneve­zett metiúcális, tehát a mé­ter-rendszerre való átállás el­vi alapjait és ütemtervét közli. Mindez természetesen Angliának Európa felé való gyorsiramu közeledésével függ össze — az ipar és ke­reskedelem súly-, hossz- és ürmértékeit egyeztetni kell a nyugateurópai országokéval, amelyek Angliának máris legjelentősebb import és ex­port partnerei és az európai közöspiachoz való csatlakozás után természetesen még fo­kozottabb mértékben válnak azzá. A Fehér Könyv azon­ban megnyugtatja Anglia polgárait, a tizes számrend­szerre való átkapcsolás tanul­ságainak birtokában, ha le­het, még sokkal simábban történik majd a metricális átállás, fokozatossabban, ta­pintatosabban, nem egyik napról a másikra, hanem lé­­pésről-lépésre, vagy talán még inkább lábról-lábra. Először is az egész dolog nem olyan vadonatúj, mert hiszen az angol parlament már 1897-ben meghozta súly- és mérték-törvényét, amelyben kimondotta, hogy egynémely célokra a metricális rendszer törvényesen használható. Ugylátszik nem tisztázta ' azonban kellőképpen, hogy tpelyek azok az egynémely célok, minthogy Angii | an azóta is egyfolytában unci­ában, lábban, fontban, yard­ban, hüvelykben, pintben és mérföldben mérnek és gon­dolkoznak. Most azonban a dolog végérvényesen rende­ződik. Igaz, nem egyik nap­ról a másikra, de úgy, hogy mindenki számára könnyű legyen a dolog. Itt van pél­dául a pint ügye. Az angolok a sört és a tejet pintben mé­rik, amióta az eszüket tud­ják. A tej az átállás szem­pontjából nem túlságosan ér­dekes, minthogy azt főleg csecsemők fogyasztják, akik békésen tudomásul veszik majd, hogy a jövőben nem pint-, de literszámra isszák. Am a sörrel más a helyzet. A sör a felnőttek kedvenc itala és a nemzedékek óta beidegződött mérték minden ür-tudatos egyén fogyasztá­sát kellő egyensúlyban tart­ja, tudja, -hogy hányadik pintnél kell megállnia, vagy nyitott szemmel vállalva a veszélyt — tovább innia. Ép­pen ezért a Fehér Könyv megnyugtatja az aggódókat: a liter-rendszer bevezetése után is lehet pintben mérni a sört, bár a zűrzavar elkerü­lése végett nem ugyanazok­ban a kocsmákban, vagyis az egyszerűség kedvéért lesz­nek kocsmák, ahol pintben lehet inra a sört, unciában a whiskyt s rumot és lesznek kocsmák, ahol félliteres kor­sóban a sört és féldecis po­hárban a töményt. A festék­gyárak ugyanebből az elvből kiindulva máris elkezdték egyes festékek literes dobo­zokban való árusítását, más festékeket unciában mérnek. A festék-szin népszerűsége és kelendősége dönti el, hogy mit mibe — a keresettebb színeket literes dobozban árusítják, a kevésbé kereset­tet unciásban. Türkizkék fes­ték például még sokáig unci­ában kapható, valamint az opálzöld is, a zűrzavar elke­rülése végett. Az országut­­jelző táblák körül sem lesz semmi bonyodalom. A sebes­ség-határokat jelző táblákat ugyanis nem cserélik ki, minthogy az tömérdek pénz­be kerülne. Ha tehát az or­szágúton az autós azt látja, hogy a megengedett sebes­ség 40, akkor tudnia kell majd, hogy az nem kilométer, de mérföld, tehát gyors fej­számolással megoldja, hogy lévén egy angol mérföld 1523 méter és 99 centiméter, törvényesen óránként 61 és félkilométeres sebességgel hajthat, kihágás elkövetésé­nek veszélye nélkül. Az ilyen fejszámolás bizonyos gyakor­lat megszerzése után gyerek­játék. Az angol ágy-gyáro­sok az elsők az átállással, az ágyak szabvány-hossza má­ris kétméter, az eddigi 6 láb és három hüvelyk helyett. Két méter azonban három hüvelykkel, tehát hét centi­méterrel és 62 milliméterrel hosszabb, mint az eddigi hat láb és három hüvelyk. Ezt az angol ágy-gyárosok optimiz­musa magyarázza: bíznak abban, hogy az angolok — a közöspiachoz való csatioko­zás után — valamivel hosz­­szabbak is lesznek. De ha esetleg ' mégsem (lennének hosszabbak, akkor legalább tovább nyújtózkodhatnak, mint ameddig a takarójuk ér. A takarókat ugyanis még 1975-ig yardban mérik. Vándor Péter A GOLDEN GATE-HID California napsütötte part­vidékén, a Csendes-óceán és a szárazföldbe nyúló 60 mér­föld hosszú, 13 és egyharmad mérföld széles öböl közti fél­szigeten alapították 1776-ban a Ferenc rendi szerzetesek a Dolores Missziót. A franeis­­kánusok missziós temploma körül kialakult lakótelepnek 1848-ban még csak 500 lako­sa volt, de a közelben akkor aranyat találtak, megkez­dődött a hires aranyláz. Két évvel később a mai San Fran­­cisconak már 25 000 lakosa volt. Tódultak a városba a szerencsevadászok, üzletem­berek, kalandorok, bátor te­lepesek, kétes egzisztenciák. Napjainkban mintegy három­millió lakosával Amerika A Golden nyugati partvidékének Los Angeles után második legna­gyobb, de kétségtelenül leg­szebb, különös hangulatú nagyvárosa. Kék egével, kék tengeré­vel, hófehér házaival, tágas parkjaival, élénk növényzeté­vel inkább a Földközi-tenger vidékére emlékezteti a láto­gatót. De amerre jártunk, mindenütt más arcával for­dult felénk a “Csendes-óceán királynője”. Szabályos utca­­hálózatu belvárosa forgalmá­val, üzleteivel, tempójával igazi Amerika. De a tarka, nyüzsgő kínai negyede, a hi­res China Town, hamisítat­lan kínai; a mexikói város­részek mexikói hangulatot árasztanak. Itt élnek talán a legszívesebben a művészek, de ez a város a beat- és a hippimozgalom bölcsője is. Itt mutogatják gyerekes büszkeséggel “a világ legka­­nyargósabb utcáját”,a virág­ágyak közt kacskaringózó Lombard Street-et, ahol sza­kadatlan sorokban kígyóznak végig az autók, itt voltak a legelső olyan vendéglők, ahol topless, vagyis felsőrész nél­küli ruhában szolgáltak fel a pincérlányok, s itt váltot­ták fel őket a legelső bottom­less, vagyis alsórész nélküli öltözékben járó pincérnők. Itt volt a legfélelmetesebb amerikai szigetbörtön, az Al­catraz, itt közlekedik még mindig a drótkötél vontatta villamos, az 1873-ban üzembe helyezett Cable Car. És ct t van, a félsziget északi csücs­két a szembenéző félszigettől elválasztó közel egy mérföld széles szoros, a Golden Gate, magyarul Aranykapu, azaz a San Francisco-i öböl bejárata fölött a világ egyik csodája: a Golden Gate-hid. 1937-ben készült el ez a tervezésekor fantasztikusnak tűnő szerkezet. Maga a híd feljáróival 1,46 mérföld hosz­­szu, de a két pillér közti Gate-hid egyetlen nyilás fesztávolsága 0,8 mérföld. A függőhidat a két 231 yard magas acélto­ronyra erősített, 1 yard át­mérőjű sodronykötelek tart-NEVESSÜNK AHOGY AZ IFJÚSÁG LÁTJA Az alábbi gyűjtemény egy pedagógus emlékirataiból va­ló. Az illető szenvedélyesen gyűjtötte a diákok dolgozatá­ban előforduló hajmeresztő megállapításokat. Például: • Szalmaözvegynek nevez­zük a növényevő ember özve­gyét. • Hamis doktrína azt je lenti, hogy egyes doktornők tévesen állapítják meg a be­teg baját. • A dinamó olyan készü­lék, amely dinamitot és más robbanóanyagokat is tartal­maz. • A szirének a tenger mé­lyén élnek és senki nem tud a közelükbe kerülni a nagy zaj miatt, amelyet az állandó szirénázásukkal okoznak. • Halálbüntetéssel csak két bűncselekményt büntet a ják. A hid acélszerkezetének súlya több, mint százezer tonna. Két 3,85 yard széles gyalogjárdája közt hat sáv­ban közlekednek az autók. Ezt azonban a mindenkori szükséglet szerint szabályoz­zák: a reggeli csúcsforgalom­ban például, amikor többen utaznak a városba, befelé négy, kifelé csak két sávban haladnak a gépkocsik, délu­tán meg éppen fordítva. A San Francisco-iak soká­ig- azzal büszkélkedtek, hogy a Golden Gate-hid a világ leghosszabb függőhidja. 1965-ben azonban felavatták New Yorkban a Verrazzano —Narrows-hidat, melynek fesztávolsága 19,8 yarddal több; azóta csak úgy mond­ják, hogy az övéké a világ legszebb függőhidja. Számomra valóban nem is a méretei, nem a technikai megoldásai tették olyan em­lékezetessé, hanem elsősor­ban az, ahogyan ez a légiesen könnyűnek tűnő acélszerke­zet átíveli a tengerszorost. Ahogy az autóutak sziklák között kanyarogva érik el mindkét parton a hidat, ahogy a magasból szemlélő a kék ég, kék tengerszoros és frissen zöldelő hegyoldalak közt megpillantja a kecses hidóriás vidáman pirosló vo­nalát, s a távolban San Fran­cisco belvárosának és szem­közt vele Sausalito miivész­­negyedének csillogó fehér I házait. Nemes László törvény: az egyik a gyilkos­ság, a másik az öngyilkosság. • Mi a jövőideje az “Én adok” mondatnak? “Te el­vetted.” IGAZI DETEKTÍV Szabadságon van a magán­­■ nyomozó. Az idén is abba a kis nyaralóba megy, amelyet már évek óta látogat. Az első ebédnél — még a leves előtt — igy szól a tulajdonoshoz: — Látom, uj szakácsnője van! — Igen, honnan tudja? — A tányérról. Megfigyel­tem az ujjlenyomatát... HOLLYWOODI VICC — Anyuka — mondja a sztár kisfia a mamájának —, ne menj még férjhez Joe bá­csihoz. — Miért, kisfiam? —■ Mert m e g f i g y e Item, hogy amint férjhez mégy, az uj papák már nem hoznak nekem többé csokoládét . . . '

Next

/
Thumbnails
Contents