Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-02 / 9. szám
MAGYAR HIRAIWV 12» oldal . » ti ' Thursday, March 2, 197-2 MAGYAR TÁJAK: TAPOLCA MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN A KÖLNI MAGYAR HÁZ" A Talpolcai-medence és a Keszthelyi-hegység’ a Dunántúl közepén, a Balatonig nyűik le. Ez az óriási háromszög nazalt hegyeivel, kialudt vulcánjaival, kis patakokkal, szabdalt síkságaival, jegenyékkel szegélyezett útjaival igyike a legkedvesebb majvai* tájaknak. Badacsony, kentgyörgyhegy, szigliget, Csobánc, Haláp, Csókakő, Bülöskutpuszta, Petőhegy, Tálka — mind, mind egy-egy cellemes kirádulóhely, az év ninden szakában. E táj egyik örténelmi központja és idejenforgalmi centruma:: Ta>olca. Öt évvel ezelőtt Tapolca jeliépe még csak egy magasbatyuló templomtorony volt. Ma z uj város legmagasabb épüete a nyolcemeletes “fiataok háza”. De a sorra épülő íjabb több emeletes házak is öléje nőnek már az addigi elképnek. Tapolca 1966-ban kapta neg a váosi rangot. Ma a auxit városának nevezik, de bányák jellegzetes vörös nyagának, a bauxitnak nyolát itt hiába keressük. Csak központ áll a város közeén a csupa-üveg, aluminium, lozaikdjsze^ palotájával. Tatolca jelenét és jövőjét a >auxit, az uj perlit üzem és a brnyéken folyó kőbányászat latározza meg. Neve valószínűleg szláv redetü, és az itt felszínre töö meleg forrásokat jelzi. 272-ben Thoplueha néven miitik. A település a török lökben elpusztult. Később xssan benépesült és a köryék borker eskedelmének özpontja lett. Hatalmas pilléiben 30 ezer hektorliter bor árolható, a város alatt huzóó pincék némelyike valóságai látványo sságszámba tégy. Tapolca vonzóereje elsősoran a meleg vizű Tavasbarmg és a tapolcai Malomtó. A arlangot 1902-ben fedezték el, eddig feltárt hossza mintgy 340 méter. 74 lépcső vest le az első 20 méter hoszzu Lóczy-terembe, amelyet sflektorok világítanak meg. Ízt követi a Batsányi-terem, iajd néhány más kisebb teem és folyosó. Ez a barlangendszer “száraz” része, de a érmékét és folyosókat is a 8 C-fokos viz vájta ki a iiklákból. A földalatti sétány égén a barlang mélyén csóakázva gyönyörködhetünk a illannyal világított “vizes” nmekben. A barlang-patak jykor 4 méter mély volt és viz még mélyebb barlangrészeket takar. A geológusok szerint, egész Tapolca alatt összefüggő barlangrendszer van. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a tapolcai kórház alatt egy másik 300 m-es feltárt barlang található, amelynek hőmérséklete ugyanolyan, mint a Tavasbarlangé. Mindkét barlang levegője jó hatással van az asztmás betegekre. A barlang vize a város közepén, a házak között elterülő Malomtóban tör felszínre. Egy i*égi malomból átalakított korszerű kis szálloda, a Batsányi János feleségéről elnemekkor életút meghatározó jelentőségű ,erejű. Papp Ferencné babakészítő népművésznél jártunk a minak, ott ötlött fel bennünk újra ez a sok példa nyomán leszűrt régi igazság. A csendes szavú asszony — önmagát csak háziiparosnak nevezi —- Rákospalotán született, de már kislány korában vidékre került. S milyen vidékre: a palócföldre, ahol máig is erőteljesen élnek a népi díszítő művészet hagyományai. Nézte-csodáJta, h i m e zve utánozni próbálta a népviseleteken látott mintákat, színeket. Balkezes volt, csúfolták a társai, ütötte a tanítója, hát be akarta bizonyítani, mit is tud az a bal kéz: ő lett a legjobb kézimunkázó az iskolában. És azóta is bizonyít: Nagylócot, Hollókőt, Rimócot, Boldogot, Bujákot, Karádot álmodja vissza: maga formálta babáit, kis textilszobralt az ottani viseletbe öltözteti. — Sosem akartam babakészítő lenni — mondja. — A Népművészek Szövetkezetében látták a hímzéseimet, s azt mondták, díszítsek föl egy babát. Húzódoztam tőle, mert nagynevű elődök nyomába kellett lépnem, s féltem a feladattól. Mert akkor ezt még csak afféle alkalmi feladatnak láttam. Végül is vállaltam, s az első babáimat udvariasan meg is dicsérték. Éreztem persze, hogy ebben a dicséi*etben több a biztatás, mint az elismerés. Viszont azt is tudtam, hogy nem biztatnának, ha nem hinnének benne, hogy egyszer majd sikereset is alkotok. Addigra már szürrátétes tei'itőket is készítettem, vezett Hotel Gabriella szegé-, lyezi a partot. Oldalán hatalmas malomkereket forgat a tó felzuduló vize. A tó körüli sétányon Batsányi Jánosnak és feleségének Baumberg Gabriellának szobrai állnak. A Malomtó felett emelkedik a város műemléke, egy 15-ik századi római katolikus templom, amelynek szentélye még gótikus, de hajóját már barokk stílusban nagyobibitották meg. A szépen kiépített part, a magas jegenyék, a távolban magasodó Szen’tgyörgyhegy körvonalai teszik teljessé a városképet. ezt a munkát éppúgy szeretem, mint a himzést, mégis csakharmar rájöttem, hogy az én igazi területem a babakészités. A véletlen kalauzolta erre a területre, ám most már tudatosan indult el rajta tovább: ismét fölkereste gyermekkorának színhelyeit, s az ujraátéltek összegezésül a balassagyarmati múzeumot. Rajzokat készített, kiegészítetté emléktárát, művész ösztönössége alkotói tudatossággal egészült ki, s igy jutott el odáig, hogy megpályázhatta a “népművész” cimet. őrhalmi, érsekvadkerti, bagi menyecskefigurákkal pályázott, s a babák sikeres követeknek bizonyultak: a háziiparosból hivatalosan is népművész lett. Azóta már pályázatokat is nyert a babáival, együtt pályáztak barátnőjével és tanáitványával, Gyenei Józsefnével. Ők vitték el a java dijakat. A csendes, gyümölcsöskerttől övezett pestlőrinci ház szekrényeinek üvege mögött ott sorakoznak alkotómunkája állomásainak kedves kis tanúi, társaik meg szétvitték a világba a magyar tájak derűjét. Kalocsai, matyó, sárközi, baranyai babák is kerültek közéjük bőven, mert a művész közben egy egész országra terjesztette ki újraélt gyermekkorát. Alkotóműhelye falát magavarrta szürráttétes faliszőnyeg disziti. Úgy készítette, hogy kikivánkozott belőle, ujjai belső parancsra cselekedtek. Szigorú szakértő szemek már megbírálták: egyik táj díszítő elemeit sem követi. Igazuk volt, bizonyára. De népi ihletésű mintái azóta, hogy keze nyomán megszület-Nyugat-Európában kevés olyan város van amely magyar kulturházzal rendelkezik. Köln ilyen szerencsés helyzetben van, ahol a magyarbarát kölni érsek nemcsak azon fáradozott ,hogy a menekült családok otthonhoz jussanak, hanem azon is, hogy a környéken szétszórt magyarság kulturális központot kapjon. Felépült a “Magyar Ház”, amely ma a magyarok találkozó helye és a kulturális események színhelye. Otthont a menekültek az u.n. Szent István-telepen kaptak. Maga a “Magyar Ház” a város szivében található. Az épületben helyezték el a kölni róm.-kat. lelkészi hivatalt is, továbbá az egyházközségi tanácsot, amelynek elnöke Kelemen Zoltánná, a kölni opera jeles énekesének felesége. A lelkészi hivatalt dr. Hieró István vezeti. A “Magyar Ház”ban működnek a cserkészek s a népi táncegyüttes is. A táncegyüttest a burg-kastli magyar gimnázium volt növendékei vezetik, élükön Benkő Imre és Czigány Imere. A magyar férjek német asszonyai is résztvesznek, van köztük olyan, aki nagyszerűen tud már magyarul. A cserkészeknek saját autóbuszuk van, amelyen kirándulnak és a többi csoport rendelkezésére is bocsátanak. A buszt dr. Hieró használtan vásárolta meg, s a cserkészek szülei hozták rendbe. A “Magyar Ház” vezetősége gondoskodik arról is, hogy a magyar nyelvet ápolják. A Szent István-telepen kiegészítő iskola működik, mintegy 30 gyermek hetente kétszer magyar nyelvoktatásban részesül. A gyermekeket a nemrég Erdélyből menekült Uh-, rin Julia tanítónő oktatja. Januárban a “Magyar Házban” is szerveztek magyar tek, többet mondanak annál, mint azt, hogy falat díszítenek : stilizált köcsögfának szánta a kompozíciót, de több lett belőle, talán más is: a kitérőkkel is mindig fölfelétörés szimbóluma, saját maga szimólumal Már hosszú ideje készül rá, hogy egy pávát varr jón, ragyogó kék alapon ,sok színűre, de azt mondja, nincs ideje rá, hogy hozzáfogjon. Egyszer majd lesz rá ideje, kell, hogy legyen rá ideje. Lehet, hogy éjszaka lesz éppen, de akkor ott kell hagynia az ágyat, hogy elkészíthesse a pávát. Szabadi Sándor nyelvtanfolyamokat, ahol Uhrin Julia a hónap minden második és negyedik vasárnapján tart magyar órát. A “Magyar Házban” nem feledkeznek meg a hagyományos magyar ünnepek megtartásáról, március 15-én és augusztus 20-án. Szép külsőségek között ünnepük meg a karácsonyt, amikor minden gyermek a j á n d ékcsomagot kap. A cserkészek és a kiegészítő iskola tagjai pásztorjátékokat mutattak be az apró gyerekseregnek. Jól sikerült a szilveszteri bál, nemcsak Kölnben, hanem a szomszédos városokból is érkeztek vendégek, akiknek a cigúnyzenekar húzta a talpalávalót. A farsangi bált, amely Kölnben nagy ünnepségnek számit, hiszen a karnevál idején az egész városban szünetel a munka, a “Magyar Ház”-ban a “Rosenmontag” előtti vasárnap tartották. ÓHAZAI RIPORT Mikó András, az Operaház főrendezője, januárban két külföldi meghívásnak tesz eleget: az enshede-i (Hollandia) operaházban a “Porgy and Bess”-t rendezi, a kölni operaházban pedig a “Manón Lesaut” cimü Puccini-müvet állítja színpadra. Jjí sjc :;< A 21 éves Gerald Walker wellingtoni lakos, uj-zélandi állampolgár egy idő óta egyetemi hallgatóként a Német Szövetségi Köztársaságban élt. Onnan Bejrutba utazott azzal a céllal, hogy hasist vásárol és Nyugaton értékesiti. Visszatérőben a Ferihegyi repülőtéren mintegy 5.75 kilogramm hasist találtak nála. A bíróság kilenchónapi szabadságvesztésre ítélte. A másik ügyben Joseph Said Abdul Ahad 20 éves bejrúti lakos, libanoni állampolgár ült a vádlottak padján. Nála mintegy 2.5 kilogramm hasis volt elrejtve. Héthónapi szabadságvesztésre Ítélte a bíróság. >ie ::< * Budapest után az ország második legjelentősebb müemlékvárosa Sopron, 1977-ben ünnepli várossá nyilvánításának 700. évfordulóját. A jubileumi előkészületek során több jelentős műemléket újjáépítenek, rekonstruálnak, s elhatározták, hogy feltárják, illetve részben helyreállítják a római korból származó amfiteátrumot is. ÓHAZAI ARCOK A BABÁK NÉPMŰVÉSZE A művész számára a gyér-
