Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-17 / 7. szám
19 olfläf *7 MAGYAR HIRAÖO MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ “VILÁGSZÉPE” MISS UNIVERSE “1971” Miss Universe-nek, aki a Miami Beachben évről évre megrendezett s z é p s égüzlet győzteseként kerül a film- és T. V. híradók kamerái és a fotóriporterek fényképezőgépei kereszttüzébe, nem fenékig “tejszínhab” az élete. Lebalábbis ez derült ki abból a beszélgetésből, amelyet Georgina Rizk, a 18 esztendős libanoni szépség édesanyjával folytattunk, amikor a bejrúti kis magyar kolóniával gratulációinkkal felkerestük őt. Georgina édesanyja ugyanis magyar asszony: 1938-ban ment férjhez és olasz férjével Libanonba került. Géher százalékban” magyar leány. “Rózsika”, Georgina Rizk édesanyja örül is, meg nem is leánya sikerének. örül, mert büszke a dicsőségre, de szomorú, mert egy év alatt 38 országban kell leányának a Világszépe-szerződés értelmében “fellépnie”, ruhabemutatókon, réklámfényképezéseken és az ezzel járó csinnadi’attákon — a rendezőség szigorú előirásai szerint. Igaz viszont, hogy az első dij 10 ezer dollárt jelent, amit három részletben fizetnek ki neki, és havi 800 dollárt is kap egy éven át az útiköltségen, szállodai és ellátásszámlán, Géher Rózsika, a “mama” Rózsika mert igy hívták leánynevén a “Világszépe 1971” édesanyját -—Budapesten érettségizett. Georgina Rizk,- ez. a valóban sugárzóan szép és kedves, müveit leány, nagyon népszerű Libanonban, a T. V.-ben és ruhabemutatókon legtöbbször őt fényképezik. így nem volt meglepetés, amikor elnyerte a Miss Libanon címet, és őt nevezték be Miami Beach 62 versenyzője közé. Ha le is szállítjuk kellő értékére a női szépségnek ezt a talmi csillogtatását, mégis jólelső érzést kellett bennünk, hogy az idei Világszépe “ötven ruha, kozmetika és más kiadások megtérítésén kívül. Georgina édesanyja igy mesélte el a szépségverseny előzményeit : — Lányom már kisiskolás korában is szépen mozgott, sokat sportolt. Tizenhárom éves korában úszóbajnokságot nyert, majd egy nemzetközi vizisiversenyen az iráni sah feleségének első diját. Már gyermekként felkérték iskolásruhák bemutatására és később is vállalt alkalmanként manekenséget. Amikor Miss Libanonként bekerült a 62 ország választottjai közé, nem reméltük, hogy az elsők között lesz. Aztán jött a hir, hogy a kiválasztott 5 közé került — és mi bizony nem aludtunk egész éjjel . . . amig ki nem hirdették az eredményt. Miss Világszépe olaszul, franciául, angolul és arabul folyékonyan beszél. “Anyanyelvét”, a magyart jól érti, de bátortalanul beszél magyarul és hibásan. Mikor ér viszsza körútjáról? — kérdeztük édesanyját. — Hát — sóhajt Rizk aszszony — , ha két hét szabadságot engedélyeznek neki, akkor talán még a téli hónapokban hazajöhet. Még az intervjuadást és a fényképezést is csak a rendezőség engedélyezheti számára. így hát nem olyan nagy öröm ez a világszépség. , — Búcsúzóul még egy kérdést: Georgina ismeri-e Magyarországot és van-e szándékában meglátogatni anyjának hazáját? — Ismeri, hiszen sokat meséltem otthonról, de még nem járt hazai földön. Ha ez a fárasztó év eltelik, szándékunkban van hazalátogatni. Ráthonvi Judit ÉVFORDULÓ Az idén lenne száz éves Fráter Loránd dalszerző, a Bihar megyei Érsemjénben született, hires magyar-nóta énekes. Ő tette “szalonképessé” a magyarnótát, ő vitte fel a hangversenydobogóra. Dalai ma is felcsendülnek a rádióban, nótaesteken, vendéglőben. A század elején sokat írtak róla: uj előadó stílust teremtett azzal, hogy nótáit maga kisérte hegedűn. Eleinte csak baráti körben muzsikált és dalolt. Jászai Mari fedezte fel Kolozsvárott: “. . . hallottam ott egy fiatalembert, egy huszárfőhadnagyot, aki úgy énekelte a klasszikusokat és a magyart (egyre megy nála), hogy megrikatott az adta katonája” — közölte 1901-ben a Pesti Napló tudósitójával. — “És csodaszépen hegedül, zongorázik. Valóságos zenevirtuóz ...” Fráter Lorándnak mintegy százhúsz nótája maradt fenn. Bohémtermészetü, nagykedvü, mulatós ember volt, tele ötlettel, humorral. 1904-ben a katonaságot fölcserélte a hangversenydobogóval. 1930. március 12-én halt meg Budapesten, 58 éves korában. Georgina édesapjával és M. Frangiéval, Libanon minigzteretaökével 'ThursdaypF ebníary* 1972 HÍREK az utódállamokból — A felvédéki Homonán a tcbb évig tartó renoválási munkák befejeztével megnyitották a 15-ik században épült reneszánsz kastélyt. A kastély története folyamán többször cserélt gazdát, a Csákyak, a Zichyek, majd az Andrássy-család birtokában volt. A 64 szobás épületben most Felső- Zemplén történetét bemutató múzeumot rendeztek be. i‘ # * Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét sorozatban játssza a nagyváradi Állami Magyar Színház együttese. Csongor Miske László, Tünde Óss Enikő, Balga Cseke Sándor, Ilma Biluska Annamária. Az előadást Szabó József rendezte. 4: * 4: Az év végén -hét délbánáti magyar művelődési egyesület részvételével tartották meg Pancsován a délbánáti magyar művelődési egyesületek harmadik folklórszemlélj ét. E találkozások célja, hogy bemutassa a meglévő néphagyományokat (szokásokat, népdalokat és zenét), tehát őrizte a vidék folklórját. Az idei szemle különösen jól sikerült, sok már alig ismert régi magyar népdalt elevenítettek fel az egyesületek. Lakodalmi népszokások, rigmusok, népballadák, népszínművek is szerepeltek a műsorban. A jugoszláviai magyar lapok kritikai beszámolói szerint az előadások ezúttal sokkal magasabb szinten mozogtak, mint az eddigi szemléken. * * « A kolozsvári Állami Magyar Színház az Ember tragédiája előadásával kezdte évadját a felújított színházteremben. — Horváth Imre a jeles erdélyi magyar költő 65 éves. Ez alkalommal a romániai magyarnyelvű lapokban és a Románia literaturaban is megleghagu megemlékezések jelentek meg, méltatták Horváth Imre eddigi lyek Horváth Imre eddigi munkásságát. — Szabadegyetem kezdte meg működését Nagybányán, amelynek ma-, gyár tagozata iró-olvasó találkozókat és irodalmi esztétikai előadásokat is munkatervébe iktatott. Februárban például az Utunk eimii erdélyi magyarnyelvű hetilap munkatársaival találkoznak a szabadegyetem hallgatói. 4- * * A Lengyelország felé vezető kereskedelmi ut mentén vásári településként jött létre Rimaszombat 1271-ben. A város fennállásának 700. évfordulója alkalmából a közelmúltban nagyszabású ünnepségeket rendeztek. ❖ * * Lapjelentések szerint fellendülőben van a magyar színjátszó, zene- és énekkari mozgalom Szlovákiában. A Hét cimü magyarnyelvű képes hetilap egyik legutóbbi számában Ctibor Tahy, a szlovákiai Népművelési Intézet igazgatója nyilatkozott a magyar nyelvű műkedvelő tevékenység kérdéseiről. Elmondotta, hogy 250 magyar öntevékeny színjátszó együttest tartanak számon. Ezeknek jó része még nem éri el ugyan a szükséges művészi színvonalat, de a javulás tendenciái már mindenütt mutatkoznak. Legjobb munkát az irodalmi színpadok végeznek, elsősorban Pozsonyban, Komáromban, Léván és Dunnaszerdahelyen. A táncmozgalmat a táncegyüttesek tevékenységét azzal támogatja a népművelési intézet, hogy rendelkezésükre bo csátja az ország különböző vidékein gyűjtött és feldolgozott táncokat, az együttesek vezetői részére pedig szakszemináriumokat rendez. Legszínvonalasabb a munka a. zene és az énekkari mozgalom területén. Európai színvonalú magyar nyelvű énekkarok működnek Szlovákiában, ilyen például a Magyar Tanitpk Központi Énekkara, amely már külföldön is sok sikert aratott. Viszonylag sok az énekkar, viszont kevés a jő karmester. Az intézet éppen, ezért hároméves karmesterképző tanfolyamot indított. A népművelési intézet támogatja a magyar zenekarok munkáját is, szereplésükre elsősorban a művelődési otthonokban kerül sor. 4: 4: 4: A Brassói Dalszínház bárom művésze tavaly Pécsett vendégszerepeit. Most három pécsi művész lépett fel Brassóban : Ágoston Edit Gilda' szerepében, Mészöly Katalin, mint Carmen és Breitner Tamás, a két előadás karmestere. NEVESSÜNK TALÁLÓS KÉRDÉS — Milyen egy vénkisaszszony? — A vénkisasszony olyan, mint egy tavalyi citrom, amit nem facsartak ki. ANNYIRA MÉG SEM OKOS — Le vagyok sújtva . . . Volt egy nagyon okos kiskutyám és tegnap elveszett. — Miért nem adsz közre egy apróhirdetést? — Sajnos, olvasni nem tud.
