Magyar Hiradó, 1972. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-06 / 1. szám

Thursdáy, Jan. 6, 1972 MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal 1 FŐVÁROSI EMLÉK Okiratok beszerzése Magyarországról Néhány héttel ezelőtti utam alkalmával első meglepeté­sem volt egy “tiszteletemre” rendezett családi party. Mi­kor emeleti szobámból lemen­tem a földszinti nagy ebédlő­be a vacsorához, a kristályok­kal, ezüsttel és virágokkal díszített asztalkörül már ott találtam egy csoport régi kedves barátot. Régóta nem kaptam annyi gyönyörű vi­rágcsokrot, mint ott, A vendégek között jelen volt egy magyar orvos is, aki­hez nemcsak régi őszinte ba­rátság szálai fűznek, hanem egy közös emlékünk is, amely beszélgetés során szóbakerült. Hadd mondjam el: Ázokbán az években, mikor a washingtoni magyar követ­ségen Szegedy Maszák Ala­dár követ és munkatársai rendeztek egy-egy estélyt, megismerkedtem ott egy bu­dapesti nővel, aki csak pár héttel előbb érkezett U.S.A.­­ba: Nagyon elegáns és rend­kívül müveit asszony volt Margó, összebarátkoztunk és akkor is, később is sokat me­sélt nekem régi pesti életéről, így tudtam meg, hogy villá­juk volt Budán, sőt inas, szo­balány st. is hozzátartozott a fényes háztartáshoz. Autójuk i« volt, amit nyilván azért említett, hogy elmondhassa; ő túlságosan mozgékony, ha beült az autóba, gyakran be­leütötte a fejét a kocsi tete­jébe. Ilyenkor a férje vicce­lődve mondta: “Te nem születtél úri élet­re, csak általam cseppentél 'bele..., lám, még az autóba sem tudsz rendesen beülni. Ezektől az ütésektől kaphatsz egy kis daganatot”. . “Hát igaz, — folytatta Margó; “titkárnői állásomból kerültem a vezérigazgatói ■házasságba. Sok évvel később történt, egy belvárosi fodrász­nál a segéd megjegyezte: “A méltóságos asszonynak egy kis dudor van a haja alatt. Nem fájt, mikor a ke­fével hozzáértem ?” “Csodálkozva mondtam a segédnek: soha nem vettem észre, nem is érzem, de majd megmutatom az orvosunk­nak.” “Másnapra már elfeledtem, annál is inkább, mert a kis dudor soha nem fájt, a ha­jam eltakarta és különben is olyan időszak következett, mikor az ember nem törődhe­tett jelentéktelennek látszó dolgokkal. Jött a Háború ... keserves, nehéz esztendők, aztán végre az u.n. Béke. Férjem a háború első évében Irta: PAPP VARGA ÉVA meghalt. Egyetlen fiunk A- merikában tanult egy wa­shingtoni Főiskolán igy ért­hető hogy egyetlen vágyam volt idekerülni. Ezzel a vá­gyálommal éltem de ez iga­■Kifliiflfl VARGA £VA zán csak álom lehetett, mert kijutni az országból lehetet­len volt. Éjszakákon át imád­koztam, töprengtem, nappal a még megmaradt közeli bará­tokkal tanácskoztam, hiá­ba ..., kifelé nem volt jár­ható ut.” Abban az időben a külsőm­mel nem sokat foglalkoztam, fodrászhoz sem jártam, igy egyszer, fésiilködéközben megláttam a fejemen a kis dudort... Te jó Isten! Ez a daganat fog megmenteni! Még aznap felkerestem ré­gi háziorvosunkat, könyörög­tem neki, adjon egy Írást, a­­rnely igazolja, hogy ez egy fejlődő tumor, a operáció vé­gett el kell utaznom Stock­holmba, a világhírű Olivecro­­na tanárhoz, aki annakidején Karinthyn végzett sikeres műtétet. Hosszas utánjárás­sal megkaptam az orvos iga­zolására az engedélyt és elu­tazhattam. Stockholmban egy régi ba­rátnőmnél szálltam meg. Le­­irhatatlanul élveztem a moz­gási szabadságot, bevallom, eszemágában sem volt orvos­hoz menni... Remekül érez­tem magam és repeső szívvel vártam fiamtól az értesítést, hogy utazhatok hozzá, Ame­rikába. Egy napon barátnőm néhány vendéget hivott és a vacsoránál az én asztalszom­szédom, egy komoly fiatal férfi érdeklődött, hogy ho­gyan jöhettem el most Buda­pestről. Büszke voltam az ügyességemre, tehát nevetve meséltem el neki, hogyan si­került megtévesztenem az il­­letéseket. A férfi szinte inge­rülten szólt rám: “Asszonyom, ez nem vicces dolog! Én orvos vagyok, ko­molyan veszem az ilyesmit. Keresse fel Olivecronát! Ne­héz bejutni hozzá, de majd én fogom beajánlani...” “így kerültem a hires se­bésztanár elé. Mikor megnéz­te a hajammal eltakart kis dudort, azt mondta: “Ez le­het jóindulatú daganat is, tehát most még nem operá­lom, várjunk vele ...” “Szelesen szóltam közbe: Tanár ur kérem, én nem vár­hatok, mert Amerikába aka­rok utazni a fiamhoz.” “A tanár feleletre sem mél­tatta ezt, nézegette a naptá­rát, aztán határozottan mond­­tamához négy hétre látni akarom!” “Mikor hazamentem, a fiamtól már várt az értesítés és az engedély, hogy látoga­tási- alapon bemehetek az Egyesült Államokba. Sem a Tanár, sem a daganat nem volt többé az eszemben Boldo­gan indultam és lásd, itt va­gyok- Itt is akarok maradni, mert ezt a gyönyörű, kényel­mes, szabad amerikai életet nyilván előző szenvedéseimért kaptam a Gondviseléstől.” Nagyon jóba lettünk, igy alkalmam volt megfigyelni Margó életét, amely olyan volt, mint a legtöbb uj-ameri­­kásé, nehéz és szokatlan, csak ő volt egy különleges típus; áldott természetével minden­nek csak a fényoldalát nézte. “Igaz, hogy itt nincs cse­léd, — mondta —, “de a ház­tartás nem kívánja. Arra is rájöttem, hogy két embernek elég két szoba, az pedig meg­van. így nincs sok takarí­tás... Igaz, hogy régi kedves barátokat hagytam Pesten, de az újak itt is nagyon jók hoz­zám. Tény, hogy nem könnyű megtanulni az itteni szoká­sokat, de nagy segítségemre van, hogy elég jól beszélem a7 angolt és ebben az uj élet­formában sok érdekességet találok. Aztán az a boldogító tudat, hogy a fiam mellett lehetek. Az ő jövője nemcsak sok örömet ad nekem, hanem a biztosítékot is arra, hogy jogom van itt élni!” Eljött a nyár és mi a szin­te tűrhetetlen forósság elől gyakran menekültünk egy­­egy léghűtéses Moziba. Egy ilyen program előtt felhívott Margö: “Kérlek, halasszuk el a mozit. Kénytelen vagyok ágyban maradni, egész éjjel r.em aludtam, szörnyű fejfá­jás kinzott. Bevettem külön­féle csillapítót, de nem hasz­nál. Azt hiszem, ez a szokat­lan, valósággal trópusi meleg árt nekem. Ha jobban leszek, holnap felhívlak.” Másnap korán reggel tele­fonált: “A fejfájást már a porok sem enyhítik. Mit te­gyek? Mit tanácsolsz”? Orvost! — mondtam én ha­tározottan. Most mindjárt bejelentem magunkat Bandi­nál ,.., ez egy magyar orvos A külföldön élő magyar ál­lampolgárok a hazai hatósá­gok által kiállított okiratok beszerzését az állandó lakó­helyük államában működő magyar külképviseletnél ké­relmezhetik. A születési anya­könyvi kivonat kiállításához meg jeli jelölni a születés he­lyét és időpontját (évet, hó­napot és napot), valamint a szülők családi és utónevét is. Házassági anyakönyvi kivo­nat kérelmezésekor megjelö­lendő a Magyarországon há­zasságot kötött személyek nevén kívül a házasságkötés helye és pontos időpontja is. Halotti anyakönyvi kivonat kérése esetén az elhalálozott személy családi és utónevén kivüí feltüntetendő a kére­lemben az elhalálozás helye és pontos időpontja is. A- mennyiben az anyakönyvi be­jegyzés tárgyát képező ese­mény (születés, házasságkö­tés, elhalálozás) 1895. októ­ber 1. napja előtt történt, a kérelemben utalni kell a val­lásfelekezetre is, mert az em­lített időpont előtt csak egy­házi anyakönyvezés volt Ma­gyarországon. Házassági tanúsítvány ki­állítása iránti kérelmek be­nyújtása során a házasságot kötő személyek adatai közlen­dők. A tanúsítvány azt bizo­nyítja, hogy a külföldön há­zasságot kötni szándékozó magyar állampolgár tervezett házasságkötése a magyar jog­szabályok szerint, akadályba nem ütközik. Ha az adott országban ma­gyar külképviselet nem mű­ködik, a kérelem az Igazság­ügyminisztériumhoz (Buda­pest V., Szalay u. 16. szám) küldhető el. Iskolai bizonyitványmáso­­lat kiállítása iránti kérelem­ben megjelenő a személyi ada­tokon (név, születési év, hó barátunk, nagytudásu és ki­váló ösztöne van, nyugodtan rábízhatod magad ... A vizsgálat után a kitűnő orvos természetesen nem kö­zölte velünk, hogy mi a baj, de eleget mondott az a tény, hogy intézkedésére a beteget azonnal bevitték a George­town Hospitalba, ahol külön­­szobás ápolt lehetett. Napon­ta látogattam és bámulva lát­tam, hogy még a kórházi ágyon is azt emlegette, ami jót juttatott neki az élet. “Hogy juthatnék én most Pesten gyógyszerhez ... ? És hogyan lehetne ilyen ápolá­som? Igaz, gyakran gondolok arra, hogy nem szabad lett volna az alkalmat elmulasz­tanom, mikor a világhírű ta­nár berendelt másodszorra mert akkor még lehetett voi­ds nap, a kérelmező anyjának leánykori neve) kívül az a magyar oktatási intézmény (iskola, egyetem), amelyben a kérelmező a tanulmányait végezte. Szükséges a tanul­mányok befejező iskolai évét is megjelölni. A kiállított okiratok illeté­két, valamint az esetlegesen felmerült költségeket a kül­képviseletnél kell befizetni Az illeték lerovásának meg­történtét a külképviseleti ha­tóság megbízottja az okirat­ra feljegyzi. A magyar állampolgárok külföldi házasságkötését, a külföldön született gyerme­keket Magyarországon is re­gisztráltatni szükséges. A hazai anyakönyvezés iránti kérelmek és az anya­könyvezés megtörténtét bizo­nyító okiratok a magyar kül­képviseletnél nyújthatók be. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egy magyar ál­lampolgár külföldön eLhalálo­­zik. Ilyen esetben a bejelen­tést a hozzátartozók eszközöl­hetik és egyúttal kérelmezhe­tik a halotti anyakönyvi kivo­nat kiállítását. HUMOR SZIGORÚ ORVOS A szigorúságáról ismert or­vos igy szól alapos vizsgálat után a pácienshez: — Az élet három öröme kö­zül kettőről le kell mondania. — Ne keserítsen el, doktor ur! — Igen, kérem, a helyzet komoly. Le kell mondani az asszonyokról és a borról. Éne­kelni ezután is énekellhet... Hirdessen lapunkban! na segíteni... Egyik orvos­nak elmeséltem, hogy a feje­men levő daganatot az autó­ütésektől kaphattam, mire ő határozottan mondta, hogy azok az ütések ártalmatlanok voltak. Most? Operálni fog­nak és biztatnak, hogy fel­gyógyulok, de én sejtem, hogy ez a vég... és belenyugszom Isten akaratába. No ne sirj...! Inkább irj majd rólam egy olyan regényt, amely példa lehet sok ember számára, akik testi állapotuk “vészje­leit” figyelmenkivül hagyják akkor, mikor az orvosi bea­vatkozás még segíthetne ...” * * * Nemsokára meghalt sze­gény kedves Margó és ha nem is írtam regényt róla, leg­alább egy cikkben ismerte­tem értékes, okos lényét, j

Next

/
Thumbnails
Contents