Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-15 / 28. szám
Thursday, July 15. 1971 MAGYAR HÍRADÓ 15. oldd EZ IS TÖRTÉNELEM: A HARANG EREDETE 1 ÉS SZEREPE Amióta az ember az ércolvasztást felfedezte, a fémek hangja mindig elgyönyörködtette vagy riasztotta, áj tatosságot, vagy félelmet ébresztett benne. Előbb csak fémdarabokat vert össze, abban gyönyörködött. Később a fémekből virágformáju csengettyűket öntött. Ezeket nászünnepen, halotti toron, s némelyik népnél a gyermek születésekor rázták, s az érc csengő-csilingelő, zengő-bongó hangjára különféle kultikus táncokat jártak, kifejezve az élet indító és záró nagy mozzanatainak örömét és fájdalmát. A legszebb hangú csengettyűk a kínaiaknál, az asszíroknál, az ó-perzsáknál, az egyiptomiaknál és a zsidóknál a papok köntösének aljára kerültek, és nemcsak dísznek, hanem figyelemfelkeltő, tiszteletre és áj tatosságra hangoló zeneszerszámnak is. Ezek a csengettyűk a harangok ősei. A kínaiaknál már időszámításunk előtt háromezer esztendővel öntöttek kisebb-nagyobb harangokat, és azokat magas haranglábakra függesztették, hogy hangjuk minél messzebbre hallatsszon. Az egyiptomiak mindenféle szertartásukat különböző nagyságú harangok zenéjével kisérték. A görögök a Bakkhosz-misztériumokban harangszóval hívták istentiszteletre a híveket. A rómaiaknál a nász örömét, a halál fájdalmát harangszó kisérte. A föníciaiak bronzból, rézből öntött csengőkkel csilingelve köszöntötték az újszülöttet, mély hangú kolomppal a nászba menőt. Sabiniaus pápa rendelete Az asszír, a babiloni, az egyiptomi, a görög templomokban nem volt harang. Ezeknek a templomoknak tornyot sem építettek. Az őskeresztények katakombákban imádkoztak, később átvették a római építészettől a bazilikát, amelynek tetején már volt harang. Ennek hangjával ébresztették a rabszolgákat, és jelezték az evés szertartásának kezdetét. A harangok használatát a keresztény egyházban Sabiniaus pápa rendelte el, 604—608 között. Nappal négyszer, éjszaka pedig háromszor kellett kongatni, mert a pápának nagyon tetszett a harangszó. Istentiszteletre is harangszóval szólították a híveket. A harangokat akkor még nem toronyban, hanem haranglábakon helyezték el. Az első harangtornyot III. István pápa építtette a Szent Péter templom mellett 770-ben. Ebben három harangot helyeztetett el, s 779-ben ennek a [három harangnak a szava kisérte utolsó útjára a pápát. Ez időtől kezdve búcsúztatják harangok a halottat a keresztény világban . . . A keresztény középkor századaiban az egyházi és a világ hatalmasságok abban is vetélkedtek egymással, hogy ki tud nagyobb harangot önteni, magasabb és több tornyot építeni. Később a polgárság kifejlődésével és uralomra jutásával a városok is vetélkedtek egymással a toronyépítésben és a harangok öntésében. A polgárvárosok rangját a tornyok és a harangok száma határozta meg. A világ legnagyobb harangját ebben a nagy vetélkedésben Moszkvában öntötte az olasz származású Monterine mester, 1788-ban. Az 1533-ban ágyukból készített még nagyobb harang összetört darabjaiból öntötték újra. E'z a Harangcár — Car Kolokol — 4437 mázsa. Ekkora, súly csak 44 vasúti vagonra férne el. A harang magassága 5,5, átmérője 5 méter. Mikor az öntés után, négy esztendő múlva haranglábra akarták helyezni, lezuhant és két méternyire belesüllyedt a földbe. Ekkor egy harmadfélszáz — 1500 kilogrammos — mázsányi darab kicsorbult belőle. I. Miklós cár kiemeltette a földből és gránittalapzatra helyeztette. Később kápolnának használták. Húsz ember fér el alatta. Franciaország legnagyobb harangja, a Savoyarde 440 mázsás, C alaphangra hangolták. Ezt követi nagyságban a hollandiai Zulptané, amely 400 mázsás, s a 26 harangból álló, harangjátékot szolgáltató “Érckórus” legnagyobbika. A Szent István bazilika harangja a “rangelső”: 77 mázsa 35 kiló. Nagyságban utána következik az esztergomi székesegyház 54 mázsás harangja. A harangöntők jól ismerték az érokeverés titkait. A harangok 70-80 százalék vörösrézből és 20-30 százalék ónból készültek, amikor azonban nem volt ón, cinket, vasat, horganyt is kevertek bele. Minél több az ón a harangércben, annál élesebb, finomabb, tisztább a szava. A török hódítás területén a pasák tiltották a harangszót. Összeszedették, széttörették a harangokat, és a harangöntő mesterekkel ágyukat öntettek belőlük. A harangokat összetörető, “harangzuzó” melléknévvel jelzett első keresztény fejedelem I. Brandenburgi Frigyes volt, aki 1420 táján leszedette a berlini harangokat és ágyukat öntetett belőlük. A francia forradalom idején, a Notre Dame harangját 80 ember 6 napig törte-zuzta a toronyban, mert nem tudták másképp földre juttatni hogy ágyukat önthessenek belőle. Napóleon is összeszedette Franciaország haragjait, s azokból öntetett ágyukkal vonult a világ meghódítására. A középkortól kezdődően a győzők évszázadokig, az úgynevezett “harangjog” nevében elköboztatták a meghódított városok harangjait, és vagy összetörték, beolvasztották, vagy váltságdíj fejében fent hagyták a toronyban s “megengedték a harangozást”. A harang szava emlékeztető is. Világszerte minden délben megszólaltak a keresztény templomokban a harangok és emlékeztetnek Hunyadi Jánosnak 1456-ban a török felett aratott nándorfehérvári győzelmére. Az elmúlt évszázadokban a kőszegiek is harangszóval emlékeztek naponta, 11 és 12 óra között a törökökkel 1532-ben vívott dicsőséges csatájukra. A kecskeméti harangokat azért szólaltatják meg delente, hogy hogy emlékeztessenek az 1819. évi nagy tűzvészre. A harangokhoz a világ minden részén legendák, történetek füődnek, szólva dicsőségről, veszélyről, megpróbáltatásról, az emberi élet nagy fordulatairól. Az érc szava minden korban a magasztosság, a meghatottság, vagy a félrevert harangé a riadalom érzését keltette és kelti-az emberben. Bodnár István FEN YCSÓVA... Éppen száz esztendeje 1871-ben történt, hogy a hajótulajdonosok nemzetközi társasága pályázatot hirdetett a hajótörések biztonságos elhárítását célzó módszerekre és szerkezetekre. A pályázat nyertesének, a nagyösszegü díjon kívül, aranyból öntött szobrot is Ígértek. Az aranyszobor nem készülhetett el: a hajótöréseket a mai napig se lehet megakadályozni. Tavaly több mint nyolcezer hajószerencsétlenség történt a nyiít tengeren, s ebből 147 hajó véglegesen eltűnt a hullám sírban. * * * Menekülnek a párisiak. A francia statisztikai intézet közölte, hogy tiz év alatt 350 ezer párisi hagyta-el a fény városát, annyi, mint Nizza lakóinak száma. A francia fővárosban most — elővárosok nélkül — kevesebb mint két és fél millió ember lakik. Erre nem volt példa 1891 óta. A belvárosokból elsősorban az irodák szorítják ki a lakosságot. A kitelepülök többsége az elővárosokban telepdik le, s a távolabbi vidékről ide költözőitekkel egyijtt. Páris-környék lakóinak száma 1971 elején megközelítette a tízmilliót. * * * Az angol átlagpolgár átlagéletkorából átlagban 12 évet tölt a televízió képernyője előtt. Az alvást leszámítva idejének 28 százalékát televi ziózással tölti — közli egy nemrég elkészült brit tanulmány. * * * A Guttenber-Bibliák közül három van magántulajdonban. Az egyiket New Yorkban eladásra kínálták, egymillió dollárt kérnek érte. Az 1450 körül nyomtatott, kétkötetes könyv a XIX. század elején eltűnt, és 1931-ben egy angliai kastélyban találták meg. Jelenleg 46 Gutenbergbibliát tartanak számon. * * * “A zaj leghatásosabb ellenszere a zaj”. Erre a megállapításra jutott egy zajártalom ellen küzdő brit társaság háromévi szorgalmas tanulmányozás után. Azt ajánlja, építsenek a házak falába zajtkeltő készülékeket, amelyek majd ellensúlyozzák a kívülről behatoló lármát. A két találkozó “hanghullám” megsemmisíti egymást. ladármentés az őserdőben Az emberi tevékenység hatására számos állat tűnik el a Föld színéről. A legújabb példa erre az amerikai királyharkály, amelynek jellegzetes kiáltása és doboló zaja mind ritkábban hallható az 1930-as évek óta, amikor a fő táplálékául szolgáló mocsaras, lárvával és rovarokkal teli erdőketirtani kezdték. Az utóbbi években e ritka madár már egyáltalában nem volt látható. Legújabban arra a hírre, hogy a madár jellegzetes hangját újra hallották, az ornitológusok követelésére a dél-karolinai hatóságok a Santeemocsár vidékén egy évre felfüggesztették a fakitermelést. Remélik, hogy ezzel a ritka, 49 cm-re is megnövő hatalmas harkályt megmentik, a kipusztulásól. ESTI GYULA: Tegnaptól máig Tegnap tavaszt ígért a rügy szava, s tudtuk, a nyárban aranv-róna ring, ha jő az ősz: elűzi gondjaink; s a tél maradt a tespedés tava. Ma traktor szánt, gép keltet és nevel, üvegtetők és kvarclámpák alatt akármikor termő szirom dogod, s parancsainkra robot-száj felel. Emberhadak —. megannyi uj Titán — maholnap győznek a Galaktikán. De ne feledd Neutronok Fia, kitölt heted a csillag-tereket: a szív nem lesz motor, s a szeretet nem egyszerű — biológia. PONGYOLÁBAN Tiberius Claudius Nero római császár, a nagy Augustus mostohafia és veje — nem kedvelte a talpnyalókat. A kiváló hadvezér és erős kezű országveeztő idegenkedve fogadta, amikor néhány hízelkedő szenátor azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy november hónapot, amelyben a császár született, Tibériesnak nevezzék el. — Semmi szükség nincs erre — tiltakozott a császár, de a szenátorok tovább erősködtek: — Miért ne lenne Tiberus-hónapunk, amikor Julius Caesar után már elneveztük a julius és az isteni Augustus után az augusztus hónapot...? — Egyebek között azért nem — felelte gúnyosan Tiberius —, mert nem okozhatunk előre súlyos fejtörést azoknak a hónapokat elnevező utódaitoknak, akik majd akkor lesznek szenátorok, amikor már a tizenharmadik császár uralkodik.
