Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-23 / 51. szám

I MAGYAR HIRADÖ A marijuana és a magyarok Irta VASVÁRY ÖDÖN Ezt a spanyol szót, “marijuana”, ma már min­denkinek ismernie kell. Ez az a félelmetes kábító­szer, amely annyi fiatalt hatalmába kerít, s mely­nek pusztításaitól az egész jö­vendő nemzedéket féltik. A ma­rijuana cigaretta szívás különö­sen a tanuló ifjúságot fertőzte meg: azt mondják, ritka az az ifjú, aki még nem próbálkozott vele. Ennek a veszedelemnek a for­rása az a nagyon közönséges növény, amelynek indiai kender a neve, amit akárhol lehet ter­meszteni, még az ablakpárkányokon is. Hogy az indiai és egyéb kenderfajták között mi a különb­ség, nem tudom, Magyarországon sok kenderfel­dolgozó gyár működött már az én gyermekkorom­ban is, de arról, hogy ennek a kendernek a mai értelemben vett kedvelői is lettek volna, sohasem hallottam. Általában azt hisszük, hogy a kábítószerek szívása, ami sohasem volt magyar szokás, nem problémája a mai magyar életnek sem. Valószí­nűleg igy is van. Voltak azonban esetek a múlt­ban, amikor magyarok is kábítószerek rabjaivá lettek, rendesen az ismert szörnyű következmé­nyekkel együtt. KARÁCSONYI FÉNYEK A kereskedők azt állítják, hogy az idei kará­csonyi forgalom kedvezőbb volt, mint a tavalyi. Amennyiben ez igy van, ez kétségtelenül kedve­ző jel, mivel az amerikai nemzetgazdaság fellen­dülésére mutat és arra, hogy az amerikai polgá­rok bizalma a dollárban lassan helyreáll. Ezenkívül azonban szeretnők — és egyre töb­ben szeretnék — ha az úgynevezett karácsonyi szellem és karácsonyi hangulat nem érne véget a karácsonnyal. Nemrégiben ért véget egy háború India és Pakistan között. Újabb jelen annak, hogy az em­beriség — valamiképpen — nem tud békében élni egymással. Érdekes módon, közvetlenül kará­csony előtt ért véget ez a háború, karácsonyra te­hát mégis béke lett. Higyj ünk abban, hogy a karácsonyi fények a karácsony elmúltával is ragyogni fognak és a karácsonyi békehangulat nem múlik el a kará­csonnyal. A dollár leértékelése következtében körülbelül 500,000-750,000 uj munkahely keletkezik majd Amerikában — állítják a Nixon adminisztráció gazdasági és pénzügyi szakértői. Pekingben Cho En-lai, kommunista Kina mi­niszter elnöke, éles támadást intézett a Szovjet­unió ellen, azt állítva, hogy Moszkva támogatta a Pakistan elleni “indiai aggressziót.” Tiltako­zásul a szovjet diplomaták, 6 másik kommunista ország diplomatái és az indiai diplomaták kivo­nultak a teremből. Quitoban (Ecuador) egy fegyenc megszökött a börtönből, mert kifogásolta, hogy ott tartják, habár büntetése már lejárt. A fegyenc elment a bíróhoz, aki hivatalosan szabadlábra he­lyezte és utasította a fegyintézetet: ne indítson eljárást a fegyenc ellen, aki voltaképpen nem szö­kött meg, hiszen már szabad ember volt, jog szerint. Én magam is többször írtam már erről, főleg a magyar szabadságharc menekültjeivel kapcso­latosan, akik között a magyar Splényi báró ese­te a legtragikusabb. Ezt az esetet legbővebben Tóth Béla irta meg “Magyar ritkaságok” cimü könyvében. (1899). Én Pap János Kis-Ázsiába került emigráns könyve alapján arról az eset­ről írtam, amikor Damascusban Guyon tábor­nok heccből hasisos édességeket etetett meg egy csomó volt honvédtiszttel, szintén megdöbbentő eredményekkel. Sokféle kábítószer van, de sajnos, a tudomány eddig még keveset foglalkozott velük, úgy hogy meglehetős tájékozatlanság mutatkozik abban a tekintetben, hogy melyik milyen mértékben ká­ros és veszedelmes. Tóth Béla például, meglepetésszerűen ezeket irta több mint 70 esztendővel ezelőtt a fentebb említett könyvében: “A hasissal emberek milliói élnek és ha nem csapnak át a szertelenségbe, semmi bajuk. Akár­hány ilyen ismerősöm van és volt. Például Klap­ka tábornok, ki lefekvéskor mindig elszitt egy hasisos cigarettát és ha kifogyott a készlete, te­­legráf utján rendelt magának Konstantinápoly­ból. Emellett szép 72 éves életkort ért meg és élete fogytáig megmaradt testi, lelki épségben. Ahhoz személyes diszpozíció kell, hogy valaki a hasis menthetetlen martaléka legyen . . . Báró Splényi Béla született erre a szörnyű sorsra.” Ebben az idézetben a legérdekesebb kitétel az, hogy Tóth Béla “akárhány” Olyan magyart is­mert, aki hasissal “élt”. Ez, azt jelenti, hogy az iró ismeretségének a körében meglehetősen di­vatos lehetett a hasis használata. Én 1914-ben kerültem el Magyarországról, addig majdnem 26 éven át ott éltem, de soha még csak nem is hallottam vagy olvastam ilyen hasis-kedvelő ma­gyarokról. Pedig sok kendert termeltek és dolgoz­tak fel magyar földön. Ma is sokan vannak, akiír a marijuanát ártal­matlan kábítószernek tartják. Általában közis­mert, hogy az összes kábítószerek között ez a legenyhébb. Az a “hasisos” cigaretta, amit Klap­ka tábornok naponta elszívott, minden valószínű­ség szerint csak marijuana volt, mert a hasis nem egyéb, mint tízszeres erejű változata, sű­rített formája a marijuanának. Ha Klapka va­lóban hasis-élvező lett volna, nem érte volna meg a “72 éves szép életkort” testi és lelki épségben. Amint régebbi cikkeimben leírtam, a Pap János által megörökített, megdöbbentő következmé­nyekei járó hasis-fogyasztás egyetlenegy ilyen epizód következménye volt. Más szóval talán úgy lehetne összefoglalni a marijuana és a hasis közötti különbséget, hogy a marijuana hasonló a söriváshoz, amelyben tud­valevőleg szintén van kábítószer, az alkohol, de kis mértékben. A hasis pedig hasonló az ab­­szinthhez- amely talán a legerősebb alkoholtartal­mú ital, amelynek készítése számos államban ti­los is. Szakértők szerint azonban a kevés alkohol­tartalmú sör túlságos élvezete egyedül is alko­holistává teheti az embert. így a marijuanával is vissza lehet élni, akár­csak a sörrel. Tragikus veszedelmet rejtő erők vannak benne, amelyek éppen úgy meghozhat­ják valamikor a végső katasztrófát, mint a ha­sis, vagy az abszint. A szakértők azt mondják, hogy minden népsze­rű hiedelem dacára a legveszedelmesebb kábító­szer mégsem a hasis vagy a heroin, hanem a min­den utcásarkon kapható alkohol. Az Egyesült Ál­lamokban jelenleg körülbelül hétmillió alkoholis­ta van, vagyis minden tizenöt felnőttből egy az. Ez az egyetlen kábítószer, amely helyrehozhatat­lan kárt okoz az agyban. Vasváry Ödön Thursday, Dec. 23, 1971 Van-e remény rá, hogy az emberiséget sikerül valamikor megszabadítani ettől a kereszttől? Azt mondják: igen. A vegyészet tudománya már kez­di megtalálni az ellenszereket és már most is az a helyzet, hogy az elmegyógyintézetek több pá­cienset bocsátanak el, mint amennyit bevesznek. Egy adat szerint az utolsó 18 esztendőben 18 mil­lió emberen segítettek kisebb-nagyobb mértékben Azok számára, akik krónikusan, meggyökerezve benne vannak a bajban, mint a “Life” magazin egyik korábbi cikke mondja, ezek az uj felfede­zések későn jönnek, rajtuk már aligha lehet lé­nyegesen segíteni, de a többiek számára komoly remény van. Magyarország — és ez szerencséje is bizonyos tekintetben —, meglehetősen el van zárva a kül­világtól és igy nem esik útjába az Ázsia felől höm­pölygő kábítószer-veszedelemnek. Hogy van-e ott is olyan probléma, mint itt a marijuana és a ha­sis körül, nem tudjuk. Valószínűleg nincsen és talán nem is lesz. Ugylátszik, a kábítószerek csak ott hódítanak igazán, ahol szörnyű nagy a sze­génység, vagy felháborítóan nagy a gazdagság. BALÄSSY LÁSZLÓ: Amit a pásztorok beszélnek (AZ ÉJFÉL) Pihen a nyáj. Virrasztottunk az éjben, s fény ömlött szét a csillagokon át, az Ur angyala megjelent a fényben, és mi remegve néztük a csodát; de akkor szólt az angyal, hogy ne féljünk, mert e világnak nagy öröme lett: beteljesüli, amit oly régen reméltünk! Az Ur, a Messiás megszületett, Aztán angyalok glóriája zengett, (A BARLANG) Milyen szegényes a jászol, a szalma! Be’ magunk-fajta ember ez az ács! S az asszony előtt, pólyába takarva, ez a kisded lenne a Messiás? Itt nincs mennyei fény, nincs angyal-ének, csak füstös mécs világítja meg Öl; de mi ujjongva áldjuk ezt az éjét, és térdre hullunk a jászol előtt, s holnap hírül visszük az embereknek: “Örüljetek! Megszületett a Gyermek!” (MÁSNAP, A VÁROSBAN” Boldogok a szemek, ha látva látnak, és mi láttuk a megnyíló eget, hallottuk szavát az Ur angyalának, s a dalt. mely békességet hirdetett. Ó, áldott éj! Úgy jött, akár az álom, de valóság- volt és hire örök: suraga áttör minden éjszakákon, a napnál izzóbb nappalaink fölött. Jöjjetek velünk a Gyermek elébe, és költözzék a szivetekbe béke! GONDOLATOK Az analfabéta rendszerint jobban ismeri az egyszeregyet, mint az ábécét. Egy ellenfelet sem szabad lebecsülni. Az orosz­lánt látod, a vírust nem (Robert Lembkc). Magas antenna is foghat alacsony színvonalú műsort. A cinizmus: igazság, amelyet éppen olyan kel­lemetlen hallani, mint amilyen kényelmes elmon­dani. Sokan álltak az újítás bölcsőjénél, mindenki ringatta. A humoristák konkurrenciája állandóan növek­szik. Itt van például az idei divat.

Next

/
Thumbnails
Contents