Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-09 / 49. szám

6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Dec. 9. 1971 Nyugdijasok oázisa Irta: KLAMÁR GYULA: A napokban hallottam, hogy jelenleg mintegy hatezer amerikai nyugdíjas él már Ausztriában — legalább is ennyiről tudnak, mint véglegesen letelepedettről. Számuk azonban lényegesen nagyobb, hiszen tud­nivaló, hogy az első hat hcna?­­ban semmiféle engedély nem kell hozzá, hogy valaki mondjuk Béesben, vagy Salzburgban tölt­se az idejét, a második hat hó­nap elején is csak egy egyszerű tartózkodási engedély szükséges további félesztendőre; majd egy Gyula uJabb egy-két évre és vé-ül — ha úgy tetszik — az ember kér­heti a meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyt is. Ezekről az átmeneti időkről nincs kimutatás, de hozzávetőlegesen el lehet mondani, hogy legalább háromszorosát teszik ki az említett 6000 megtelepedettnek. Most ehhez hozzávehet­­jük az amerikai üzletembereket, a diákokat, a kö­­vetségi és konzulátusi urakat-hölgyeket és kide­rül, hogy egy egész kisvárosra való amerikai él az “alpesi köztársaságban”, azaz Ausztriában. A “Die Pressébe.n” a napokban arról olvastam, hogy az amerikai bevándorlók száma újabban rohamo­san emelkedik, úgy hogy az amerikai nyugdijasok oázisává lesz csakhamar egész Ausztria. Közvéleménykutatást is végeztek annak érde­kében, hogy megállapítsák: mi okozza ezt a roha­mos idevándorlást ? Amit a kérdezettek elmon­dottak a feltett kérdésekre, nem vet kedvező fényt az USA-ra. A jobbára idősebb emberek ál­tal kifejtett okok között első helyen áll a közis­mert rossz közbiztonsági állapot. Majd mindegyi­küknek meggyűlt már a baja valamelyik alkalmi gengszterrel és ha nem is vesztettek sokat, öt-tiz­­harminc dollárt, az ujabb támadástól való féle­lem, az első alkalommal elviselt sokk arra kész­tette őket, hogy mielőbb elhagyják az USA terü-Nixon elnök kínai utazására — amint azt a Fehér Ház közölte — 1972 február 22-ikén kerül sor. és Mr. Nixon, a First Ladyvel és egy kisérő csoporttal együtt, egy hétig marad a Kínai Nép­­köztársaságban. A hírek szerint több, mint két­ezer újságíró szeretné elkísérni az elnököt kom­munista Kínába, ezúttal azonban az újságírók száma kevesebb lesz, mint amennyi újságíró más útjaira szokta Mr. Nixont elkísérni. Tito, jugoszláv elnök, a Jugoszláv Kommunista Párt prezidiumának legutóbbi ülésén párt-tiszto­gatást ígért. Tito elsősorban az úgynevezett libe­rálisokat szeretné kitisztogatnj a pártból. A munkaügyi minisztérium statisztikai osz­tálya jelentette: Az elmúlt novemberben ismét 6 százalékra emelkedett a munkanélküliség arány­szám. (Októberben 5.8 százalék volt.) A hiva­talos indokolás az, hogy, ámbár soha még ennyien nem dolgoztak Amerikában, mint most, a munka­nélküliségi arányszám azért növekedett, mert sok nő és sok serdülőkorú jelentkezett a munkapiacon — mindegyikük karácsonyi munkát akar. Francisco Franco generalisszimusz, spanyol diktátor, leszögezte a parlament előtt tartott be­szédében: Szó sem lehet Spanyolországban libera­lizmusról, semmiféle pártot, vagy párthoz hason­ló alakulást, továbbra sem engedélyeznek. A vietnami amerikai katonai parancsnokság úgy tudja, hogy az elkövetkező junius 30-adikára már csak 40,000, vagy legfeljebb 60,000, ame­rikai katona marad Vietnamban. letét. A második okként rendszerint a megoldat­lan néger-kérdést adják elő és az ezzel kapcsola­tos félelmeket, amelyeket ezek a rendszerint idő­sebb korban lévő emberek nem tudnak elviselni. A tüntetések, a hippik fellépése, a bűncselekmé­nyek elszaporodása mind-mind szerepel a távozást kiváltó okok között. Érdekes ugyanakkor, hogy minden megkérde­zett továbbra is hisz Amerikában és fennen hir­deti hatalmát, jelentőségét; egyszóval a távozás nem jelent egyúttal állampolgári hűtlenséget is, ellenkezőleg: ezek az emberek távol idegenben más szemmel látják az amerikai életet és bizony nem egyet erős honvágy kinoz. Nem győzik hang­súlyozni az élet olcsóságát, a valódi amerikai to­leranciáját, segitőkészségét, demokratikusságát... Van egy másik fajta amerikai is, az egykori osztrák kivándorló, aki most bevándorlóvá ala­kult át és repatriálását szorgalmazza az osztrák belügyi hatóságoknál. Hogy milyen nagyarányú a fentebb említett “boom”, arra nézve mi sem jellemzőbb, hogy egy­másután alakulnak szervezetek a beutazás előse­gítésére, vagy pedig már meglévő szervezetek ve­szik fel programjukba a segítést, mint pl. az European Republic Committée, az Austro-Ame­­sican Society, az American Women’s Society és a Women’s Association. Egyre többen gondoskod­nak a kulturális igények kielégítéséről; létezik többek között egy angolnyelvü színház, a Vien­na’s English Theater. Az amerikai gyermekek a bécsi amerikai iskolában végezhetik tanulmányai­kat, évente többizben adódik alkalom eredeti ame­rikai zenedarabok és operák megtekintésére. Mint látjuk: mindezek elsősorban az angol nyel­vű amerikaikra vonatkoznak. És nem a magyar nyelvüekre, akiknek száma talán még gyorsabban is szaporodik, mint az előbbieké. Ebben más okok is közrejátszanak, mint a félelem a gengszterek­től vagy egy polgárháborútól. Bár a dollárból egy picinyke darab leolvadt a nyár óta, de még min­dig jobban meg lehet élni a maradékból, mint Amerikában, ahol a lakások bére lassan olyan ma­gasra emelkedik, hogy noha a ruházkodás és az élelem olcsó, a megélhetés mégis nehézzé vált. Ezek a bevándorlók — ha túljutottak a legna­gyobb akadályon, a lakás megszerzésén — az át­lagos nyugdíjból — 5000-5500 schilling havonta — ha nem is fényesen, de gond nélkül élhetnek. Kü­lönösen, ha nem ragaszkodnak valamelyik nagy­városhoz, Bécshez, Linzhez, Grazhoz. Az idillikus osztrák vidéken olcsóbb az élet és emberibb is. Sokan laknak már Burgenlandban, annak főleg magyar-lakta tájain. El sem tudnám sorolni, hol mindenhol, tény az, hogy egyesek már valóságos uj magyar “honfoglalásról” írnak, noha attól messze vagyunk még. Szükséges volna, hogy olya­nok is jöjjenek, akik nem elégszenek meg egy­­egy szerény albérlettel és a vendéglői “gullasch”­­al, hanem házat építenek, esetleg szállodát alapí­tanak, és megvetik az alapját egy nagyobbstilü életnek ezen a magyar végvári vidéken. SZILÁNKOK BÚTORÜZLETBEN — Egy olyan szekrényt szeretnék, amibe köriy­­nyüszerrel elbújhat egy férfi — mondta a kika­pós asszonyka. SZIGORÚ FŐNÖK — Azonnal repül az állásából, ha ez még száz­­tizenötször előfordul! ORVOS — Szeretném, ha ajánlana nekem egy jó orvost, akj nem tilt el a dohányzástól. EMBEREK ÉS ESETEK: TÉVEDÉS Vakbélroham, sürgős kórházi felvétel. A női beteg a műtőasztalon. Altatás előtt a sebész szól hozzá: “Ébren van még!” “Igen”. Egy karcolás a szikével. “Fáj valami?” “Igen.” “Mit érez?” “Ezen a héten négy divatbemutató van. És én nem mehetek el.” A válasz kissé meglepő, a sebész hümmög, de a beteg már alszik, kezdődjék a játék. A sebet bevarrják, a beteget kitolják, a sebész elmélkedik. “Ilyenek a nők. Operáció előtt is a rongyászko­­dáson jár az eszük.” Holott nem kellett volna elhamarkodottan Ítél­nie. A beteg egy divatlap szerkesztője volt. S az elmulasztott munka járt a fejében a műtőaszta­lon, az utolsó éber pillanatban, az első vágás előtt. k. j. FALU TAMÁS: SZÉPSÉGES SZERELEM Szépséges szerelem, gyönyörű szerelem, ott vagy te nyugaton, ott vagy te keleten. Oít vagy te délen és ott vagy te északon, megteremsz mindenütt, szelíden és vadon. Látható vagy vakon, hallható siketen, ott vagy a tengeren és minden szigeten. Te vagy a kék hullám, te vagy a zöld mező, Be vagy a csónak és te vagy az evező. Te vagy a zaralás, te vagy a friss vetés, te vagy a búcsúnál a kendőlengetés. Te vagy a felhő és te vagy a tiszta ég, te vagy a sok s kevés, a soha nem elég. Te vagy a föld fölött, te vagy a föld alatt j te vagy az örök lét te vagy a pillanat. Te vagy az ellipszis, melyen a föld forog, kik rajtad szédülnek, azok a boldogok!-------------­­■ I GONDOLATOK 1 Azzal dicsekszik, őt aztán nem lehet térdre kényszeríteni. Tüstén a fenekére ül. * * * Az alkalom nemcsak tolvajt szül, néha gyere­ket is. ❖ :jc :jc Hogy van az, kérdi a bölcs, hogy egy felejthe­tetlen élmény egészen más, mint az, amire min­dig gondolni kell. * * * Nem jó dolog özvegyasszony második férjének lenni. Elsőnek még kevésbé. (Régi indián mon­dás.) A szónok jól tudta kifejezni magát, csak befe­jezni nem. * * * Verébre lőtt ágyúval, de később azt hiresztelte, hogy minimum sas volt.

Next

/
Thumbnails
Contents