Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-25 / 47. szám
6. oldal MAGVAK HÍRADÓ Thursday, Nov. 25, 1971 Szentgyörgyi és a politika Irta: ACZÉL BENŐ Szentgyörgyi Albert, a Nobel-dijas magyar tudós, cikket irt a New York Times-be, amelyben kifejti: a világválságok főoka az, hogy a tudósokat nem engedik érvényesülni a politikában. A tudomány példátlan fejlődése — Írja, — megváltoztatta a világot és ezt a politikusok nem veszik tudomásul. A világ történetében két élesen elkülönített korszak különböztetethető meg, — Írja —: a tudományok előtti és a tudományok kifejlődése utáni korszak. Az első korszakban az ember azt hitte, hogy a föld őérte, kizárólag az ő élvezetéért létezik és ebben a korszakban szabadon engedte érvényesülni önzését, mohóságát, hatalomvágyát és összes rossz tulajdonságait. De idők folyamán a tudomány megfejtette a természet számos titkát, a távolságokat megszüntette, a gondolatok közlését meggyorsította, a fegyverek pusztító erejét megsokszorozta. Ennek ellenére a világpolitikát még mindig a régi elgondolásokra alapítják, a régi önzésre, a régi hatalomvágyra, a régi mohóságra. Csoda-e hogy a következmény nyomor, infláció, bünhullám, kábítószerek elterjedése és háború? És a megoldás? Szentgyörgyi szerint a tudósok bebocsátása a politikába. A tudományok megte-Fu Hao, a Kínai Népköztársaság (vörös Kina) UN küldöttségének egyik diplomatája, éles beszédben támadta Indiát és kijelentette: India akadályozza beavatkozásával a Pakistani béke helyreállítását és beavatkozásának egyenes következménye az, hogy kelet-pakisztániak tömege volt kénytelen átmenekülni a határon. Londonban, Anglia fővárosában, nemrégiben leesett az első hó. A japán fővárosban 15,000 baloldali tüntetett az ellen, hogy amikor Amerika visszaadja Okinawa szigetét Japánnak, a két ország közötti megegyezés értelmében továbbra is maradnak amerikai katonai támaszpontok a szigeten. A 6 napos tüntetsének egy halottja volt, a rendőrség 1,785 személyt letartóztatott. A Kínai Népköztársaság Kommunista Pártjának Központi Bizottsága újabban Ripacskodó Marxistának nevezi Lin Piao, volt honvédelmi minisztert. Ezenkívül azonban senki sem tudja, hogy Li Piao él-e és ha él, hol van. Az amerikai római katolikus püspökök a közelmúltban 5 napos tanácskozást tartottak Washingtonban és ez alkalommal olyan határozati javaslatot fogadtak el, amelynek értelmében minden további késlekedés nélkül az indokinai háború megszüntetését követelik. A hivatalos szovjet hírszolgálati ügynökség, a Tass iroda, irta nemrégiben: Minden jel arra mutat, hogy a Kínai Népköztársaságban súlyos vezetési válság van és a válság olyanokat is érintett, akiket eddig Mao Tse-t’ung legközelebbi munkatársainak tartottak. A finn igazságügyminiszter megengedte, hogy a börtönben levő rabok házasságot köthessenek és 48 órai, börtönön kívüli nászúira menjenek. rém tették a világ uj egységét: az emberiséget, — írja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerinte nem a népek egysége, csak a kormányok egysége. Ezeket ugyanaz a külön érdek, mohóság, hatalomszomj vezeti, mint a szervezetbe nem tömörült kormányokat. De a tudományok által teremtett uj világ, uj tudósok által irányított politikát követel, holott például az amerikai kongresszusban egyetlen tudós sem foglal helyet. És itt bicsaklik meg a kiváló magyar tudós gondolkodása. Észreveszi, hogy az emberiség története két korszakra oszlik, de nem veszi észre, hogy közben a politika is fejlődésen ment át és története különböző korszakokra oszlik. Kezdetben volt a nyers erőszak politikája, “aki bírja, marja” politikája. Később a tömegek is kezdtek érvényesülni, mert ők képviselték az erőszak politikájában a fizikai erőt és ha — a modern kifejezéssel élve — “elidegenettek” — többé nem lehetett őket használni. így fejlődött ki — egyéb rendszerek közt — a demokrácia, vagyis a többség politikája. Erről mondotta Churchill, — akit nem lehet eleget idézni, — hogy az elképzelhető legrosszabb kormányzási rendszer, kivéve a többi rendszereket, amelyek még rosszabbak. Szerintem a legújabb korok története Churchillnek ad igazat. “A demokrácia megállta az idők próbáját és ha időnként válságokkal kellett is megküzdenie, eddig mindig túlélte a válságokat, akár gazdaságiak, akár politikaiak voltak. Amit Szentgyörgyi javasol, az nem demokrácia. Igaz, ő nem is állítja, hogy demokráciát akar, de ő sem javasol annál több sikert ígérő kormányrendszert. Amit ő javasol, leginkább az úgynevezett népi demokráciára hasonlít, amiről a kommunisták azt hirdetik, hogy az az igazi demokrácia, mert benne “a társadalom minden rétege” képviselve van. Szentgyörgyi ezt még ki akarja egészíteni a természettudósok rétegének képviseletével. Bízzák a kormányzást a tudósokra, javasolja, mert a tudományok révén megváltozott világban a tudósok értenek legjobban a kormányzáshoz. Csakhogy ez alapvető tévedés. Nem a társadalom minden rétegének kell képviselve lenni a kormányhatalomban, hanem mindenkinek, az egész népnek, és pedig nem rétegenként, hanem egyénenként. Csak az a politika lehet sikeres, amelyet a többség akar. Hol a többség ? Ez kiderül a szavazásnál. Az igazi demokrácia lényege: a szavazás. Szentgyörgyi abban téved, hogy azt hiszi: ha a tudósok megmondják, hogy a tudomány mai állása szerint mi a helyes teendő, akkor minden rendben lesz. Nem lesz minden rendben. A politika is tudomány: az emberek meggyőzésének tudománya. S ehhez a tudományhoz a tudós többnyire nem is kcnyit. A tudóst ritkán választják meg, mert a szavazók többsége nem hiszi el neki, hogy amit javasol, az jó. Olyan embert — a politikai tudományok tudósát — választanak meg, aki meg tudja győzni őket, hogy az a lépés, amit javasol a helyes lépés. Ha a lépést helyeslik, akkor betartják a helyeselt törvényt. Ha nem helyeslik — hiába van igaza a természettudósnak, — nem tartják be a törvényt. Már rég bebizonyult, hogy senkit sem lehet akarata ellenére boldogitani. Tehát arra kell törekedni, hogy az emberek többsége akarja, amit a kormány akar. Akát helyes utón jár, akár hibát követ el. Ha 4 év alatt kiderül, hogy hibás lépés helyeslésére birta rá a többséget, a következő választáson megbukik. Szentgyörgyi azt követeli — mint cikkének címe is mutatja, — Government and Science are inseparable — 'hogy a kormány ne feledkezzék meg arról, mennyire megváltoztatta a világot a tudomány. De hát ez felesleges követelés. A tényeket semmiféle kormány nem hagyhatja figyelmen kívül s hogy példái’a hivatkozzam, mikor New York állam megengedte a magzatelhajtást a törvényhozók előbb alaposan meghallgatták az orvostudósok véleményét. S ez történik a tudomány minden területén. De a kormányzás nem lehet sikeres a szavazók többségének akarata nélkül. Ezen a tudósok erőszakos törvényhozókká és birákká választása egy jottáknyit sem segíteni. A természettudósok részvételével folytatott politika következménye ugyanaz maradna, amit Szentgyörgyi oly élesen kritizál: nyomor, infláció, munkanélküliség, kábítószerek terjedése és háború. Mint azoknak az országoknak példája mutatja, amelyek törvényhozásában “a társadalom minden rétege képviselve van . . .” FÉRFI SAROK: | "KÖNNYŰ” ISMERKEDÉS Már a kisfilm pereg a moziban, amikor megérkezem. Bent ülök a sor közepén. Kénytelen vagyok kilenc nézőt felállítani. Ezerszer elnézést kérek és nagy nehezen a helyemre botorkálok. Ebben a pillanatban kezdődik a nagyfilm. Kényelmesen hátra dőlök és egy popcornt dobok a számba. Aztán átadom magam a filmnézés gyönyörének. A vásznon egy száguldó lovas alakja tűnik fel a távolból, mindjobban közeledik. Ekkor egy kellemes női alt szólal meg mellettem; — Nem elég, hogy elkésel, még azt sem mondod, hogy kukk. — Kukk — mondom gépiesen és a sötétben óvatosan rápillantok a szomszédomra. Csinos, harminc év körüli nő. Feszülten figyeli a filmet, de közben hozzám beszél: — Képtelen vagy egyszer is valahová pontosan megérkezni. Nem vitás, ez a nő összetéveszt valakivel. A partnerével. De hiszen a nézőtéren nincs koromsötét. Tudnia kellene, hogy egy idegen ül mellette. De a hölgy nagyon csinos. Remek parfőmillat lebeg körülötte. Nézzük csak, mi lesz ebből. Belemegyek a játékba. — Ne haragudj, drágám — suttogtam alázatosan —, húsz percet vártam arra a vacak taxira. — Miért nem jöttél gyalog? Hamarabb ideérsz. De nem akarok megint veszekedni. Erről nem beszélünk többet, — leheli a fülembe. Hirtelen hevesebben kezd dobogni a szivem. Puha, forró kezét ráteszi a kezemre, aztán ujjaival átkulcsolja a tenyeremet. Közelebb simul hozzám. Szinte egyszerre lélegzőnk. — — Kész popcornt? — érdeklődöm rekedten. — Kösz. Nem. Most a vállamra hajtja a fejét. Érzem a kellemesen kesernyés hajlakkjának az illatát. Moeeani sem merek. így nézzük a filmet, amig megjelenik a felirat: END. Egymásba karolva megyünk le a lépcsőn. — És most hová? — kérdezem és érzem, kicsit szaporábban lélegzem. — Természetesen, hozzád, mint máskor — válaszol halkan, és megkszokott mozdulattal belém, karol. Elindulunk. — Menjünk taxival, hamarább ott vagyunk — javaslom lelkesen. Ekkor jön a hideg zuhany. Hirtelen megáll. Szembefordul velem, gúnyosan rám néz. Rágyújt egy cigarettára és az arcomba fújja a füstöt: — Az kéne meg egy kis eső . . . — Jól beugrattam a humorista urat. Nemrégen olvastam egy írását. Gúnyosan arról irt, hogy mi nők milyen könnyelműek vagyunk, milyen könynyen ismerkedünk. Sajnálom, de ezúttal nincs szerencséje — mondja gúnyosan és büszkén, gőgösen ellibeg. Kicsit letörten nézek szép mozipartnerem után. Hát a nők ilyen bosszúállók? Galambos Szilveszter A.CZÉL BENŐ
