Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-11 / 45. szám
1* '»Trial MAGYAR HÍRADÓ Heves megye címerében egy gólyamadár fél lábával ezölőfürtöt emel a magasba. Heves megye területén két hírneves szőlővidék fekszik: az egri és a mátraaljai, ez ntőbbit a szakirodalom a legnagyobb magyar minőségi borvidéknek tartja. A Mátra begy vonulatának védelmében, a vulkánikus és üledékes eredetű őstalajon, a napfényben gazdag déli fekvésű lejtőkön ihuszonkétezer hold szőlőültetvény fogja körül a Mátra fővárosát: Gyöngyöst. A legenda szerint a hétszer égett város határában a köves-agyagos hegyoldalba vágott pincék olyan borokat érlelnek és őriznek, amelyek ize perzselőbb a nagy tűzvészek lángtengerénél, talán perzselőbb azoknál a vulkáni kitöréseknél, amelyek e bortermő lávatalajt a felszínre vetették. Nincs még egy magyar város — talán az egy Tokajt leszámítva —, amelynek sorsa, történelme szorosbban fonódna a szőlőhöz, mint Gyöngyösé. A föld alatt húzódó gyökérrendszer, a napfényre nyújtózó venyigék s az ilyen érlelő őszidőn mézesen töppedö, sürü mustot esurrantó szőlőfürtök majdnem ezer év óta határozzák meg Gyöngyös sorsát. A tudomány nem szíveli a találgatásokat s ez alól az annyi találgatásra alkalmas történelemtudomány sem kivétel, ily módon nem tudhatjuk teljes történelmi bizonyossággal, vajon kelták, trákok vagy jazigok ültették az első szőlőtőkét a gyöngyösi hegyoldalakba, mindössze a valószínűségre vagyunk utalva, amikor a keltáknak tulajdonítjuk az erényes cselekedetet, az első mivelhető szőlőskertek ültetését. Szóba jöhetnek még a kunok, erre utal a Gyöngyössel szomszédos Abasár elnevezése, amely kun eredetre vall, de perelhetnek a régvolt kunokkal a besenyők is, mivel Heves község és az egész megye elnevezése egyik besenyő vezér nevét őrzi. Alig száz évvel a honfoglalás után már Írások említik az Aba nemzetség birtokain földműveléssel foglalkozó jobbágyokat, a Saár községben épült zárdáról azonban már azt is följegyzik, hogy a klastrom birtokaihoz szőlő is tartozott. Maga Gyöngös városa az Árpádok korebeli nyelvén: Gengus — még jó kétszáz évig nem szerepel a szőlőbirtokosok között, nem játszik különösebb szerepet a politikai ármányokban sem, mindöszsze a 13-ik század közepén történik emlités Gyöngyöspüspöki falu szőleiröl valamivel később pedig gyöngyöshalászi szőlőket emleget egy birtokháboritási perben született okirat. Úgy tűnik, a tatárjárásig csak elvétve, kipusztult erdőfoltokon ültettek szőlőt az idevalósiak, a tatárdulás után azonban a megfélemlített magyarok hozzáfogtak a lakóhelyek megerősítéséhez. Az erőditési munkák egész erdőket emésztettek meg s a kivágott mátraalji erdők helyét már terjedelmes szőlőkkel ültette be a lakosság, amely felismerte a lankákon termett borok andalító gyönyörűségeit. A 14-ik század a világhírűnek örvendő domoszlói muskotály akkori termelői minden valószinüség szerint elrejtették az illatos bort a pápai tizedet összeíró hatóságok elől. Ha ugyan termett már akkor muskotály Domoszló szelid hegyoldalain, mert a borokat csak értékükben Ítélték meg a derék adószedők, a borok színe és neve nem szerepel a kézzel Írott árkusokon. A történelemirás jóvoltából tudjuk, hogy a 14-ik század közepén a hálás Róbert Károly kiváltságokkal jutalmazta Gyöngyös város polgárainak hűségét a királyi trónhoz, mivel Gyöngyös nem hódolt be Csák Máté híveinek, hanem a király hívének vallotta magát. Nem tudjuk, miközepén már jó magyar szokás szerint pereskednek a gyöngyösi és gyöngyös környéki szőlők miatt a pereskedő kedvű magyar urak. A papság nem pereskedik, a papság egyszerűen kiveti a pápai tizedet a nemes nedűket szüretelő gyöngyösi s környéki szőlőtermelőkre, aminek a szőlőtermelők nem örvendezhettek nagyon, mert a magyar ember mindig megharagudott, ha adóval terhelték. Annyi hasznunk manapság mindenesetre van az egykori tizedkivetésből, hogy írásos emlékek alapján tudjuk: Gyöngyös, Debrő, Verpelét, Visonta és Márkáz már tizedet fizetett a bortermés után. Felvették a jegyzékbe Domoszlót is, de tizeddel nem nyomorították meg, amiből arraiehet következtetni, h.ogy képpen törtek borsot a sértett oligarchák a gyöngyösi polgárok orra alá, annyi azonban biztos, hogy a királyi kiváltságlevél többek közt hozzájárul, hogy a gyöngyösiek szabadon kereskedhetnek a város határában termett borral. E borok minőségéről szintén hallgat a szemérmes korabeli krónika, de nem lehettek valami hitvány lőrék, mivel a kiskirályok hatalmának megfékezése után a király ugyanolyan k i v á 1 tságokat adományozott Gyöngyösnek, mint amilyenek birtokában volt a királyi székhely, Buda vára . . . A török hódoltság persze ismét visszavetette a gyöngyösi szőlőművelést, bár a borukhoz és mesterségükhöz ragaszkodó gyöngyösiek iparkodtak. kijátszani a dézsma-Thursday, Nov. 11, 1971 szedő török agákat, akik dacolva Mohamed szigorú tilamával, vastagon követelték a dézsmát a gyöngyösi pincék kincseiből. A 146 évig tartó török uralom alatt fel is gyújtották a várost, mivel üresen találták a dézsmára kiszemelt pincéket s ezzel a bosszús gyújtogatással kezdődött Gyöngyös égéseinek drámai sorozata. A -hatvani török városparancsnokon kívül az egri püspök is adóztatta a gyöngyösi szölőmüvelőket, akik nehezen bírhatták ezt a kétoldalú adóztatást. Bár még érvényben volt a királyi kiváltságlevél, amelynek értelmében a gyöngyösiek szabadon árusíthatták boraikat, annyian részesedtek a termésből, hogy a szőlőterület zsugorodni kezdett, a 14-ik század végén alig tizedannyi bort termett, mint a mohácsi vész előtt, jószerivel csak annyi, amennyit a török idők előtt egy adószedő kivetett a gyöngyösiekre. Egyetlen haszna volt a török időknek a gyöngyösi szőlőkben, hogy a kipusztult szőlőültetvényeket kadarkával kezdték pótolni, amit a népnyelv török szőlő néven ismert s ami még hoszszu időkig az uralkodó borfajta volt Gyöngyös vidékén, mignem elkezdett más vidékek felé húzódni s ma már véletlenül is alig találni kadarkatőkét a Mátra lankáin. A történelem regényes fordulatait és siralmas csapásait nehezen bár, de mindig kiheverték a gyöngyösi szőlőskertek. Megsarcolták a város pincéit a törökök, a magyar király és az egri püspök, irtották a labancok, és teljes közönnyel viseltettek iránta uj birtokosai, a császári kegy encek, még a szabadságharc után is megzsarolta a gyöngyösieket a császári hatalom, majd a 19-ik század végén a filoxéra itt is elvégezte a maga végzetes pusztítását. Majdnem száz év kellett ahhoz, hogy Gyöngyös és közvetlen környéke kiheverje a filoxérát. Ebből a száz évből több mint húsz esztendő a szövetkezeti szőlőművelés korszakában telt el, ujjáteremtve a szőlőskerteket s uj fajták meghonosításával végleg megalapítva a gyöngyösi borok hírét, világraszóló rangját. Napjainkban a Gyöngyösvidéki muskotály, az olasz rizling, a hárslevelű annyi aranyszem és nemzetközi elismerés birtokosa, mint Európa bármelyik nagy szőlőtermő területe, ha nem több aranyat őriznek a gyöngyösiek. Ehhez azonban a természeti adottságokon kívül olyan megszállott emberekre is szükség volt, mint akiről következő írásunk szól. Barótí Géza A karácsonyi IKKA-csomagokat December 4-ig kell megrendelni Brack Miklós, a newyorki U. S. Relief Parcel Service igazgatója, ezúton közli olvasóinkkal, hogy karácsony előtt csakis azok az IKK A megrendelések kerülnek kiértesítésre, amelyek legkésőbb december 4-ig beérkeznek a new yorki 245 East 80. utcai főirodába. Akik a vidéki ügynökségeknél adják fel rendeléseiket, azoknak december 2-ig kell ezt megtenni, hogy az ügynökségek a rendeléseket kellő időben a new yorki főirodába eljuttathassák. A budapesti IKRA a karácsonyi idényben nem fogja a kábelrendeléseket előnyben részesíteni, mert ha ezt megtenné, úgy a jóval korábban feladott légiposta rendelések kiosztásába torlódás és késdelem állna be. Igyekezzék tehát mindenki karácsonyraszánt küldeményét mielőbb megrendelni. Főlég azok tegyék ezt meg,’ akiknek magyarországi hozzátartozói vidékén laknak, ahová a rendelések kiküldése — különösen karácsony táján *— tovább tart. Ezúton közpljük, hogy a budapesti IKKA & kezelési költségét felemelte, igy tehát 1971, november 15-töl kezdödőleg címzettenként a következő kezelési költség lép életbe: $10.00-ig bezárólag 50 cent, $10.01-töl $25.00- ig $1.00 és $25.01-töl feljebb $1.50. Az ünnepekre az IKKA különböző tartalmú karácsonyi csomagokat állitott össze. Árjegyzékkel a vidéki fiókállomások szívesen szolgálnak, vagy pedig írjanak a newyorki főirodába, melynek cime: U. S. Relief Parcel Service, 245 East 80th St., New York, N. Y. 10021. Karácsony a szeretetnek és megemlékezésnek az ünnepe, igy hát senki se feledkezzen meg az óhazában élő szeretteiről, akiknek egy-egy IKKA csomag olyan sokat jelent. BADACSONYI PEPSI BADACSONYTOMAJ— Kevesen tudják, hogy Badacsonytomajban Pepsi üzem működik. A tavaly üzembe állitott gépsor eddig megállás nélkül dolgozott, s naponta százezer üveg üdítő ital került le a szalagokról. MAGYAR VIDÉK: IF/ //1//1 1 •• •*. * Varos a szolok kozott
