Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-30 / 39. szám
f9 «Jdal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Sept. SO, 1971 “BESZÉLŐ MAGYAR TÁJAK” Vörösmarty szülőföldje és az emlékek... Egy táj varázsához természeti adottságain kívül erőteljesen hozzájárulhat egy nagy személyiség, művész, vagy iró emléke. Ha például Salzburgra gondolunk, a tájjal együtt szinte egyszerre látjuk magunk előtt Mozart arcát. Magyarországon is jó néhány olyan táj van, amely képzeletünkben nyomban felidéz egy-egy arcot, művészét, Íróét, akinek emléke ahhoz a vidékhez kötődik. Találóan nevezte ezeket a tájakat “beszélő tájakénak Hatvány Lajos, Ilyen beszélő táj például a Badacsony Kisfaludy Sándor, vagy a Velencei-tó vidéke Vörösmarty Mihály emlékével. Kápolnásnyéken, az országút mentén, a költő hajdani szülőháza helyén épült házban ma Vörösmarty-emlékrnuzeum hívja a látogatókat. Kápolnásnyéktől néhány kilométernyire van Baracska. A költő a szabadságharc leverése után egy ideig itt élt egy kis házikóban, családjával. Néhány holdon gazdálkodott a hirtelen megőszült, megöregedett költő, visszatérve szülőföldjére, Szatmár megyéből, ahol együtt bujdosott Bajza Józseffel, és ahol egy csőszkunyhó ajtajára reszkető kézzel rákarcolta Vergilius szavait: “Nos pátriám fugiinus” — Bujdosunk a hazában. Később Baracskáról Pusztanyékre költözött, ahol egy bérelt kis vályogházban élt — a második világháborúban teljesen romossá vált viskót azóta lebontották —-, majd innen indult Shakespeare Lear királyának fordításával Pestre, de már csak — meghalni. Az egykori Nádasdy-uradalom gazdatisztjének nyéki lakóháza, ahol a kis Mihály a család harmadik gyermekeként született, lényegében már a Velencei-tó térségéhez tartozik. Fia születését latinul irta be a deákul is jól beszélő apa, egy Officium Rákoczianum eimü imakönyvbe. A nyéki ispán könyvszerető ember volt, magyar könyvei mellett ott állott könyvespolcán néhány latin klasszikus mü is, főleg Horatiusé, Vergiliusé és Ciceróé. Ezeket a könyveket néhány év múlva, amikor a család már Velence községben lakott, a székesfehérvári diák kezében találjuk, aki nyaranta gyakran keresi fel a Bencehegyen levő családi szőlőt és a présházat, ahonnan rendkívül szép kilátás nyílik a tóra és környékére. Vörösmarty édesanyjának a Seregélyesről származó Csáthy Annának azok voltak a legboldogabb évei, amikor férjével együtt gazdálkodott. A költő apja még betegsége idején meghagyta nejének, hogy halála esetén a gazdálkodást ne folytassa, hanem adja el a velencei ingóságát, az adósságokat fizesse ki, és a maradékpénzt tegye az árvapénztárba, majd az összeg kamataiból és a fehérvári ház, valamint a földek jövedelméből gyermekeivel együtt csendesen megélhet .Az özvegy félt a városi élettől, a tanácsot nem fogadta meg, a haszonbérletet megtartva tovább gazdálkodott. Nem akarta elhagyni a férje által telepitett szőlőt, a neki annyira kedves Velencei-tó környékét. Az özvegy egyedül maradt bánatával a velencei kis házban, ott éldegélt maradék vagyonkájából. Fiai, látva anyjuk elhagyatottságát, ki akarták emelni őt a nyomorból és beköltöztették Székesfehérvárra, ahol közel lehetett négy gyermekéhez. De nem volt maradása, visszavágyott Velencére. Ilyen volt Vörösmarty édesanyja, aki annyira szerette a Velencei-tó környékét, hogy nem tudott máshol, csak ott élni. 1834. szeptember 26-án, hatvannégy éves korában halt meg. A velencei temetőben volt sokáig a sírhelye, de ma már hiába keressük ott sírját. Amikor a világosi katasztrófa után néhány évtizedig ismét a szülőföldjén élt, a bujdosása után testileg-lelkileg megöregedett költő utoljára még egy hatalmas ódát irt: utolsó előtti költeményét, A vén cigányt. A Lacháza melletti Szentkirályon megkezdett nagyszerű versét gyermekkorának kedvelt helyén, a hegyi présházban fejezte be. Hazafiui fájdalma szólal meg benne a nagy katasztrófa után, de reménysége is, hogy nem pusztul el nemzete. A második világháborúban a Vörösmarty-család egykori présháza is teljesen romos állapotba került Javaslat történt, hogy a badacsonyi Kisfaludy-házhoz hasonlóan hozzák helyre a velencei szőlőhegyen levő Vörösmarty-présházat is. Az itt fogant költemény, A vén cigány is erre kötelez bennünket. Eötvös József 1855. januárjában, néhány hónappal a költő halála előtt, innen, a Velencei-tó partjáról vitte Pestre a vers kéziratát, hogy megjelentesse a Pesti Naplóban. Nem kétséges, hogy az uj balatoni müuttól könnyen elérhető irodalomtörténeti emlékű présház idegenfogalmi nevezetesség lesz. Vörösmarty A vén cigányt soha nem irta volna meg, ha emlékezetében valaha is elmosódott volna szülőföldjének, a Velencei-tó környékének képe. Az újjáépített présház idegenforgalmi vonzóerejével Egy houstohi rákkutató csoportnak sikerült elkülöníteni az emberi rák vírusát, s ez — jelentették nemrég a hírügynökségek — talán előmozdítja a védőanyagok előállítását. — Hogyan értékelhetjük a houstoni kutatócsoport eredményét? — Houstonban 1957 óta vizsgálja a virusok rákkeltő hatását egy kutatócsoport, dr. Leon Dmochowski irányításával. Munkájuk arra keres választ: okozhat-e virus emberben rákos megbetegedést. A most általuk elkülönített C-virus emberi szövetből származik : az Afrika bizonyos meghatározott területein főként gyermekeknél előforduló, és a nyaki nyirokérrendszerben fellépő rosszindulatú daganatból. Ez a virus rákos elváltozást okozhat egereken, tyúkokon, mint ezt kisérletileg bizonyítani lehet. Az ellenkező kísérlet, vagyis az, hogy emberi szövetbe ültetve átviszi-e a kórt, természetesen nem végezhető el. Mindenesetre nem ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy a vírusoknak szerepe van daganatok felidézésében. Tudományosan ismert tény* hogy kisérleti állatoknál a mellrák örökölhetőségében szerepe van egy vírusnak is — más tényezők mellett. Virus az eredete egy jóindulatú daganatnak, a “verruca”-szemölcs. nek is. Mindez azonban nem jelenti azt ,hogy rákkeltők között a vírusoknak kiemelt, vagy pláne kizárólagos szerepe lenne. A rák, a fehérvérűség a szervezet öregedésével összefüggő jelenség, amely a sejtek élettevékenységét szabályozó kontroll gyengülésével sokféle rákkeltő hatású tényező következtében léphet fel. Egy példa: amig Grönlandban nem ismerték a dohányt, ismeretlen volt a tüdőrák is. A kipufogógázzal telitett városi levegő ugyancsak fokozza a tüdőrák gyakoriságát. Sokféle kémiai anyagmeghatározza majd a Bencehegy üdülőterületté fejlesztését. Ez a szőlőhegy táj képileg a tó északi üdülőterületének egyik legszebb tájegysége és különösen alkalmas arra, hogy nyaralók épüljenek a lejtőjén. Vörösmarty emléke igy válik az idegenforgalom számára is mindinkább éltető erővé a költő szülőföldjének vonzásról is tudjuk ma már, hogy rákkeltő. Nem szabad például az élelmiszeriparban alkalmazni azt a festékanyagot, amely a vajat olyan szép sárgára színezte annakidején. Ma már nem kerülhet forgalomba gyógyszer, nem maradhat használatban rovar-, vagy gyomirtó, amely daganatkeltő hatású. Természetesen ugyanilyen^ figyelmet érdemel — más tényezőkkel BÉLYEGSAROK Nagy-Britannia postája az angol irodalom három kimagasló alakjának állított filatéliai emléket. John Keats (1795-1821) halálának 150., Thomas Gray (1716-1771) halálának 200. és Walter Scott (1771-1832) születésének 200. évfordulójára — az irók arcképének és aláírásának ábrájával adtak ki egy-egy bélyeget. Előreláthatóan ezek az irodalmi vonatkozású kiadványok nem kavarnak majd olyan vihart, mint amilyen 1964-ben tört ki, amikor az angol posta Shakespeare születésének 400. évfordulójáról emlékezett meg egy sorral, amely mellesleg “formabontás” is volt, mert az addigi hagyományokkal ellentétben először történt, hogy az uralkodó arcképén kivül más személy szerepelhetett angol bélyegen. Az öt címletből álló sor jeleneteket mutatott be Shakespeare müveiből. Az emlékünnepségeket váratlan incidens zavarta meg. Ugyanis a skót nacionalisták felháborodtak, hogy nagy költőjük: Robert Burns tiszteletére nem jelent meg bélyeg, holott 1959-ben volt születésének 200. évfordulója. Valóságos bojkotott hirdettek a Shakespeare-lbélyegek ellen, bár eredménytelenül, mert a sort napok alatt szinte elkapkodták. Végül a kedélyeket azzal csillapították le, hogy két évvel később Burns-emlékbélyeg jelent meg. együtt — a rák elleni védekezés frontján a virus is.' — Ezek szerint rtem. .várható áttörés a rák leküroekében mondjuk az évszázad végéig? — Biztonsággal csakiázt állíthatjuk, hogy lépésről-lépésre tovább emelkedik azoknak a megmentett betegeknek a száma, akiknek rosszindulatú daganatát időben sikerült felismerni és a rendelkezésre álló legjobb módszerekkel gyógyítani. Ha ezeket az optimálisan korán felismert és ideális körülmények között kezelt rákos eseteket nézzük, akkor a legfejlettebb orvosi hálózattal, felszereltséggel rendelkező országokban a betegek fele meggyógyítható. Ha a fejlődést nézzük a világstatisztikában, azt látjuk, hogy ez a felfelé Ívelő megmentési görbe egyenletes emelkedést mutat, s remélhető, hogy az újabb eredményekkel az évszázad végéig 50-ről 70 százalékra emelkedhet az ideális- körülmények között kezelt betegek megír enthetcségi aránya. Martha Fredrickson. Nyolc város kiállítása Hat város: Zágráb, Ljubljana, Graz, Trieszt, Szombathely és Nagykanizsa filatelistái évek óta szoros kapcsolatban vannak és ennek eredménye, hogy évente közös kiállítást rendeznek, mint legutóbb Triesztben. Ezen egyébként szép magyar siker született, mert a fő dijat hazai gyűjtő: Keszthelyi István nyerte. A hat város filatelistáinek képviselői elhatározták, hogy jövőre Nagykanizsán rendezik meg közös kiállításukat és erre Temesvár, valamint Brno bélyeggyűjtőit is meghívják. Óhazai krónika Édesvízi medúzára bukkantak a könnyűbúvárok a Miskolchoz közeli mályi tóban. A forint nagyságú állatkák tízezer számra lebegnek 15-20 centiméteres mélységben. >. * * * Esőszerüen öntöző' francia gép kipróbálását kezdték meg daságban. A föld alatti vagy a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban. A föld alatti yagy felszíni vezetékre egyaránt rákapcsolható garnitúrát három kerekű egyszerű traktor üzemelteti, a “saját lábán” megy az egyik vízkivétel! helytől a másikhoz. A keréken járó gép egy helyből 58 méter átmérőjű területet tud öntözni. Uránként 70 köbméter vizet szór széjjel. körében. Könnyei Elek ORVOSTUDOMÁNY A BÁKVIBUS LELEPLEZÉSE
