Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-23 / 38. szám
S. oldal MAGVAK híradó Thursday, Sápi. 23, 1971 Erzsébet eltitkolt “leánya” Iría: VASVÁRY ÖDÖN Azok az olvasók, akik szívesen foglalkoznak régi uralkodó családok titkainak kutatásával, aligha voltak meglepetve attól a hírtől, amit lapunk egyik cikke közölt, hogy a megr ■ gyilkolt cári családban az eddig ismert négy leány mellett egy ötödik is volt. Az ötödik leány megszületése egy csepp örömet sem hozott a családnak, azért elhatározták, hogy ezt az állítólagos ötödik leányt eltitkolják a világ elől. Ez az állítólagos cárleány elég későn, most jelentke- Viurváry Ödön zik igényével, amit azonban aligha fognak elismerni. A legendák, elsorvadás helyett, folyton nőnek. Minden kornak megvannak a maga titokzatos történetei. Minden korban születnek uj legendák, amelyek idők folytán elterebélyesednek, újabb részletekkel gazdagodnak és újabb hívőket gyűjtenek maguk köré. Ezért nem meglepő az Ötödik cárleány felbukkanása sem. Az uj adat, igaz vagy nem, csak szaporítja a hasonló esetek számát. A hires vasálarcos férfi a legenda szerint egy ilyen elsikkasztott francia királyfi volt, az egyik Lajos ikertestvére, akit igy tüntettek el, nehogy valamikor bajt csináljon mint egyenlő jogú trónkövetelő. Ferenc József öccsét, a népszerű Maximilian főherceget azért kellett mexikói árnyékcsászárrá tenni, hogy minél messzebb legyen Bécstől, ahol bátyjának valósággal a trónja ingott meg a hatvanas évek politikai és katonai katasztrófái miatt és ahol már benne látták a jövendő uralkodót. Rudolf nem halt meg, hanem átkerült Amerikába és itt mint álneves, egyszerű orvos fejezte be az életét. János főherceg, akiből egyszerű Orth János lett, legalább hat-nyolc emberben élt tovább a világ minden részében. Petőfi Sándor sem halt meg a segesvári csatában, hanem Szibériába került és ott halt meg. Nem halt meg I. Sándor orosz cár sem, hanem mint Fedor Kuzmitsch nevű remete még sokáig élt. Hauser Gáspár, a múlt század legtitokzatosabb alakja, szintén ilyen uralkodó házból származó, nem kívánatos gyermek volt, a még titokzatosabb St. Germain gróf állítólag Rákóczi Ferenc balkézről szerzett fia lett volna. Valóságos csoda lenne, ha az ilyenféle legen-Bél-Vietnamban 380 személyt letartóztattak, állítólag azért, hogy végetvessenek a kormány-ellenes tüntetéseknek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének uj közgyűlési ülésszaka elé terjesztette jelentését U Thant, főtitkár és jelentésében megállapítja: A világszervezet csőd előtt áll, mert a békefenntartó műveletek finanszírozása túlságosan sokba került. Amerika legnagyobb képes folyóirata, a “Look” 34 év után, október 19-ik keltezéssel jelenik meg utoljára, azután megszüntetik. A folyóiratra, amely 6.5 millió példányszámban jelenik meg, a kiadó 5 millió dollárt fizetett rá az elmúlt esztendőben. A Cowles Communications, Inc. elsősorban az emelkedő postai díjszabást teszi felelőssé a folyóirat megszűnéséért. Belgiumban az állami rendőrség keretén belül egy olyan 85 tagú csoport alakult, amelynek kizárólagos feladata a kábitószerforgalom felszámolása. Belgiumban egyúttal felemelték a kábítószerkereskedők büntetését, amely maximálisan 15 évi szabadságvesztés lehet. dák elkerülték volna a tragikus életű Erzsébet királynét, akinek személye még. sokáig fogja foglalkoztatni a történelem kutatóit. A most felbukkant állítólagos ötödik cárleány története szinte kényelmetlenül hasonlit ahhoz az igényléshez, melyet egy Zanardi-Landi grófnő nevű hölgy 1914-ben terjesztett a világ elé, azt állítva, hogy ő Ferenc József és Erzsébet törvényes leánya, akinek születését azonban eltitkolták a világ előtt. Az eltitkolás magának Erzsébetnek követelése alapján történt, aki, miután látta, hogy gyermekeit nem nevelheti úgy, amint szeretné, hanem azoknak az általa utált és gyűlölt bécsi udvari szellemben kell íelnevelkedniök. Ezt az utolsó gyermekét nem dobja oda áldozatul, hanem az udvartól teljesen függetlenül nevelteti fel. Mivel a Habsburg ház családi törvényei szigorúan előírták, hogy a császári gyermekeknek milyen nevelésben kell részesülniük. Erzésbet követelésének csak egy módon lehetett eleget tenni: ha a gyermek születését eltitkolják és tétezését soha hivatalosan el nem ismerik. A császári pár inkognitóban tartózkodott francia földön, 1882-ben, amikor a gyermek megszületett a normandiai Petites Dalles melletti Sassetot kastélyban, mint Ferenc József és Erzsébet törvényes gyermeke. Erzsébet akkor már 45 éves volt. A leánygyermek születése kissé hamarébb történt, mint várni lehetett. Erzésbetet ugyanis lovaglás közben kisebb baleset érte és emiatt a gyermek hamarébb jött. A császár nem volt felesége közvetlen közelében a születéskor, de rögtön udautazott, amikor tudomást szerzett róla. Mint legtöbbször, Ferenc József ebben az esetben is teljesítette felesége akaratát. A születésnél egy Kari Braun von Fernwald nevű orvos segédkezett, akit be kellett avatni az eltitkolás tervébe. Az orvosnak volt egy Kaiser nevű barátja Bécsben, gyermektelen nős ember, aki a hires Ringen lakott, az Operaház közelében. A házaspár mint saját gyermekét nevelte az újszülöttet, akit Erzsébet azután gyakran meg is látogatott. A gyermek, Caroline Kaiser néven, 8 éves koráig maradt a Kaiser pár gondozása alatt. Ezután anyja Lainzbe vitte, ahol egy Miss Ives nevű angol nő nevelte tovább, akinek költségeit Erzsébet fedezte. Később egy Frau von Friese nevű dán származású nő vette át a gyermeket. A kis háztartásban egy alkalmazott is volt: egy Ágnes nevű magyar leány, szakácsnő, akit a gyermek igen szeretett és akitől valamit magyarul is megtanult. “Édes jo Agnes, nagion ehes vagyok” — rendesen igy kért tőle ennivalót, mint a könyvben Írja. Lainz nagyon közel van Bécshez, úgy hogy Erzsébetnek bőséges alkalma volt leányát meglátogatni. Közben sűrűn levelezett is a gyermekkel, a könyv több állítólagos levelét is közli a királynénak angol fordításban. Erzsébet egy darabig mint “Tante Elly” — Elly nagynéni szerepelt a gyermek életében egészen addig, mig az egy beszélgetést akaratlanul végig nem hallgatott. Akkor tudta meg, hogy tulajdonképpen főhercegnő. Erzsébet nemcsak sűrűn látogatta leányát, hanem igen sokszor együtt is volt vele, európai bolyongásaiban. Néha egy hónapig is együtt voltak valamelyik előkelő szállodában, például a Hotel Beau Rivage-ban is, Genfben, ahol Erzsébet élete utolsó éjszakáját töltötte és ahol azelőtt gyakori vendég volt. A könyv szerint Erzsébet megmondta a leánynak, hogy a születésére vonatkozó okmányok a lainzi kastélyban vannak elrejtve, ahonnét csak akkor kerülnének elő, ha ő váratlanul meghal. Egy végrendelet igy kerülhetett elő. A leány, Miss Kaiser név alatt, gyönyörű hajadonná serdült. Csodálatos módon hason ütött Erzsébethez, amint azt későbbi arcképeiről meg is lehet állapítani. Húsz éves korában férjhez ment egy Richard Kühnelt nevű széltolóhoz, aki akkor az egyik bécsi ezred hadnagya volt. Ez 1902-ben történt, amikor Erzsébet már négy éve halott volt. A könyv szerint a leány négymillió korónát örökölt királyi anyjától. Amikor férjhez ment, úgy gondolta, hogy leendő férje nem tud igazi származásáról, rövidesen kiderült azonban, hogy a fiatal ur nagyon is jól volt informálva efelól. Az uj asszony az öröklött vagyont férje kezelésére bízta, aki azt hamarosan el is pazarolta, haszontalan tőzsdei spekulációkkal. 1904-ben született első gyermeke, aki Erzsébet nevet kapott. Ez a leány később, mint Elissa Bandi, évekig hires filmszinésznő volt az Egyesült Államokban és többek között arról is hires volt, hogy megdöbbentő, szinte hihetetlen módon hasonlított állítólagos nagyanyjára, Erzsébet királynéra. Idősebb amerikai magyarjaink, ha valamikor szívesén jártak moziba, emlékezhetnek reá. . ’. V ' A Anyja 3908-ban otthagyta könnyelmű férjét s nemsokára törvényesen is elváltak. Az eltitkolt királyleányra nehéz idők következtek ezután. Egy darabig Bécsben próbálkozott egy kis cukorka üzlettel, de nemsokára átment Canadába, két gyermekével és egy Fanny nevű hűséges cselédjével. ( A leány mellett egy fia is született.) Canadában ismerkedett meg egy Zanardi-Landi nevű olasz gróffal, akihez férjhez ment. Második férje haláláig hűséges élettársnak bizonyult. 1911-ben próbálkozott meg először, hogy születését és származását elismertesse a Habsburg családdal. Két gyermekét Fannyra bízva, férjével átment Európába, ahol először anyja nővérével, Maria Sophia volt nápolyi királynévei szeretett volna találkozni. A találkozás sikerült is, annál könnyebben, mert a volt királynéval egy szállodában laktak. Maria Sophia felmelegedett vele szemben, mert igénylését beigazolva látta, megengedte neki, hogy nagynénjének szóütsa és megígérte, hogy a bécsi udvarnál közben fog járni igénye elismertetése érdekében. Rövid időn belül azonban értesítést kapott, hogy ne keresse fel többé a volt királynét, aki üzent is neki, hogy sajnálja, de nem tehet semmit az érdekében, ö függ a bécsi udvartól és onnan nagyon határozott formában üzenték meg, hogy ne avaltkozzék olyan dolgokba, amik nem tartoznak rá. Áldását küldi, remélve, hogy az ő segitsége nélkül is sikerülni fog kivívni elismertetését. Ez azonban nem sikerült. Bécset elhagyva, a királyleány Németországban próbálkozott akkor már elkészült könyve kiadásával, de képtelen volt kiadót találni. Olaszországban jogi utón próbálkozott, ugyancsak sikertelenül. Franciaországban hasonlóképpen járt és utólag tudta meg, hogy reménybeli kiadója 40 ezer frankot kapott Bécsből, hogy ne adja ki a könyvet. Egyedül Angliában sikerült kiadni a könyvét, ami azután amerikai kiadásban is megjelent “Secret of an Empress” címmel, 1914-ben, egy 370 oldalas kötet. Leánya, Elissa Landi néven 1928-ban, 24 éves korában kezdett filmezni az Egyesült Államokban. Kétszer ment férjhez. Filmpályája csak pár évig tartott. Élete utolsó szakában a New York Universityn a beszédmüvészetet tanította, 1947 októberében halt meg. 43 éves volt. Anyja, az állítólagos Erzsébet-leány, még előtte, 1935 novemberében meghalt, mindössze 53 éves korában. Származását sohasem sikerült minden kétséget kizárólag beigazolni. Állítólagos anyja leveleit angol fordításban közli, anélkül, hogy az eredeti levelek közül legalább egyet is bemutatna, fénykép másolatban. Mint említettük, a bécsiek többször megpróbálták, hogy okmányait megszerezzék, cselédjénél, Fannynál is próbálkoztak, de sikertelenül. Fanny külömben szintén tragikus módon halt meg: még 1913-ban Londonban egy autó ütötte el,, amikor a két gyermek is vele volt, akik alig menekültek meg a haláltól.
