Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-16 / 37. szám

10. oldal ' , MAGYAR híradó

BAD GASTEIN, Ausztria — ... Vasárnap reggel úgy határoztunk, hogy átsétálunk a “GRÜNER BAUM” kiránduló helyre, ötnegyedórás ut. A “KAISER WILHELM” promenádon megyünk a fenyőerdő szélén. Ideális séta. Nem is lehet szebbet elképzelni. Alattunk HOFGASTEIN festői képe. Körös-körül a havasokat csodáljuk.A völgy: virágos kert. Aranyos mókusokkal szórakozunk. Csendes patak csörgedezése, madarak csicsergése édesiti utunkat. Ha a promenádról belépünk az erdőbe: marékszámra szedhetjük a mézédes szamócát.

...A “GRÜNER BAUM” parkjának közepén lévő uszo. dában leusszuk a napi adagunkat. Megebédelünk. Kényelmes nyugágyakban pihenünk. Aztán ugyancsak a prccnedánon keresztül visszatérünk a városba.

“A Themze hullái” a címe a mozi műsoron lévő darabjának. Edgar Wallace bűnügyi müve az ismert recept szerint. Edith kedveli az ilyesfajta, kémkedéssel spékelt horror filmeket. Nekem azonban borzalomból már egész életemre elegem van.

Megbeszéljük, hogy Edith a moziba megy a négy órai előadásra, én meg a mozival hatáos Weismayr Hotel terra szán uzsonázom és onnan élvezem a szemben lévő magaslaton játszó szabadtéri koncert muzsikáját.

így történt. A hangverseny ugyancsak négy órakor kezdődik.

Előző cikkemben emlitettem, hogy negyedhat körül kitört az égi háború. A hirtelen zivatar nem szokatlan a hegyek között. Amilyen váratlanul' jön, olyan gyorsan távozik. Negyed-, félóránál ritkán tart hosszabb ideig. Úgy kalkulálom, hogy hat órakor, amikor Edith kijön a moziból, már nyoma se lesz a viharnak.

Tévedtem. Súlyosan tévedtem. Az égi háború pillanatról-pillanatra erősödik. A koncertet azonnal abbahagyták. A szembenlévő magaslatról, ahol a zenekar emelvénye van: őrült robajjal ömlik a hegyekről hömpölygő viz. Villámlik. Mennydörög. A terraszon nem maradhattunk. Be kellett húzódnunk a kávéház belső helységébe, ahonnan a hatalmas ablakokon át figyeltük: mi történik odakint?

Mi történt? A Fő utcát, ahol a kávéház is fekszik, ellepte az áradat. A terraszra az utcáról felvezető öt lépcsőt

UTINAPLÓ

A HALÁL TORKÁBAN

Irta: DR. FÁBIÁN SÁNDOR

egymás után önti el a viz. Jégeső dübörög.

Félhat. Percenként, másodpercenként lesem az óra alig cammogó mutatóját. Talán nem is jár. Talán megállt.

Pillanatok múlva hat óra. Megmerevedett a percmutató. Rázom az órát. Biztatom. Rázom. A földhöz vágom. Dögölj meg. Hogyan fog hazajönni Edith a moziból? Az egyetlen kijáraton, az alagsorból az utcára vezető harminchét lépcsőn. A “Niagara vízesés” félelmetes erővel, fülsüketítő zsivtflyal dübörög a mélységbe. Emberfia ezen az utón nem juthat ki. Az áradat vasdarabokat; épületállványokat ; deszkákat; villanypóznákat; kitépett fákat sodor magával és őrült sebességgel görget,! hömpöl lyögtet a lépcsőkön át egyenesen a moziba.

Jóságos Istenem! Mi lesz ? Ne hagyj el bennünket.

Hat óra elmúlt. Az előadást már befejezték. A kávéházi ablakhoz tapasztom a fejemet és kiugró szemekkel lesem: feljön-e valaki a moziból? Senki. Egyetlen élőlényt se látok. A Fő utca dühös, háborgó folyóvá változott.

... Mi a Weismayr Hotelben lakunk. Ekként sok az ismerősünk a kávéházban. Tudják, hogy Edith a moziban rekedt. Látják emberfeletti izgalmamat. Ismerős hölgy lép hozzám és azzal vigasztal, hogy az ő férje is a moziban maradt. Nem tudom, hogy igaz-e ez vagy sem és csupán meg akar nyugtatni. Nem érdekel. Önző kutya vagyok. Egyáltalán nem törődöm az ő férjével. Edith léte: a főbenjáró kérdés.

Mit tegyek? Mit tehetek?

Hogyan segíthetek, hiszen alig pár lépésnyire állok a mozitól.

... Megkeresem a szálloda soffőrjét. Herkules erejű atléta. Magas dollár jutalmat kínálok:

— Hozza ki a moziból a feleségemet.

Dr. FÁBIÁN SÁNDOR

— Szívesen megtenném — válaszolja. De Istenkisértés lenne acélsisak nélkül az utcára lépni, hiszen a jégeső agyonverne. A moziba meg lehetetlen bejutni, mert már az első lépcsőről lesodorna a gyilkos árvíz és halálra zúznám magam. Aber... es Wird schon gehen.

Meg kell őrülni ... “Es I wird schon gehen.” Fog az menni. Fog az menni ... Hogyan? Mikor? Az áradat nem csökken. Sőt. Megnyíltak az ég összes csatornák Minden viz, jég a földre hullik.

... A telefonhoz hívnak. Edith drága hangja a mélységből :

— Csak azért telefonálok, hogy megnyugtassalak. A nézők és a személyzet mind együtt van. Kinyitották a nézőtér ajtajait és a viz most a nézőtér hatalmas helyiségébe tódul. Valamennyien felhuzódtunk a balkonra. Odáig még nem emelkedett a viz. A pénztárosnő telefonált a tűzoltóknak és közölte a válságos helyzetet Azt válaszolták, hogy előbb még két-három veszélyes helyre kell menniök, aztán jönnek a mozihoz.

Magamba szívtam Edith szavait és csak ezt feleltem:

— Az Isten legyen velünk.

... A villám percről-percre

becsap valahova. A tűzoltóknak se hire, se hamva. Most érkezik egy óriási autó. Mi ez? Kinyújtja az elején a hólapátolót és a vizet elnyomja maga elől. Persze a viz nem engedelmeskedik. Azonnal visszatódul. Ez az egyetlen mentési művelet?! Meg kell őrülni.

Újból telefonhoz hívnak. Edith beszél:

— Csak azért telefonálok újból, mert a viz már elérte a balkont is, az irodát is. Derékig ér a jéghideg viz. Felkapaszkodtunk a gépházba, ahonnan a filmeket vetítik. Többet már nem tudok telefonálni. Most utoljára telefonáltak a tűzoltókért. ígérték, hogy azonnal indulnak.

Megismétlem:

— Az Isten legyen velünk.

... Kialudt a villany. Irgalmatlan sötétség. Már a neonfény betűi se cikkáznak. Vak sötétségben maradtak a moziban is. Közben mérhetetlen mennyiségben nyomul be a lépcsőkön a gleccserekről áramló kegyetlen viz.

... Az ambulancia autója éktelenül süvit: Jaj! Megállnak a mozi előtt. Lenéznek a lépcsőkön a mélységbe. Senki se száll ki. Várnak. Mit várnak ? Mire várnak ? Ők tudják.

Óriási vörös autó érkezik a mozi elé. Megjöttek a tűzoltók! Istenem! Istenem! A legutolsó szalmaszál.

Nyolc ember ugrik ki az autóból/ Fejükön acélsisak. Tetőtől-talpig bőröltözetben vannak, mint a búvárok.

Lenéznek a lépcsőkön. Aztán oldalt eltűnnek. Mind a nyolcán. Mi történik? Mit látok?

Két tűzoltó karján Edith lépeget. Csupa lucsok, csupa iszap. Mezítláb van. Cipői beleragadtak a moszatba.

... A lift nem működik. Gyertyapislákolás mellett felbotorkálunk a negyedik emeleti szobánkba.

Edith beszél:

— A viz már a gépházba is behatolt. A mozi vészkijárata használhatatlan. Nem adódott menekülési lehetőség. Az utolsó pillanatban érkezett

Thursday. Sept. Iß, 1971

a s&sitség. A tűzoltók a mozi oldalán lévő szellőztető nyílást csákánnyal kiszélesítették. Egymás vállára állva kettő becsúszott a gépházba, másik kettő a nyílás alatt a térdig érő vízben állt és megvárta, mig egyenként kézrőlkézre adva kiemelnek minket a nyíláson. így szabadultam.

...Egymásba kulcsoljuk a kezeinket. Hálát adunk a jóságos Istennek. Csodát tett.

IMPORT-VICCEK

Egy népszerű, már-már agglegényszámba menő bolognai textilkereskedő rászánja végre magát és megnősül. Az esküvője napján nem nyit ki természetesen. A bezárt ajtóra egy táblát illeszt ezzel a szöveggel:

“ESKÜVŐ MIATT ZÁRVA!”

Egy jóhumoru bolognai a következőt irta alá:

“HOLNAP NYITÁS -UJ

VEZETÉS ALATT!”

* * *

A Paris Match cimü párisi lap orvcstörténete.

A rendelő előszobájában a páciens érdeklődéssel olvassa a figyelmeztetőt: “Az eiso . vizit 20 frank, a következő 10 frank.”

Amikor sorra kerül, besiet, sugárzó arccal üdvözli az orvost :

— íme, doktor ur, megint .találkoztunk!

Az ránéz, kutat emlékezetében, s csak ennyit mond:

— Rendben van ,kérem. Folytassa a kúrát, amit az

első vizitnél ajánlottam.

* * *

A skót háziasszony átmegy a szomszédasszonyhoz és egy fél kiló cukrot kér kölcsön.

— Sajnos nem tudok adni, mentegetőzik a szomszédaszszopy.

— Miért Magának sincs otthon cukra?

— Cukrom van. Mérlegem nincs...

ÖSSZETARTÁS!

PISA — Fellázadtak a pisai börtön foglyai, miután közülük 50-et más börtönbe akartak átszállítani. A rabok felgyújtották celláikat és megpróbálták lerombolni az egyik falat. Az őröknek és a segítségükre siető rendőröknek könnygázgránátokkal sikerült megfékezniük a lázadást. Az összecsapások során négy fegyenc megsebesült.

Hirdessen lapunkban!