Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-09 / 36. szám

T* -vMal MAGYAR HÍRADÓ .. ^ Thursday, Sept. 9, 1971 BALATONI KÉPESLAP ÓHAZAI SZÍNFOLTOK BALATONFÜRED, 1971. augusztus hó . . . A nagy kánikulában min­­den eddigi rekord megdőlt már a Balatonnál. Most van a legnagyobb roham a stran­dok, az éttermek, a hűsítő italt árusió pavilonok eljen; még sohasem volt akkora gond a vizkorlátozással, a szennyvízzel s a csúcsforga­lommal. Kezdjük talán Siófokon, hi­szen, alig akad gépkocsi, mely elkerülné az ismeri üdülő­várost, nem kis gondot okoz­va ezzel a helyi vezetőknek. Siófok ugyanis megtelt. Nemcsak Siófokon, a többi üdülőtelepen is nagy a for­galom. Csupán a déli part SZOT-üdülőkben 8500-an nya­ralnak egyszerre, a szállodák­ban teljes a foglaltság. A leg­népszerűbbek a Pannónia Vál­lalat touringhoteljei. A So­mogy megyei Idegenforgalmi Hivatal adatai szerint a kem­pingekben sem tudnak jelen­leg újabb helyeket adni, és foglalt a somogyi part 14 ezer fizetővendég-szobája is. Így azután részben a hely­ihiány miatt, igen sok a vad­­kempingező, akik a kertek­ben, a tóparton és az utcák­­van verik fel sátrukat. A vadtáborozók között sok a külföldi, de még több a magyar. Persze a sok tízezer fizetővendég mellett jócskán találni olyanokat, akik nem kempingeznek ugyan “vada­sán”, mégsem kívánatosak a tó körül. A nagy nyári csúcsforgal­mat felhasználva megjelentek a tó mellett azok is, akik könnyen szeretnének pénzhez jutni, s mivel nincs lángos­­sütő vagy keszegsütő ipar­­engedélyük, igy magukat bo­csátják áruba. A rendőri szer­vek ezek ellen is erélyesen fellépnek, s legutóbb tiz nő (köztük hat fiatalkorú) el­len inditottak eljárást Siófo­kon. A Balaton, most teljes pom­pájában ragyog és kellemes szórakozást nyújt a látoga­tóinak. A nyári csúcsforgalmat né­hány uj étterem megnyitásá­val is segítik. A közelmúlt­ban adták át Szépiáknál, a fokihegyi Touring Hotel és a Piroska csárda szomszédsá­gában a Halászcsárdát, mely máris népszerű; Balatonede­­riesnél, a 84-es utón, a Sop­ron felől érkezőket a Kisbe­­tyár csárda fogadja és nagy sikert aratott az M-7-es ut 83-as kilométerkövénél meg­nyitott Nonstop bisztró-étte­rem. Ez az éjjel-nappal nyit­va tartó üzlet máris akkora forgalmat bonyolít le, mint a siófoki Fogas vagy a Csár­dás étterem. Sajnos ez a üdülési szezon sem mentes a gondoktól. Rész­ben objektiv okok zavarták a kellemes nyaralást. Ilyen a többi között a gyakori víz­hiány. Vizkorlátozást kellett bevezetni. Másik probléma, hogy a gyenge csatornaháló­zat már nem bírja a megter­helést;- jó néhány üdülő he­lyen az utcára folyik a szenny viz. A balatonföldvári Postás üdülőt éppen ilyen okok mi­att ki is kellett üríteni; a beutaltakat máshová helyez­ték el. Az áramszolgáltatási zava­rok ugyancsak sok gondot okoznak. Panaszkodnak a balaton-SZEPTERBERI Évfordulók Széchenyi István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia megalapítója születetésének 180. évfordulója. Péchv Blanka színésznő, műfordító és iró 77 esztendeje született. Pálmai Ilka, színművésznő születésének 112. évfordulója. Major Henrik (művész ne­ve: Sicu) karikaturista és festő 23 esztendeje halt meg. Hajnik Károly hírlapíró és gyorsíró, az első magyar par­lamenti gyorsíró 105 eszten­deje halt meg. Bottyán János kuruc gene­rális a Rákóczi-szabadságharc neves hadvezére halálának 262. évfordulója. Apathy István zoológus és szövettankutató, a magyar biológia egyik úttörője 49 esz­tendeje halt meg. Kisfaludy Sándor költő, a korabeli nemesi-nacionalista hazafiság jelentős költői kép­viselője, akadémikus születé­sének 199. évfordulója. OHAZAI KRÓNIKA Állandó diszkivilágitást kap Sopron. Az idegenforgalmi nevezetességek közül a Tábor­nok-, a Fabricius- és a Storno­­ház, a Grambinus épület, a Patika Muzeum, a járási és városi tanács székháza, a Kecske templom, a Beloian­nisz téri Szentháromság-szo­bor, továbbá a Tűztorony kor­földváriak azért is, mert az uj postaközpontot éppen most, a főszezonban szerelik, igy alig lehet telefonálni. Nem egy helyen a hivatalos üze­neteket inkább táviratban ad­ják fel, mert igy biztosabban megérkeznek, mint a telefon­hívás. Igaz, hogy nehéz igazodni a hatalmas tömeghez (csupán Siófokon százezer ember for­dul meg egy-egy hétvégen), mégis sok bosszúságot okoz, hogy akadozik a sör-, a hüsi­­tőital- és a szódavíz-ellátás. A kisebb településeken gyakran napokig nem lehet szódához, ásványvízhez' jutni. Ilyen az élet most a Bala­tonon az üdülési szezon má­sodik félidejének végén. Kapalyag Imre szerű kivlágitásáról gondos­kodnak. * * * A révfülöpi helytörténeti muzeum gyűjtői felkutatták a szomszédos Kővágóőrsköz­­ségben született Bozzai Pál költő, a 48-as szabadságharc katonájának emlékeit. Azono­sították a szülőházát és sok érdekes életrajz adatot gyűj­töttek össze a 23 éves korá­ban elhunyt tehetséges költő­ről. Bozzai jó barátságban volt Petőfivel, s verseit Jókai gyakran közölte az Életké­pekben. * * * Molnár Sándor verebi trak­­tros szántás közben egy ösz­­szetört agyagedényben egy halom • csillogó ezüstpénzre bukkant. A szakemberek meg­állapították, hogy ezek a 13- ik század első negyedéből származó friesachi dénárok. Molnár Sándort a verebi ta­nácsházán megjutalmazták. * * * Ritkaságszámba menő, nagy értékű, ötholdas park öleli kö­rül az álmosdi Táncsics Ter­melőszövetkezet székházát. A parkot a múlt században a Miskolczy földbirtokos csa­lád telepítette. A fafajok kö­zött megtalálható a vörös­­tölgy, a kislevelü hárs, a pa­­pireper, a hegyi juhar, a ka­nadai “vasfa” és a fenyők sok­féle változata. A park bejá­ratánál hatalmas gesztenyefa diszlik: törzsének átmérője két méter. Az értékes álmosdi faóriásokat a szövetkezet ve­zetői, s az erdész szakembe­rek fokozott védelemben ré­szesítik, a parkot pedig rövi­desen körülkerítik. BUDAPEST — Újból divat lett Magyarországon a címer — olyannyira, hogy erre a je­lenségre már a hivatalos szer­veknek is fel kellett figyel­­niök. A Minisztertanács ille­tékes osztálya bizonyára a túlzásoktól akarta megóvni a helyi szerveket, amikor hang­súlyozta: helyi címer alkotá­sára és használatára főleg városokban— főváros, megyei jogú város, járási jogú város — kerülhet sor. A helyi címer csupán a településre utaló és diszitő jelkép, tehát kizárólag meghatározott körben hasz­nálható.” Budapesten a Halászbástya Múzeumban őrzik a körülbe­lül 1250-ben elhunyt Ábel festő sírkövét, amely arról ne­vezetes, hogy rajta látható a világ egyik legrégibb festő­­címere. A koronázótemplom falában található a másik ne­vezetesség, János mester (Nagy Lajos udvari festője) festőcimere 1370-ből. A cimertan — külön tudo­mány. A legrégibb magyar címertani mü Pápai Ferenc Arsheraldicája 1695-ből. Ösz­­szefoglaló heradikai munkát magyar nyelven először — és eddig utoljára — 1923-ban ad­tak ki: Cimertan címmel. A klasszikus heraldika csak meghatározott mázakat, címe­ket ,színeket használt. Szín­ben például négyet ismertek el: a feketét, a vöröset, a ké­ket és a zöldet; mázban csak az aranyat és az ezüstöt. Debrecen város címer hasz­nálata több évszázados múlt­ra tekint vissza. Az első ci-Szolnok megyében intenzív kőolaj- és földgázkutatás kez­dődött. Szolnokon régebben, a kisebb kőolajtermelő rétegek környékén földgázt találtak. A földgázlelőhelyek közül kü­lönösen a kisújszállási előfor­dulás ígérkezik számottevő­nek. A város ipari üzemeiben máris földgázzal fütenek. A negyedik ötéves terv folya­mán több mint 60 ezer méter fúrást végeznek, uj olaj- és földgázrétegek felkutatására. BELYEGSM0K A vadászati világkiállitás megnyitása napján — augusz­tus 27-én — 10 Ft. névértékű bélyegblokkot adott ki a Ma­gyar Posta. A blokkot Lég­­rády Sándor grafikusművész tervezte. * * * Az V. nyári spartakiád al­kalmából sport jelenteket áb­mermotivumokat az 1332 kö­rüli időkbőTegy embléma őriz­te meg ... A 15-ik században jelent meg a város címeré­ben vallásos motívumként a bárány is, ami az ótestamen­tumra utal . . . Debrecen cí­merének végleges formáját 1693 április 11-én kapta meg a szabad királyi városi rang elnyerésével . . . Ezt az alap­motívumaiban vallásos s diszi­tő elemekkel övezett pazs­­alaku címert használta a vá­ros 1945-ig. Azóta címerrel nem rendelkezik . . . Debrecen 600 éves évfordulóján felve­tődött a városi címer felújítá­sának. gondolata. Realizálásá­ra a város megújhodásának 25-ik évfordulója alkalmából (1970) került sor . . . A cí­mer terveztetésénél fő krité­riumnak azt tekintettek, hogy a címer utaljon Debrecen ha­ladó hagyományaira, szimbo­lizálja 25 év átalakulását és a város fejlődésének, perspektí­váját ... öföl'l Magyarországon jelenleg a következő városoknak: van el­készített cimere: Budapest, Miskolc, Pécs, Győr, Gyula, Debrecen, Kazincbarcika, Esz­tergom, Orosháza. Ezeken a városokon kívül még Sopon, Tata, Vác, Dunaújváros, Szol­nok, Baja és Békéscsaba is kérte címerének nyilvántar­tásba vételét. A helytörténeti kutatások, az idegenforgalom, a külföldi kapcsolatok, a he­lyi jelentőségű évfordulók megünneplésének fokozódása nyomán egyébként egyre több tanács kíván napjainkban Ma­gyarországon cimert használ­ni. rázoló bélyegsorozatot hozott forgalomba a Szovjetunió pos­ta igazgatása. * * * A belga postaigazgatás az inzulin felfedezésének 50. év­fordulójáról bélyegkiadással emlékezett meg. 'sie'-*' Kopernikus lakóházának és munkahelyének rajzát talál­juk a lengyel postaigazgatás négy címletből álló bélyegso­­rozatán. * * * A francia posta uj fest­ménybélyegén Jean Francois Millet (1814-1875) “Magvető” cimü alkotását mutatja be. * * * A nyugat-indiai szigetvilág­hoz tartozó Grenada brit gyarmat hat bélyeg és egy blokk kiadásával ünnepli Jennifer Hostent, akit világ­szépség király nővé választot­tak. Sok vendég, sok baj... Újból divatba jöttél a címerei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents