Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-02 / 35. szám
14. OLDAL. MAGYAR HÍRADÓ Thursday, September 2, 197.1 HIRES ÜGY FÉRFI, MI CSAK AZÉRT GYILKOLT, HOGY GYAKORLATA LEGYEN A GYILKOLÁSBAN Azok, akiknek Las Vegasban a Caesar’s Palaceban a szerencsejáték alkalmával Fortuna istenasszony nem áll hátuk mögött, egy kis kikapcsolódásra átballagnak a Baccanal Roomba és egy-két koktél mellett próbálják elfelejteni balszerencséjüket. A Baccanal Room koktél pincérnői kivétel nélkül rendkívül csinos, fiatal nők, a szabály az, hogy mindegyiküknek feltornyozott hajat kell viselnie és — a kaszinó nevének megfelelően — római tógát viselnek. Julius Ceasar azonban alighanem megfordulna sírjában, ha ezeket a tógákat látná: a tógák térden felül érnek véget és a látvány deréktői felfelé egyenesen elképesztően izgalmas. A Baccanal Room egyik ilyen pincérnője a 30 éves Alyce Deeter volt, elvált aszszony, három gyermek édesanyja — és a pincérnők legcsinosabbika. Az elmúlt október 20-adikán, körülbelül éjjel félegykor, Alyce befejezte munkáját és otthonához hajtott, ahol három gyermekével lakott. A gyerekeket felkeltette és elmondotta, hogy elmegy hazulról, mert meghívta “valaki” és lehetséges, hogy a reggeli idejére nem jön haza, igy tehát a gyerekeknek maguknak kell reggelijüket elkészíteniük. Alyce ezután felvett egy kék estélyi ruhát és elment. A reggeli idejére valóban nem érkezett haza, sőt ebéd idejére sem jött meg és ekkor nővére, Jane, aki a kora délutáni órákban meglátogatta, jelentette eltűnését a las vegasi rendőrségen. Ez azonban egy keddi nap volt és tekintettel arra, hogy Alyce nak a kedd és a szerda volt a szabadnapja, a rendőrség nem vette túlságosan komolyan az eltűnést. Az volt az általános vélemény, hogy “majd előkerül” csütörtökön legkésőbb, amikor dolgoznia kell. Amikor azonban csütörtökön nem jelent meg munkahelyén, a detektívek elmentek a kaszinóba és vallatom fogták az alkalmazottakat. Az első nyomot az egyik koktél pincérnő szolgáltatta a Baccanal Roomból: — Alyce azt mondotta legutolsó munkanapján, munkája szórakozni egy házaspárral, akiket több ízben kiszolgált és akik meghívták. Emlékezem arra, hogy a házaspár valóban rendkívül barátságos volt Alyceval. — Tudja a nevüket? — Nem, de az az érzésem, hogy itt laknak a szállodában. — Meg tudja adni a személyleirásukat ? — Igen, a férfi magas, feketehaj u, hosszú oldalszakállt visel, felesége középtermetű, nagyon csinos, barnahaj u és nagyon fiatal. Ez volt az asztaluk — a pincérnő rámutatott egy asztalra. A detektívek ezután beszéltek a Baccanal Room fényképész-nőjével, aki elmondotta, hogy a házaspárról készített egy fényképet, amelyet meg is vettek, azután mindegyikükről készített külön-külön képet, ezeket azonban már nem vásárolták meg. A fényképésznő odaadta a detektiveknek a két fényképet. A detektívek megmutatták a képeket a főpincérnek, aki azonnal felismerte a házaspárt. — Igen, ismerem őket, Mr. és Mrs. Goldstein. Sőt, azt hiszem, ma estére is foglaltak asztalt. A listán csakugyan rajta volt nevük: Mr. és Mrs. Stuart Goldstein, este 10 órára. A további nyomozás kiderítette, hogy a Goldstein házaspár valóban a szállodában lakott, állandó lakcímükül Codyt (Wyo.) adták meg. A detektívek ezután felkeresték szobájukban a Goldstein házaspárt. A férfi 33 éves volt, az asszony 21 esztendős, a pincérnő személyleírása valóban illett rájuk. — Úgy tudjuk, hogy önök meghívták Alyce Deeter koktél pincér nőt néhány nappal ezelőtt. — Úgy van, meghívtuk — ismerte el Goldstein — a meghívás azonban sohasem realizálódott. Éjjel 1 óra 30-ra beszéltünk meg találkozót a rulett teremben, valamilyen oknál fogva azonban késtünk és ; már majdnem 2 óra volt, amikor odaértünk. Alyce nem volt ott, azt gondoltuk, végülis, I nem akart eljönni, vagy pedig ott volt, várt néhány percig, azután elment. Azóta nem láttuk. teremben. Goldstein, azt állította, hogy ez nem igaz, a nyereség körülbelül 5000 dollár volt. A detektívek megmutatták Goldstein fényképét a rulett terem managerének, aki nyomban felismerte, azonban határozottan kijelentette: szó sincs arról, hogy Goldstein 5000 dollárt nyert volna, mert ilyen összeg esetében mindenki emlékeznék rá, a rulett teremben egyáltalában nem tekinthető mindennapos jelenségnek az 5000 dolláros nyereség. Tekintettel arra, hogy múltak a napok és Alyce még mindig nem került elő, a detektívek teljes erővel nyomoztak tovább, a nyomozás középpontja a Goldstein házaspár volt. A detektiv-csoport kapitánya, Paul Gulas, kijelentette: — Valami nincs rendben ezekkel az emberekkel. Amikor a detektívek ismét beszéihi akartak Goldsteinékkel, kiderült, hogy a Goldstein házaspár elköltözött a szállodából. Számlájukat egy hitelkártyával fizették és a szálloda alkalmazottai emlékeztek arra, hogy Goldsteinék egy feketeszinü Cadillac autóban távoztak. A Cadillac autó különlegesen érdekes problémákat vetett fel. Először is, Golsteinék egy Plymouth station fagonban érkeztek Las Vegasba. Az illinoisi rendszámtáblával rendelkező station wagon változatlanul ott állott a szálloda parkolóhelyén. Ezenkívül, kiderült az is, hogy Goldstein egy las vegasi autókölcsönzőtől bérelt egy Cadilíacot, amely azonban nem fekete, hanem kékszinü volt. (Folytatj uk). Kürthy Miklós: KRÓNIKA (Nguyen Van Thieu, délvietnami elnök, a közelmúltban kijelentette a délvietnami Írók és újságírók előtt: feltétlenül “hazafias cselekedet” lenne részükről, ha irá s a i k b a n kedvezően emléke z n é n e k meg felőle. Kürthy Miklós Nem tudom, hogy sok délvietnami iró és újságíró engede majd a követelésnek. Az irók gyakran megalkusznak, nem egyszer a legkiválóbbak is. Egyszer a régi Rómában ugyancsak meghátrált a zsarnok követelése előtt egy kivágó alkotóművész. Az alábbi epizód ezt mutatja be. így történt? Nem tudom. így is történhetett . . .) A férfi megállt az átriumban é3 tekintetét a lassan sötétedő szabin dombokon nyugtatta. Alkonyodott már és a dombokra árnyak kúsztak. A férfi kibontotta a kezében tartott pergamen tekercset és mégegyszer végig olvasta az üzenetet, amelyet Rómába akart küldeni pártfogójához. Az üzenet fájdalmas szavakból állott és álmatlan éjszakák gyötrődésének a következménye volt: — Drága barátom, Maecenas, fájdalmas vívódások után irom neked ezt a levelet. Mindig igyekeztem kedvedben járni, mert boldog vagyok, hogy megajándékoztál ezzel a kis házzal és birtokkal Tivoli közelében. — Boldog vagyok, hogy segítesz és igy, anyagi gondtalanságban, annak szentelhetem életemet, amit a legjobban szeretek: versek írásának. Most azonban elérkezett a nap, Maecenas, amikor nem tudom teljesíteni kérésedet. Arra kértél, hogy írjak dicsérő ódákat Augustusról. Óh, Maecenas, képtelen vagyok erre. Nem tudom a zsarnokot dicsérni, még a jólétért sem, még a te támogatásodért sem. még ezért a birtokért sem. Oly sokáig hallgattam, Maecenas, hogy úgy érzem, megfulladok, ha nem szólhatok végre szabadon. Nem dicsérem a zsarnokot, még akkor sem, ha a te barátod, Meaeenas. Tudom, hogy ezekután talán száműzetés lesz a részem, ezzel azonban nem törődöm. Szabad akarok lenni, Maceanas, végre szabad. Köszönöm a támogatást, élj boldogul. Barátod, Quintus Horatius Flaccus. Agrippina, az etruszk szolgálólány lépett az átriumba és csengő hangján, amely olyan volt mindig mintha, hárfát pengetnének, megkérdezte : — Készen vagyok, uram, akarod hát, hogy elvigyem az üzenetet Rómába Maecenasnak? A férfi felemelte fejét és tekintete néhány pillanatig a lányon nyugodott. A duzzadó keblek mindié megremegtették és most is ugyanazt a kellemes, enyhe izgalmat érezte, amely mindig elfogta, valahányszor Agrippinára nézett. —Jöjj — mondotta elfulladt lélegzettel — Jöjj! — ismételte türelmetlenül és az etruszk szolgálólány engedelmesen követte gazdáját a hálóterembe . . . . . . talán félórával később a férfi lágyan simogatta a heverőn Agrippina haját és halkan mondotta: — Nem kell Rómába menned, Agrippina. Nem küldöm el az üzenetet Maecenasnak. És a férfi tudta, ekkor már egészen bizonyosan tudta, hogy megírja az Augusztust dicsőítő ódákat. Megírja, mert igy akar élni továbbra is, kényelmesen, Agrippinát akarja, fűszeres borokat akar inni .. . tudta, hogy megalkuszik és hirtelen arra gondolt, hogy az Augustusi dicsőítő ódák előtt ir egy ódát Maecenasról, éppen csak a biztonság kedvéért, éppen csak azért, hogy továbbra is kegyeiben maradjon . . . — Maecenas atavis edite regibus — a férfi lassan formálta a szavakat. — Milyen szépek ezek a szavak! — suttogta bámulattal Agrippina. — Te olyan okos vagy, uram! És milyen alávaló- — mondotta a férfi keserűen és azután elismételte a szavakat, miközben arcán végig gögfültek a könnycseppek: — Királyi .ősöktől származó Maecenas . . . A nap egy ibolyaszinü lobbanással kihunyt és lesiklott az égről. hogy Ezt megelőzően elterjedt a hire annak, hogy Goldstein végeztével elmegy ; 65,000 dollárt nyert a rulett Cordova, Spanyolország. — Manuel Benitez a világ leggazdagabb bikaviadora elvette a 16 éves, Patricia Liebent, akit egyik franciaországi utján ismert meg.
