Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-19 / 33. szám
6. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday,' August 19, 1971 Emlékezés Szent István királyról Irta: SZÉKELY MOLNÁR IMRE A magyarság egy évezred roppant viharai között talán még soha sem járt annyira magárahagyva az élet és a halál szédítő mélységei felett, mint az utóbbi fél évszázadban. Ez érvényes az emigrációra is. A nemzettest e kiszakadt darabjára, amely — ne ringassuk mamagunkat retorikai illúziókban — önmagában is vérző seb, ugyanúgy, mint a nagy nemzettest, amelyből kiszakadt. A kettő csak együtt gyógyulhat be, gyógyulhat össze a világ részvétlensége miatt csaknem teljes tehetetlenségre kárhoztatott nemzeti politikának és a népek legsajgóbb és legsürgősebb problémáit — fájdalom sokszor — rafinált tolvajnyelven és kegyetlen cinizmussal megfogalmazott döntéseinek sikeres és hasznos hatása az lehetne világszerte természetellenesen szétszakított részek visszatérhetnének egymáshoz. A történelmi igazság szemmeltartásával és az igazság tiszta, morális kánonjai szerint. Ilyen gondolatokkal kell ünnepelni ma Európa egyik legnagyobb államférfiának, a magyarok tündöklő csillagának emlékét, igy kell hozzá futnunk, mint végső menedékhez, az ősi ének esdeklő imádságával: Hol vagy István király? Szent István géniusza megteremti a monarchikus magyar királyságot, és megszervezi a kereszténység legkeletibb hajtását, a magyarországi katolicizmust. Biztosítja mindkettő önállóságát. — Amerika és az egész világ napok óta változatlan érdeklődéssel kommentálja Nixon legújabb >nfláció-ellenes rendelkezéseit, a 90 napos ár és bérrögzitést, a lakbér-rögzitést és azt a rendelkezést, hogy az Egyesült Államok nem fog a nemzetközi piacokon unciánkinti 35 dollárért vásárolni aranyat azért, hogy a dollár “szabadon” találja meg értékszintjét a többi nemesvalutával. Az elnök a kvótamentes import-árukra újabb 10 százalékos forgalmi adót vetett ki. Az európai országok, elsősorban a Közös Piac tagországai, a 10 százalékos adó miatt esetleges gazdasági megtorlásokra gondolnak. Az ár és bérrögzités, valamint a lakbér-rögzités november 12-ikén ér véget — egyelőre bizonytalan, hogy mi történik azután. A bejelentést követő napon a tőzsde valósággal szárnyalt, az üzletemberek szerint a program progresszív, George McGovern, south dakotai szenátor, aki pártja elnökjelöltségére pályázik, igy jellemezte a nixoni programot: Gazdasági őrültség. ★ Kommunista Kina nem fogadta el a Szovjetunió arra vonatkozó javaslatát, hogy az 5 atomhatalom (Amerika, Anglia, Franciaország, Szovjetunió és Kina) közös konferenciát tartson. ★ A magyar kormány hivatalos napilapja, a “Magyar Hírlap”, irta nemrégiben: Chou En-lai, kommunista Kina miniszterelnöke, az ősszel Albániába, Jugoszláviába és Romániába látogat, alighanem abból a célból hogy egy szovjet-ellenes balkáni koalíciót szervezzen. ★ Egy bolognai (Olaszország) fegyenc lenyelt egy kanalat, igy akart tiltakozni a szerinte tűrhetetlen börtönviszonyok ellen. Az ügyész eljárást indított ellene “köztulajdon megrongálása” Szent István mint Rex Hungaricus szuverén uralkodó, hatalmát és önállóságát, mint a történelem és ősi oklevelek bizonyítják, az akkori két legfőbb jogforrás, egyike sem, sem a császár, sem a pápa nem korlátozhatja. Ezt a koronát küldő II. Szilveszter pápa is elismeri, amikor ámulattal hallgatván meg István követjének, Asztrik apátnak részletes jelentését a király egyház- és országszervező munkájáról, apostoli keresztet küld Istvánnak e szavakkal: Én csak apostoli vagyok, a te urad István valóságos apostol. Szent István tragikus hős. Az emberfeletti munka kifárasztotta, beteggé is tette. Lelkileg is és fizikailag is megviselték azok a harcok, amelyeket külső és belső ellenségek ellen vívott meg, mindig győzelmesen. Legfájdalmasabb volt az a küzdelem ,amelyet saját vérrokonaival, Ajtonynyal és Koppánnyal kellett megvívnia a még zsenge kereszténység védelmében. Itt ernyedhetetlenül szigorú volt, de soha nem kegyetlen. Vasul idegen udvari cselszövények áldozata lett, szemeit nem István király szuratta ki. Fiának. Imre hercegnek halála egyidőre megbénította, látnia kellett, hogy a koronát nem vérbeli Árpád-nemzetiségbelinek homlokára fogják tenni. Ibsen tán legsötétebb drámájának Solness főhőse már öregedő, templomépitő Solness, a templom avató ünnepén maga lép rá a hágcsóra, hogy a torony csúcsára vigye, és ott elhelyezze a keresztet. Fent megszédül, lezuhan és holtan terül el a templom küszöbje előtt. István király, a magyar katolikus királyság nagy építőmestere, gondos szeretettel nevelt fiát akarta törvényes utódul trónra emelni, de őt egy udvari vadászaton halálra sebzi egy megdühödött vadkan. A gyógyithatatlanul sebzett szivü apa sötét sejtelmet visz magával a sírba. A sejtelem valóra válik, amikor 300 év múlva kihal az Árpád-ház. Szent István király a magyar királyság és kereszténység megteremtése és megerősítése után, tekintélyének és hatalmának csúcspontján hal meg 1038-ban. Kormányzói zsenijének köszönhető, hogy az Ázsiából Európába szakadt magyarság, mint a népvándorlás késő népe, meg tudott telepedni és fent tudott maradni Európában. Előtte századokkal már, és utána soha többé egyetlen nép sem tudta európai fennmaradását biztosítani. E'z a szerep, amelyet a magyarság Európában, mint Nyugat és Kelet közvetítője és a keresztény Nyugat védelmezője betöltött, Szt. István meszszelátó és nagyszabású államalkotó elgondolására épült fel. Szt. István két vezérlő szempontja, a magyar állam függetlenségének megóvása és a keresztény szellemnek, keresztény türelemmel történő terjesztése és megerősítése volt. Halhatatlan müve a magyarországi katolikus egyház megszervezése, 10 püspökség felállítása, élükön az esztergomi érsekkel, továbbá az ország felosztása megyékre, az államháztartás és az udvar megszervezése. Ellenségei kegyetlenkedéssel vádolták, pedig egyházi és világi törvényei sokkal enyhébbek voltak, mint a vele egyidőben államot és egyházat tervező lengyeleké. Hogy erre csak egyet említsek, Lengyelországban kitördelték a fogait annak, aki a pénteki böjtöt megszegte. István törvénye szerint a böjtszegő nyilvános korholást kapott a templomban a gyülekezet előtt. Feltehető a kérdés, hogy mégérdemelte-e a Nyugat Szent Istvánt. Hogyan hálálta meg a Nyugat a magyar kereszténységnek a sok harcot, vért és áldozatot, Nyugat-Európa csaknem minden kultúrintézményére, székesegyházára, egyetemeire és palotáiSzékely-Molnár Imre nak a falára, joggal oda lehetne vésni e szavakat: Ex lacrimis Hungarorum. A magyarok könnyeitől. ; Az igazságot addig kell hirdetni, mig nem győz. Olyan vezetőkre van szükség, akik nem tisztséget vállalnak, hanem hivatást, teherviselést, akik ügyes diplomáciai érzékkel egyensúlyban tartják ezt az ezerarcú emigrációt, akik ébren tudják bennünk tartani a hazaszeretet lángját, megvan erejük és hitük ehhez és még arra is vállalkoznak, illetve megkísérlik ennek az ezerarcú emigrációnak még a lehetetlen kívánságát is teljesíteni. Itt nincsenek arisztokraták, csak arisztidzsebü milliomosok, akik már kihullottak a magyar közösségből. Ezeket is vissza kell terelni, mert egyek vagyunk, ha ur, ha koldus és világbolondja is van közöttünk, mert csak eggyé válva tudunk felemelkedni. A hűség és a becsületadó mellé meg kellene hirdetni a szeretetadót és az áldozatvállalás nagyszerű lelki megnyilvánulását, ami csodálatos eredményt mutatott az árvízkárosultak megsegítésében. MÉCS LÁSZLÓ: 1 • i Ökörszem lett a Kék Madárból Hajszolt vénségem halk nyugalma te vagy most, ősi Pannonhalma. A parkban járok, mely kihalt és hallgatom a hóvihart. Mást elriaszt sár s vézna izma, — engem visz vágy és gumicsizma: apró csodát vár s dudorász a volt-vadász, volt-madarász. Vadászni, madarászni annyi mint leskelődni! Pillanatnyi kis élmény is lehet csoda, ha csodavárón mégy oda. .. . Fent égbe száll zsolozsma, ének, — itt lent a Szenthely szennyvizének csatornájából fényre ér egy kis cigánypurdényi ér. Ha behunyom szemem, a csacska cigánypurdényi szenny-patakcsa úgy zeng, mint bakonyi berek mélyén a kristály viz-erek. j Csodáltat a csúf szenny-erecske: mert néki is van nefelejcse nyáron! Vizében van zene! S vak tika: vig ökörszeme! Mert part odvába bújva bölcsen j telelget itt a csöpp ökörszem, ha meglát, guggint, s elröpül a zörgő fü s gizgaz közül. } Vén lantost, lám a nagy csodáknak tüntén e semmi is csodáltat: ökörszem lett a száz határ kertjén át űzött Kék Madár! Megfejelt közmondások Ahány ház, annyi rossz szokás. Öreg asszony — vén asszony. Nincsen rózsa tövis nélkül, de tövis van rózsa nélkül. Egyik tizenkilenc, másik még annyi se. Alkalom szüli a tolvajt, és tolvaj szüli az alkalmat. l Holló a hollónak is kivájja a szemét. Jó tett helyébe rosszat várj. Ne tudja az egyik balkéz, mit csinál a másik. Aki á-t mond, b-t is mondjon; feltéve, hogy megtanulta az ábécét. Kunszery Gyula
