Magyar Hiradó, 1971. július-december (63. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-01 / 26. szám

EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES Naw Brunswick MAGYAR HERALD. Perth Amboy HERALD, Passaic FREE PR ESS. Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD. Bethlehem, Pa. HÍRADÓ VOL. 63. ÉVFOLYAM - No. 26. SZÁM SINGLE COPY 25c - NEW BRUNSWICK, N. J. 53 Thursday, July 1, 1971. JAVASLAT AZ AMERIKAI KONGRESSZUS ELŐTT: NE HOSSZABBÍTSUK MEG A HALDOKLÓK ELETET Dr. Walter J. Sackett, aki •nemcsak orvos, hanem mia­mii kongresszusi képviselő is, a közelmúltban érdekes tör­vényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé. A javaslat mindeddig kevés nyilvánossá­got kapott, lényege a követke­ző: engedjük meghalni a hal­doklókat és a halálos betege­ket és ne hosszabbítsuk meg életüket mesterségesen. Egy újságíró a javaslatra vonatkozóan megintervj uolta az orvos-képviselőt, aki a kö­vetkezőket mondotta: _ — Jelenleg az a gyakorlat és a törvény is ezt követeli, hogy az orvos mesterségesen meghosszabbítja a halálos be­tegek és a haldoklók életét. Nagyon gyakran évekig kés­leltetik ilyenkor az elkerülhe­tetlenül bekövetkező halált és ezek az esztendők nagyon gyakran kínosak és fájdalma­sak a beteg számára. — Egyáltalában nem java-' soltam olyan törvényt, amely az orvos számára engedélyez­né az úgynevezett “könyörü­letes halált”, (euthansia). Vé­leményem az, hogy ez nem egyéb közönséges gyilkosság­nál. — Javasoltam azonban, hogy törvénnyel gondoskod­jék a kongresszus arról: az orvos ne hosszabbítsa meg a halálos beteg, vagy a haldok­ló, vagy a nagyon öreg embe­rek életét mesterségesen, olyankor, amikor a betegnek semmi kilátása nincs a gyó­gyulásra és a mesterségen “adományozott’ esztendők vol­taképpen jelentéktelenek szá­mára. — A gyógyíthatatlan be­tegnek meg kell engedni — MUNKAALKALOM NŐKNEK A FŐISKOLA OTT VAN A HÁZA KÖZELÉBEN? Ha gyermeke főiskolára megy szeptemberben, önnek több pénz­re lesz szüksége. Keresse meg azt a könnyű AVON ügynökös­­ködéesel szabad idejében. To­vábbiakért telefonáljon: Perth Amboyban Hl 2-2462. New Bruns­wick környékén 545-0990. Beth­lehem-Allentown (Pa.) környé­kén 432-0916 szám hívásával. . . hogy meghaljon. Amennyiben maga a beteg képtelen arra, hogy ezt kérje orvosától, meg kellene engedni, hogy ezt va­lamelyik közeli hozzátartozó­ja kérje helyette és számára az orvostól. — A kérdés ez: amennyi­ben egy orvos nem hosszabbít­ja meg mesterségesen a gyó­gyíthatatlan beteg, vagy a haldokló életét, gyilkosságot követ el? Az én válaszom er­re az, hogy semmiesetre sem. Az igazság az, hogy már most is nagyon sok orvos ezt teszi: nem hosszabbítja meg a hal­dokló életét. Meggyőződésem, hogy ez a helyes eljárás: mi, orvosok, ne vegyük át az Úris­ten szerepét. — Javaslatom értelmében az uj törvény megengedné, hogy az orvos «ne hosszabbítsa meg különböző gyógyszerek­kel és eljárásokkal a beteg életét abban az esetben, ha a halál elkerülhetetlen. Ennek ellenére azonban a beteg egé­szen élete utolsó percéig kap­na fájdalomcsillapítót, ameny­­.nyiben erre szüksége van. — Az Egyesült Államok­ban több, mint 18 millió 35 évesnél idősebb személy, él, minden esztendőben hozzáve­tőlegesen 2 millió amerikai hal meg. A halálesetek 80 •százaléka kórházban, vagy pe­dig időskorúak otthonában történik. — A kórházban levő, halá­los beteg az, akit valamikép­pen az orvos mindig elkerül, amikor napi körútját végzi. Ő az, akit az ápolónők különle­ges bánásmódban részesíte­nek, ő az, akivel igyekeznek minél kevesebbet foglalkozni. Az ilyen beteggel igyekszik mindenki elkerülni minden­féle érzelmi kapcsolatot: a ha­lálos beteg már életében nem­létező személy lett. Számos orvos véleménye: az ilyen betegeket haza kel­lene vinni a kórházból és lehe­tővé kellene tenni, hogy ott­hon, hozzátartozóik között, haljanak meg. Ezek egyike Dr. Elizabeth Kubler-Ross, svájci születésű amerikai pszichiáter, aki az újságírók előtt igy .nyilatkozott: — A kórházak hatalmas összegeket fordítanak a halá­los betegekre, ehelyett azon­ban lehetővé kellene tenni számukra azt, hogy otthon haljanak meg. A család olyan fizikai és lélektani környeze­tet képes teremteni a haldok­ló számára, amely.nek megte­remtésére a kórház nem ké­pes. — A gyakorlati tapaszta­lat azt mutatja, hogy a legtöbb haldokló otthon akar meghal­ni. A haldokló nem szükség­képpen akarja reménytelen életét meghosszabbítani. Dr. Joseph Fletcher, a Uni­versity of Virginia orvosi fa­kultásának a professzora, ki­jelentette: — Az orvosok egyrésze azt hiszi, hogy az életet minden körülmények között meg kell hosszabbítani, bármilyen áron is. Ennek következtében ezek az orvosok a “biológiai éle­tet” bálvánnnyá emelték. Ez azonban .nem igaz. Annak el­lenére, hogy valaki lélegzik, vérkeringése és szive műkö­dik — ez önmagában még nem élet, ez csupán biológiai érte­lemben vett élet. Az élet en­nél több. — Kinek van haszna ab­ból, ha egy halálos beteg éle­tét mesterségesen meghosz­­szabbitjuk hónapokkal? A be­teg számára valójában nem hosszabb életet, hanem ke­gyetlenebb és kínosabb halált nyújtottunk. — Javaslom, hogy minden kórházban állítsanak fel egy olyan orvos-bizottságot, amelynek feladata lenne an­nak a megállapítása, hogy me­lyik beteg menthetetlen és ezt a beteget engedni kell meghal­ni, úgy, amint a természetes folyamat bekövetkezik. ÖZVEGYASSZONY 3 vagy 4 szobás lakást keres New Bruns­­wickon, a Middlesex, vagy St. Peter kórház környékén. Telefo­nálni (este 6 után) KI 5-5677. DAUBNER KAROLY MEGHALT Daubner Károly, 281 So­merset St., New Brunswick-i lakos, 70 éves korában, junius 24-én tüdőoperáció után hir­telen meghalt. A lesújtó hir, nemcsak közvetlen családtag­jait: feleségét, leányát és só­gornőjét érte villámcsapás­ként, de valamennyiünket, akik őt ismertük és szeret­tük .. . Károly bácsit, az 1900- ban Orosházán született, ma­gasabb iskolákat végzett egy­kori gazdászati szakembert és magyar huszártisztet, aki csa­ládjával a második világhá­ború menekültjeként került Németországba, majd 1952- ben Amerikába, New Bruns­­wickra és aki egyszerű gyá­rimunkásként hosszú éveken át nehéz munkával kereste a mindennapi kenyerét. Szere­­tetre méltó, jó ember volt, aki­nek halála valóban nagy vesz­tesége mindannyiunknak s akinek áldott emlékét kegye­lettel őrizzük szivünkben . . . Temetése kedden, junius 29-én ment végbe New Bruns­­wickon, a Gowen temetkezési intézetből, a Szent László r.k. templomban megtartott en­gesztelő szentmise áldozat után a St. Peter temetőben. Daubner Károly a háború után Amerikáiba menekült ma­gyaroknak abból a fajtájából való volt, aki személyével, magatartásával, életével és munkájával csak megbecsü­lést és tiszteletet szerzett a magyar névnek, magyarsá­gunk körében épugy, mint más nemzetiségűek között. Amikor New Brunswickon rendezett egyik polgárosító tanfolyamunk után e sorok írója elment vele a bíróságra tanúnak a polgárosodásához, jól tudta, hogy olyan ember mellett tanúskodik, aki min­den tekintetben méltó arra... Kedves jó Károly bácsi, a Nagy Biró előtt most majd légy te a mi tanunk ...! Is­ten Veled, a viszontlátásra! ÓHAZAI FESTŐ, 40-éves gya­korlattal külső-belső házfestést vállal. László Boros, TeL 985-3268. A FÖLDGÖMB KÖRÜL... WASHINGTON — Rév. Theodore M. Hesburgh, a Ci­vil Rights Commission elnö­ke, nemrégiben kijelentette a szenátus egyik törvénykezési albizottsága előtt: Ha néger volnék, rendkívüli módon el­­bátortalanitónak érezném a helyzetemet Amerikában. * * * ATLANTIC CITY, N. J. - Amikor Nixon elnök itt járt, többszáz főnyi tömeg üdvö­zölte. Az elnök észrevett a tö­megben egy 10 év körüli né­ger kisgyereket, akinek ingé­re ez a szó volt bélyegezve: Varsity, (egyetemi sportkör­höz tartozó.) Mr. Nixon oda­lépett rozzá, kezetrázott a gye­rekkel, majd hangosan mon­dotta a tömegnek: Ez egy varsity lány. — A tömeg kó­rusban visszaüvöltött: Ez nem lány, hanem fiú! * * * SAIGON, Dél-Vietnam — A saigoni képviselöház — Ngu­yen Van Thieu elnök javasla­tára — olyan törvényt szava­zót meg, amelynek értelmé­ben az elkövetkező választá­son csak az lehet elnökjelölt, aki legalább 40 nemzetgyűlé­si képviselő, vagy legalább 100 vidéki városi képviselő aláírását megszerezte. Thieu aláírta a törvényt, amelynek következménye az lesz, hogy kívüle alighanem csak két elnökjelölt lesz majd a válasz­táson: Nguyan Cao Ky, alel­­nök és Duong Van Minh tá­bornok. * * * VARSÓ — A lengyel kom­munista kormány majdnem 7000 német templomépületet ajándékozott a katolikus egy­háznak az országnak azokon a nyugati területein, amelye­ket Lengyelország a második világháború után szerzett meg. * * * GUADALAJARA, Mexico — Pablo Casalst, a világhírű csellómüvészt, zeneszerzőt és karmestert, diszdoktorává avatta az itteni egyetem. Maestro Casals 94 esztendős.

Next

/
Thumbnails
Contents