Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-04 / 5. szám
\j?/' ,7 12. oldal MAGYAR HÍRADÓ in ■ '< EMLÉKEZÉS EGY KIVÁLÓ AMERIKAI MAGYARRA: Borshy Kerekes György 1892-1971 Messze Californiából érkezett a lesújtó hir: Borshy Kerekes György eltávozott az élők sorából. Amerikai magyarságunk egyik legfényesebb üstököse hullott le közéletünk egéről. Egész életét népe szolgálatára áldozta s talán ezért szólította vissza szolgálat közben az Ur Isten. A Hollywoodi Magyar Református Egyház vasárnapi istentiszteletét egy magasztos áldással még bezárta, azután összeesett és megdöbbent hívők seregétől körülvéve a templomban szenvedett ki. Borshy Kerekes György 1892, március 9-én született Diósgyőrben. A budapesti és debreceni teológiákon végezte tanulmányait, de lelkészi képesítését szokatlanul későn szerezte meg, mert ánnak ellenére, hogy a törvény, mint teológust, kivette a kötelező katonai szolgálat alól, 40 társával együtt önként vonult be szolgálatra az első világháború közepén, mikor már gazdag rendeket vágott népünk legjobbjaiban a halál. Borshy Kerekes György egész további élete során is nemcsak annyit tett, amennyi tőle a törvények megköveteltek, hanem amennyit sokkal szigorúbb lelkiismerete fajtájának szolgálatában mindenkor diktált neki. Öt évi hadiszolgálat és fogság után 28 éves korában lett lelkésze a Magyarországi Református •■Egyháznak, hogy pásztora lehessen a megcsonkított országban lelkiválságok között vergődő népének. Az Isten azonban másként döntött felőlé, Magyar Amerikába küldte ideszakadt népünk vezetésére és szolgálatára. Nem tud beletörődni az uj világban egyházi téren talált kezdetleges állapotokba. Óhazai gyülekezeteknek is díszére váló templom építésébe fog McKeesporton, a gazdasági élet mélyponjáir, mikor kicsinyhitüek napi betevőfalatjukért aggódnak. De Borshy mert építeni, mert tudta, hogy a hivő ember mögött mindig ott áll az Isten. A kivételes képességű fiatal pap hamarosan az akkor dúló egyházi viták közppontjába kerül, írásaiban, melyek közül még ma is sokat emlegetik az “Egyetlen Ut”-at és magával ragadó szónoklataiban tántorithatatlanul száll síkra az elegyitetlen, ősi kálvinista bit megtartása mellett az uj hazában. Egyik alapítója, majd később főesperese lett a Független Magyar Református Egyháznak. Évtizedeken keresztül hozzáértéssel szerkesztette egyháztestének hivatalos lapját: a Magyar Egyházat. Borshy Kerekes hamarosan kinőtt egyháztestének szükebb keretei közül. Pár évi amerikai tartózkodása után, 1931-ben az Amerikai Magyar Református Egyesület központi számvizsgáló bizottságának a tagja, 1935-ben pedig szervező-titkárrá választják a tetterős és rendkívüli népszerűségnek örvendő fiatal embert. Működésével az egyesület történetének legszebb fejezete kezdődik. Nagyrészt az ő rábeszélő tehetségének köszönhető, hogy az egyesület legfelsőbb vezetése az ország fővárosába, Washingtonba kerül központosításra. Felhagyva az addig követett elavult elgondolásokat, teljesen korszerű szervezési módszereket vezetett be, melynek eredményeképpen négy év alatt az egyesület 5S19 taggal szaporodott, ami sokkal hatalmasabb testvérsegítő intézményeknél is káprázatos eredménynek számított. Az egyesület páratlanul álló gyarapodásával együtt emelkedett Borshy Kerekes közéleti csillaga is. 1944-ben már főtitkár, az alapvető változásokat elrendelő 1956-os közgyűlés pedig két évtizedes nagyszerű munkájának elismeréséül az egyesület elnökévé választja. Borshy Kerekes György amerikai magyar pályafutását építéssel kezdte és ehhez a gondolatához mindvégig hii maradt. Elnöksége idején épül a kastélyszerii Kossuth Ház a főváros legszebb pontján és kerül felhúzásra a Bethlen Otthon korszerű és hatalmas öreg otthona. Az Amerikai Magyar Református Egyesület közgyűlése ragaszkodását és elismerését kívánta kifejezni, mikor nagy múltra visszatekintő ősz vezérét 1964-ben, véglegesen visszavonulása alkalmával, alelnökévé választotta. Ilyen módon soha nem vált ki egyesületünk aktiv szolgálatából és az első tisztségviselő, akit tényleges szolgálatból szólított el a halál. Ezer irányú egyesületi elfoglaltsága mellett mindig tudott időt szakítani amerikai magyar közügyek intézésére is. Kevesen tudják ma már, ~■ ■ i|iii'T ’~*am ..'I '>*>'} ■ hogy a második világháború után erősen balra tolódott és széthullás előtt álló Amerikai Magyar Szövetséget az ő fáradhatatlan szervezői munkássága kelttete uj életre és terelte ismét helyes irányba. Egészen visszavonulása napjáig a szövetség munkájában tevékeny és irányitó szerepet játszott, mint annak évtizedeken át igazgatója, több Ízben pedig igazgatósági elnöke. Éveken keresztül volt igazgatója a Magyar Segélyakciónak, mely a második világháború óhazai áldozatai részére gyűjtött tekintélyes mennyiségű ruhaneműt és pénzt. Egyik megalapítója és elnöke lett a Coordinated Hungarian Relief néven ismert magyar segélyszervezetnek, melyet az 1956-os forradalom utáni szükség hívott életre. Borshy Kerekes György az amerikai magyar kulturélet egyik kiemelkedő alakja és bőkezű mecénása volt. Helyesen és hamar felismerte, hogy amerikai magyarságunk létének és jövéndőjének három fő tartópillére: az egyházak, az egyesületek és a magyar nyelvű sajtó. Hosszú közéleti pályafutása során soha nem szűnt meg e hárem tartópillért támogatni és erősíteni. Titkársága idején szerkesztője, elnöksége alatt pedig főszerkesztője az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapjának, a “Tostvériség”-nek. Ragyogó újságírói képességei emelték ezt a folyóiratot itteni közéletünk egyik legkiemelkedőbb és legmegbecsültebb sajtótermékévé. Vezércikkeivel mindig nagy befolyást gyakorolt a közvélemény kialakítására. Tárgyilagos és szellemes kritikáiban itt-ott megbújó gúnyban is mindig ott parázslóit emigráns szellemi életünk építésének és szépítésének őszinte szándéka. Elnöksége alatt indítja meg az egyesület kiadásában a Hungarica Americana könyvsorozatot, melyben amerikai magyar szellemi termékeket kívánt megörökíteni. óhazai tapasztalatból tudta, hogy Írónak és költőnek rendszerint üres a tarisznyája. Megható volt az a tapintat, mellyel tehetséges szellemi emberek hóna alá nyulit anélkül, hogy önérzetüket sértette volna. Itt elért nagyszerű eredményei ellenére sem tudott soha egészen gyökeret verni az uj földben. A messzire szakadt gyermek eltéphetetlen rajongásával és szeretetével. csüngött az ősi földön és annak sorsverte népén. Talán ez magyarázza meg végakaratát is, mely szerint hamvait haza kell szállítani Magyarországra és szülei mellé elhelyezni a családi sírboltba. Borshy Kerekes György testben eltávozott közülünk, de lélekben örökre velünk marad, követendő példát állítva minden vezetőnek, hogyan kell és lehet két haza népét egy hűséges szívvel szolgálni mindhalálig. ESZENYI LÁSZLÓ Thursday, Feb. 4,. 1971 OHAZAI KÉPESLAP MADARAK TELE Szigetvárott, a Zrinyivár ősi falai között cinkék, pintyek, rigók, zöldikék, harkályok százai kerestek menedéket és találtak, kaptak táplálékot a zord téli napokban. — Az énekes madarak testhőmérséklete 104 fok fölötti. Anyagcseréjük rendkívül gyors. A táplálékot hamar megemésztik. Ezért örökké éhesek, szüntelenül eleség után kutatnak. Egy szénvagy kékcinegének például a .saját testsúlyával egyenlő, vagy még ennél is több rovar kell naponta. A rovarevő cinege is hőfejlesztő olajos magvakkal táplálkozik a téli hónapokban. A szárított tökmagból a cinegén, a csuszkán kívül a harkály is örömmel lakmározik. A cinkék kedvelik az etető alá vagy a faágra kilógatott szalonnabőrkét, fargyudarabot, nyershushullaaékot, tepertőt, férges dióbelet. —A rigóknak is jó táplálék a konyhai hulladék, a főtt krumpli, a sárgarépadarabka, a husreszelék. Az etetőhöz járó pintyfélék ugyancsak szívesen fogadják a magokat, még az ocsut is. A madárvédelem bevált eszköze az emberek általá készített mesterséges odú. Tulajdonképpen a harkályok fatörzsekbe vájt fészkelőüregének mása. A madarak megtelepedése függ a helytől, a környezettől, az odú méretétől, sőt, a felerősítés módjától: milyen magasba és melyik égtáj felé helyezik el. —Magyarországon elméletileg mesterséges odúkban 10-15 niadaárfaj fészkel. Legkönnyebben az igénytelen széncinege telepíthető. Sokszor üres méhkaptárakban, kerítésoszlop nyílásaiban, kerti kapuk leveleládáiban is fészkel. Régebben külön “fészekodugyár” szakemberei készítették az úgynevezett fatönkodukat. Ma már elterjedt — a Madártani Intézet vezetőjének kísérletei alapján — a praktikus, úgynevezett eternit müodu. Ennek kihelyezésénél fontos, hogy a röpnyilások kelet vagy dél felé legyenek és az odú függőlegesen, esetleg kissé előredőlve álljon. Eötvös-jubileum BUDAPEST. — Eötvös József halálának 100-ik évfordulója alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság és a Fejér megyei Tanács, február 2-án emlékülést rendez az Akadémián. Az ülésen a haladó gondolkodású államférfi, a magyar realista regényírás első nagy mesteének életművét méltató előadások hangzanak majd el. Ugyanezen a napjon az I. kerületben a várnegyedben megkoszorúzzák az Eötvös szülőházának falán levő emléktáblát, valamint sírját az ercsi temetőben. Február 3-án Ercsiben folytatódik a megemlékezéssorozat. Ercsiben, Eötvös ifjúkori lakóházában iytják meg az emlékszobát, amelyet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Muzeum rendezett be. Az évforduló kapcsán a Tankönyvkiadó Vállalat Eötvösemlékkönyv kiadását tervezi. WMWIWWWWWWWWI Hirdessen lapunkban!
