Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-28 / 4. szám
Thursday, Jan. 28, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 11. oldali A LÉLEK ÉS TEST EGYSÉGE AZ ÉLVE ELTEMETETT JOGI Mi a jóga? Bizonyos fajta misztikus hit, olyan vallás, amely valamiféle önmagunk feletti, tőlünk különvált “tudás és hatalom megszerzésének a gyakorlatát” tanítja. (Maga a jóga szó “egyesülést”, “egységet” jelent.) U- gyanakkor nemcsak hit, hanem a hit szellemében való cselekvés is. Egyik réges-régi — talán a legelső — nagy i mestere, az indiai Patanjali Yoga Sutras szerint próbáltkozás arra, hogy az ember “teljesen tárgy nélkül tiszta tudattá” oldódjék fel, valóságos önmagává lényegüljön át. Patanjali Írásai az időszámítás előtti II—III. századból származnak, de tanítása régebbi vallásokból merit. A jóga is mint minden vallás, átfogó nézeteket alakit ki az életről és a halálról, az emberi kapcsolatokról és az erkölcsről általában. Megállapítja a “tiszta” életmód szabályait, annak előnyeit az egészségre, a hosszú életre, az emberi gyengeségeken való felülemelkedésre vonatkozóan. Yama Samadhi Eleinte a jóga csupán az «elmélkedéssé! (a meditációval) és az annak eléréséhez, megvalósításához szükséges vallásos jellegű rítusokkal foglalkozott. Ez volt a raja jóga, a “királyi egyesülés az abszolúttal”. Később “felfedezte” az emberi testet is és ekkor — persze megtartva számos rituális jellegű elemet is — a test erejével, gyakorlásával való foglalkozás vált a fő tárgyává. Ez már a hatba jóga néven vált ismertté, amely “erővel előidézett egységet” jelent. A hatha jóga részletesen leírja azokat a testgyakorlatokat. amelyekkel — betartva egy éb vallásos jellegű előírásokat -— a jógi képessé válik arra. hogy7 lelkiállapotát úgy megváltoztassa, hogy fokozatosan eljusson a “tiszta” tudatban, a “valóságos” önmagában való feloldódásig. Ezt nyolc fokozatban vélik megvalósít hatónak. Az első a Yama. amelyben a lelkiállapot pót megfelel a következő követelményeknek: ne ölj. ne lopj. légy hűséges, kitartó és ne fogadj el ajándékokat. A második, a Niyama: tisztaság, igényesség, takarékosság. tanulás, alázatosság Isten előtt. A további hat: Asana, vagy a sajátos testartások elsajátítása, Paranayma, vagy légzésirányitás. Pratyahara, vagy a gondolat elváegy óra eltelte után jelentősen nőtt, a levegő hőmérséklete pedig 27 C-fokról 27.5 C-fokra emelkedett, majd állandó maradt. Nagyon meglepő volt egy másik mérés: kilenc óra eltelte után a levegő széndioxid-tartalma csupán 3.8 százalékra emelkedett. Más kísérletek szerint a normális emberi légzés esetében ilyen térben 2 óra alatt 6.6 százalékra kell emelkednie a levegő széndioxidtartalmának: és az ilyen levegőben már nem lehet életben maradni. A z e 1 e k t r akard iogram (EKG) szerint a szív ritmusában jelentős változások voltak. Az eltérések szabályosságot is mutattak: a percenkénti 100-as pulzusszám 20—25 perc alatt fokozatosan 40-re csökkent, majd 2— 3 igen lassú “szivdobbanás” után a pulzusszám növekedni kezdett, és elérve a 100-at, ismét kezdődött a csökkenés. Ezek a pulzusváltozások nem mutattak kapcsolatot a légzéssel (egyébként a légvételek ritmusa hatással van a szívműködés ritmusára, tehát a pulzusra) és nem voltak kapcsolatban az agy bió-= áramait felrajzoló elektroenkefalogrammal sem (tehát nem azért csökkent a pulzusszám, mert például a jógi elaludt) . Az elektroenkefalogram (az E’EG) a kísérletek ideje" alatt normális ébrenlét] állapotot regisztrált. Alvás vagy felületes szendergés nyomát sem lehetett észlelni. Az EEG görbéjén izommozgásokra utaló jelek sem voltak, tehát a jógi végig mozdulatlan veit. Ezek az adatok — különösen a széndioxid nagyon kis-1- mérvű növekedése — arra utalnak, hogy az elvégzett gyakorlatok nyitja: a jógi képes volt arra, hogy akaratlan gosan lelassítsa anyagcsere? íolyamatait, amelyek a vegetativ idegrendszer szabályozása alatt állnak. Az ilyenféle — az akaratlagos befolyást a vegetativ szabályozásra kiterjesztő — gyakorlatok az orvostudományban sem ismeretlenek, ugyancsak lelki betegeket gyógyítanak velük, csak éppen a nevük más: autogén tréningek. I)r. Molnár Gyula lasztása saját tárgyától. Drahana, vagy a figyelem egy pontra összpontosítása, Dhyana, vagy az elmélkedés (meditáció), és végül Samadhi, vagy a “szupertudat”, azaz az átlényegülés a “tudatfeleili” tudattá. A jóga szerint, ha valaki ezeket a fokozatokat elsajátítja és gyakorolja, trős. egészséges és hosszú életü lesz. A “sírban” A kutatóik kevés érdekes eredményt várhattak azoktól a jógagyakorlatoktól, amelyek “közönséges” edzéssel is elsajátíthatók. Ilyen például a szokatlan testhelyzetben való tartózkodás hossza ideig, a. fejenállás, némely izom külön mozgatása, elsősorban a hasfalon stb. A jógik azt állítják, hogy lélegzetüket akár percekre is vissza tudják tartani. Ezt nagy kitartással a jógán kívül is el lehet sajátítani (gondoljunk például a gyöngyhalászokra). A jógik vállalkoznak azonban arra is, hogy néhány napig a föld alá temetve éljenek. Ért az “élve eltemetést” - napokig néhány tized köbméter levegőtérben élni — már szívós gyakorlást feltételezve is nehéz a jógán kívül elképzelni. Az ilyen “eltemetés” példátlan élettani kísérleti alkalmat kínál. Több kutatócsoport élt is a lehetőséggel, és korszerű vizsgálómódszerekkel végigkísérte a hires jógi Shri S. R. Krishna Iyengar útját a “sírba” és vissza. 0.82 köbméternyi levegőben Az önként vállalkozó 48 éves indiai férfi arányosan fejlett izomzatú, atléta alkatú férfi volt, de nem volt különleges izomereje. Gyermekkorában kezdte gyakorlatait. Célja az volt, hogy különlegesen egészségessé fejlessze a testét, és hosszú életet éljen. Elhatározta, hogy képességei kifejlesztése után a Himalája sivár vidékére költözik, ahol remeteéletet él úgyszólván táplálék nélkül, csak tiszta havat fogyasztva, reményei szerint 155 évig. I- yengar “sirbaszáliása” tudományos megfigyelésének kettős célja volt.. Ellenőrzött körülmények között akarták megállapítani egyrészt azt, hogy az élve eltemetés tarthat-e olyan hosszú ideig, mint a jógik állítják; másrészt azt: ha igen, hogyan érhető ez el. A megfigyeléseket három különböző alkalommal végezték. Egy vermet ástak a kórház kertjében az elektrofizio[ógiai laboratórium közelében, azért., hogy az elektroenkeíalográfhoz és más műszerekhez könnyebben csatlakoztathassák a vezetékeket. A “sir” 0.88 köbméter volt, de a kísérleti alany benntartózkodása esetén csak 0.82 köbméter levegőt tartlmazott. Drótháló, gumi- és vattakárpit-szigeteiést alkalmaztak, 2.5 cm vastag deszkával, majd kb. 20 cm vastag földréteggel fedték a “sirt”. A kísérlet ideje alatt e zárt térbe elvileg nem juthatott levegő. A jógi néhány misztikus mozdulat és rövid ima után, könnyű leopárdbörből varrt rövid nadrágban, elmaradhatatlan medailonjával a nyakában leszállt a “sírba”, és kényelmesen elhelyezkedett. Ezután a “sirt” befedték, és megkezdődött az egy Ízben 0, két ízben 8 órás kísérlet. A kísérleti személy előzőleg méltatlankodott, mert ö 36 óráig szeretett volna a “sírban” maradni. A műszeres ellenőrzéseket szabályos időközönként, óránként végezték, de szabálytalan időközöket is beiktattak. A kísérletek végén a jógi ugyanabban a helyzetben feküdt, mint kezdetben. Szétnézett, élénken talpraállt, és örömmel fogadta a virágkoszorut. Imával fejezte be a fáradt megfigyelők közt ö volt az egyetlen, aki friss és élénk maradt. Elmondta, hogy egész idő alatt a shavasana testhelyzetben feküdt: csukott szemmel, kinyújtott és ellazított végtagokkal, vízszintesen, hanyatt. A jógi a kísérletek ideje alatt a Samadhi állapotát próbálta elérni imádkozással, egyetlen szó kiejtése nélkül. Meglepte azonban, amikor közölték vele, hogy pulzusa — erről még lesz szó — milyen változásokat mutatott. Erről nem tudott, és ehhez semilyen magyarázatot sem fűzött. A kísérletek után még elég ereje maradt, hogy különböző hasizomgyakorlatokat, vastag lánctörést, különleges fejenállási helyzetet mutasson be. Mit mutattak a műszerek? * A kísérletek alatt regisztrálták a légzőmozgásokat. A légzés kezdetben normális ütemü volt, majd szabálytalanná Vált, és hosszú szünetek következtek. Az üreg levegőjének nedvességtartalma MAGYAR MÚLTÚNKRÓL: Egy 100 éve eltűnt ezüstlapocska nyomában Feljegyzésekből ismert volt, hogy Petőfi 1847-ben, Szendrey Júliának szánt jegyajándékul fényképet készítteti magáról. E régi-régi dagerrotipia azonban nyomtalanul eltűnt; illetve volt egy nagyon halvány nyom . . . Petőfi Zoltán, a költő fia Beliczay Imre katonaorvosnak — kezelőorvosának — ajándékozta. Rózsa György dr., a Nemzeti Muzeum osztályvezetője azután elindult ezen a nyomon. Megállapitotta, hogy a család egy idős tagjának még a Beliczay nagypapa beszélt valamit a képről. A Beliczay család mai leszármazottai ezeá után mindent átkutattak a pincétől a padlásig, s elő is került egy 7x10 cm nagyságú dagerrotipia, azaz egy ezüstlapocska, összetört üveglap alatt. Amikor a feketére oxidálódott ezüstfelületet megtisztították, előtűnt egy kis részlet a szem körül, s a magyaros nyakkendő egy csüceke.' Most már biztos volt, hogy valóban Petőfi igazi arcát lelték meg, de hosszú idő telt el, amíg rászánták magukat az illetékesek, hogy a történelmi becsű ereklyét restaurálási: kísérletnek tegyék ki. Próbaképpen pár év múltán egy másik, láthatatlanná feketült dagerrotipiát adtak át Eschernek, aki gondos tisztvtás után ciánkálifürdöben isr met láthatóvá tette az eltűnt képet: Kossuth Lajos egyik ismeretlen fotóportréja bukkant elő. Ismét két év telt el, az újjászületett Kossuthkép állta az időt, s végül 1957-ben Escher Károly felit jitathata Petőfi egyetlen, hiteles arcmását, amely ma mór — természetesen csak fénymásolatban — közkézen forog. Az eredeti felvételt dr. Beliczay Imre az Irodalmi Múzeumnak ajándékozta, és azóta ott őrzik. A Nemzeti Muzeum birtokában volt régtől fogva meg 40 ilyen, reformkorból megmaradt ősfénykép, hasonlóan rossz állapotban. Ezeknek a restauráláshoz 1962-ben fogott hozzá Baky Győző festőművész-restaurátor és felújításukat 1968-ban be is fejezte. A képek e közben a Nemzeti Múzeumból a Legújabbkori Történeti Múzeumba — mai nevén Munkásmozgalmi Múzeumba — kerültek. A múzeumban oxidálástól óvó védőburokban, ideális hőmérsékleten őrzik és óvják, a megint régi fényükben csillogó ereklyéket. Köztük van az említett Bem- és KostutÜ- portrén kívül még egy Kossuth-kép, valamint Kossuth Lajos gyermekeinek meukepe, Batthyány Aulich és Asbúih Sándor portréja, s előbukkant a restaurálás során Mészóróé Lázár fényképe is.
