Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-27 / 21. szám

Thursday, May 27, 1971 MAGYAR HIRADÖ 9. oldal HUMOR... HUMOR/..HUMOR. Irta: SZÉKELY MOLNÁR IMRE A humor missziót teljesít. Néha megdöbbenti a felszínes kirakat-embereket, megvilágitja előt­tük, hogy a pénz hajszolásán kívül van egy má­sik színesebb, tartalmasabb élet . . . Hosszú életem során több kis apróságot gyűjtöttem össze, amelyek úgy tapadtak hozzám mint viharban járó em­berhez a bojtorján. Rózsahegyi Kálmánról, a Nemzeti Színház nagy művészé­ről is őrzök egy-két történetet. Aranyos humora volt Rózsahe­gyinek. Nem vette a szivére, mi­kor a vészkorszakban elbocsá­tották a Nemzeti Színháztól. De az már meghök­kentette, hogy 1945 után a kommunistáknak is volt ellene kifogásuk, mégpedig a polgári szárma­zása miatt. Kétségbe esésében az idegei felmond­ták a szolgálatot. Bekerült az egyik budapesti sza­natóriumba. A kétágyas szobában egy ÁVOS ez­redest ápoltak hasonló bajjal. Mit csinálhat ilyen­kor két egymásra utalt beteg? . . . Beszélget . . . Elpanaszolják egymásnak sérelmeiket. Rózsahe­gyi elmondta az ezredesnek, aki az előtt bádogos volt, hogy mind a két rendszerben milyen csú­nyán bántak el vele. — Ez a legnagyobb igazságtalanság, művész ur, ami magával történt — kiáltott fel megbotrán­­kozva az ezredes. — De majd én elintézem! Rózsahegyi nem vette komolyan az ezredes Ígé­retét. Mondták neki ezt már olyanok is, akik fenn­forgók voltak a művészi berkekben. De ebben az esetben megtörtént a csoda. Az ezredes valóban intézkedett. Pár nappal a beszélgeés után Rózsahegyi be­tegágyánál megjelent Major Tamás, a Nemzeti Színház akkori igazgatója. — Kedves jóbarátom, aranyos kollégám, azért jöttem, hogy értesítselek: visszaveszünk a Nem­zetibe. Sőt — elüzetésed első percétől, vagyis 1941- ig visszamenőleg rendezzük a fizetésedet is. De ezzel még koránt sem lett vége a Rózsahegyi körüli figyelmességnek. A minisztertanács kinevezte érdemes művész­nek, amivel megduplázódott a fizetése. — Jóvilág ez a mai — örvendezett baráti kör­ben Rózsahegyi —, csak meg kell találni benne a magunk bádogosát, aki mindent elintéz. * * * A másik, ha nem is egészen igazságos érték­mérő történet, de minden esetre humor van benne. Kürthy György, a Nemzeti Színház volt örökös tagja mesélte el. nekem, mint különlegesen érde­kes esetet. — A Gyurkovics-lányok Nemzeti Színházi felú­jításán Radványi huszár-ezredes szerepét Rózsa­hegyi Kálmán játszotta nagy sikerrel. Éneke, tán­ca a falusi cigány nótájára, majd jóizü humora magával ragadta a nézőteret, mely szinte meguj­­ráztatta volna a produkciót, akár valami operett­ben egy sikeres számot. — A vígjáték újabb diadala alkalmával a szí­nészek visszaemlékeztek a néhányévtizeddel ez előtti magyar színházi bemutatóra, amelyben Radványit Molnár László játszotta . . . Régi dzsentri családbeli lényével olyan őszinteséggel formálva meg a szerepét, hogy alakítását sokáig úgy emlegették, mint színpadi csúcsteljesítményt. — Erről folyt a szó, mikor egy kezdő ifjú pálya­társ, aki a régi előadást még nem láthatta, meg­kérdezte Pethes Imrét, hogy a két egyformán nagysikerű előadás között mi volt a lényeges kü­lönbség ? — Hát tudod — mondta elgondolkozva a nagy művész — Molnár Lacinak elhittem, hogy ezre­des és 5000 holdja van, Kálmánnak meg legföl­jebb egy sárga őrmesteri pertlit hiszek el és ma­ximum 50 holdat . . . * * Nemrégiben Budapestről vendég érkezett Hol­lywoodba, a film fővárosába. Az ismert magyar filmíró szívesen fogadta a réglátott barátot, akinek az volt a kívánsága, hogy vigye el az egyik filmstúdióba bámészkodni. A film-iró ki is vitte a helyszínre, ahol bemu­­atta őt Liz Taylornak, Lana Turnernek, Richard Burtonnak és Boyernek, a világhírű francia szí­nésznek. Sőt elmenőben kezet foghatott Chevai­­lierrel. Végezetül bementek a stúdió vendéglőjébe ebé­delni. Mikor megebédeltek, azt várta az iró, hogy a pesti vendég ájuldozni fog a csodálkozástól. De nem ez történt. — Hát nem mondom, szép volt itt minden. De azért nálunk odahaza Gundelnél sokkal jobban főznek ... HOMOKI ERZSÉBET yy LELKI KLINIKÁJA MRS. VÁNDOR. — Kedves Erzsébet, olvastam az újságban, hogy Dr. Max Redwond new yorki pszichológus szerint az emberek lelki tulajdonsá­gait meg lehet ismerni abból, hogy milyen cipőt viselnek. Igaz lehet ez? VÁLASZ. — Sem okom, sem jogom kétségbe­vonni tudósok megállapításait. Magam csak egyetlen gyakorlati-lélektani jelenséget fedeztem fel a cipők terén. A nők olyan cipőt szeretnének, amelyik kívül két számmal kisebb, mint belül. <: * * ÖZVEGYASSZONY. - Kedves Miss Homoki, házassági ügyben kérem a tanácsát. Agglegény­­vágyók, ha ezt lehet mondani egy 39 éves férfi­re. Megismerkedtem egy 36 éves özveggyel, akinek 7 éves kislánya van. Egy nagyszerű nő, szép, okos, finom, én még ilyen nőt nem ismertem, ide­ális nő és ő is szimpatizál velem. El is venném mert ilyen feleséget soha életemben mást nem találhatok. Mégis félek valamitől, attól, hogy- ha elveszem, a gyerek mindig arra fog emlékeztetni, hogy a feleségem évekig más férfivel élt, akitől gyereket is kapott, mindig az fog az eszembe jutni, hogy a feleségem más férfié volt már és arra a férfire fogok gondolni. Mi a véleménye er­ről? -VÁLASZ. — Mások is kérdezték már ezt tőlem, mégpedig majdnem azonos szavakkal. A vélemé­nyemet kérdezi. Mielőtt megmondanám, megpró­bálom egy kicsit kalauzolni a lelki labirintusban, amelybe egy ősi ösztön vezette. Minden férfiből ősi ösztön él, hogy ö akar az első lenni a nő életé­ben. Férfi-jognak és különösen férfi-jognak tartja az első éjszaka jogát. Az ösztönös érzés azonban az érzelmek, a lelki benyomások hatásáig változik, formálódik, más-más alakot ölt, eseten­ként erötlenedik, halványul, fakul vagy a semmi­be foszlik. Mindennapos, hogy férfiak elvált vagy özvegyasszonyt vesznek el, néha több gyerekkel, tehát többszörös élő bizonyitékkal arra, hogy a választottjuk életében már más férfi is volt. Az ilyen házasság éppen olyan boldogságot adhat a férfinek, mintha a felesége érintetlenül került volna a házasságba. Természetesen csak akkor, ha a férj lélekben nem féltékeny a felesége asz­­szonyi múltjára. A maga esete, úgy vélem, elég nehéz eset. Láthatatlan fantommal viaskodik már előre. Attól fél, hogy ölelés közben egy má­sik férfi árnyéka vetődik kettejük közé. így nem lehet 'házaséletet élni, mert az éjszakai árnyék nemcsak a hálószobában kisért, hanem testet ölt a gyerekben és a folyamat előbb-utóbb odavezet, hogy a gyerekben is ellenfelet lát, holott második aljának kellene lennie. Gyakorlati mérleget kell csinálni. A mérleg egyik serpenyőjében egy ár­nyék. A másikban a valóság. Ez a valóság: egy asszony, a maga által leirt jótulajdonságokkal. Véleményem az, hogy a mérlegnek a valóság ja­vára kell billenni. Vessen számot magával. Alapo­san gondolja meg, nehogy eldobja a szerencséjét. Ne fusson meg egy árnyék elől. De ha mégis úgy érzi, hogy az árnyék erősebb, mint maga, akkor álljon félre az útból. Mert ha a levelében leirt ér­zésektől nem tud megszabadulni és ennek ellené­re mégis elveszi ezt a nőt, akkor három ember éle­tét mérgezi meg: az asszonyét, a kislányét és a sajátmagáét, ami előre megfontolt szándékkal elkövetett háromszoros lelki-gyilkosság lenne. * * * FLORIDA JELIGE. — Kedves Miss Homoki, 14 éves koromban jöttem ki a szüleimmel Ameri­kába. Azóta itt élek ebben a városban, itt jártain iskolába, itt vannak a lánykori barátnőim, az is­merősök és az apám rokonai. 15 év nagy idő, min­den ideköt ehhez a városhoz. 29 éves vagyok, 4 éve vagyok férjnél. A férjem most azt akarja, hogy költözzünk át Floridába, miután a gyár át akarja helyezni sokkal jobb fizetéssel. Szeptem­berben kellene költözni. Eddig még nem szóltam a férjemnek, de nekem nagyon fájna elmenni in­nen, ahová annyi szál fűz s elszakadni a baráíok­­toktól, iskolatársnőktől, ismerősöktől, rokonok­tól, a háztól ahol olyan boldog voltam. Próbáljam meg lebeszélni a férjemet a költözésről, mert én inkább kevesebb jövedelemmel is szívesebben itt maradnék? VÁLASZ. — Semmi esetre se beszélje le. A fér­jének ez előmenetel. Ne akarja megakadályozni ebben. Lehet, hogy hallgatna magára, de később felvetődne benne a gondolat, hogy kár volt ma­radni. Talán nem tenne szemrehányást, gondolat­ban azonban magát okolná. De ami az egésznek a lényege, a férjéhez ment férjhez, nem az iskola­társnőkhöz, barátnőkhöz, rokonokhoz. Sem ők, sem a megszokott utcák, házak nem lehetnek ked­vesebbek magának, mint a férje. * * t> Üzenetek. — Nem értem jelige. Szelenologia a Holddal foglalkozó tudományt jelenti, mint pél­dául a biológia az élettan tudománya. Nevét on­nan kapta, hogy a Hold görögül Szelene. A Hold latin neve Luna. Ami a keletkezését illeti, eddig csak annyit tartanak biztosnak, hogy nem a Főid­ből szakadt ki. Tömege pedig mindössze körülbe­lül nyolcadrésze a Föld tömegének. _— ---------­­. i BARÁTNŐK | . . • ■ I. - i — Rémes, hogy múlik az idő. Öt órára találko­zót beszéltem meg a férjemmel. — Most háromnegyed hat múlt. — No, akkor még tiz percig maradhatok . . . II. — Drága szivem, aranyos barátnőm, nem ‘át­­talak 15 éve. — És azonnal megismertél? — Abban a pillanatban! — Hát semmit sem változtam? — Talán igen. De megismertelek a kalapod­ról . . . i

Next

/
Thumbnails
Contents