Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-20 / 20. szám

^ 1 -yktgoi,. UJ ARCÚ MAGYAR TÁJAK TORQNYHÁZAK A MÁTRA KAPUJÁBAN 19 »Mal_________________________________________________MAGYAR HÍRADÓ I “Gyöngyös város szép helyen van Három csillag felette van, Én is onnan való vagyok, Ahol az a csillag ragyog, haj, haj!” (Népdal) A Budapestről Észak-Kelet felé futó 3-as ut Magyaror­szág egyik legforgalmasabb közút ja. Különösen az őszi hónapokban népes. A főváros­ból induló kirándulóutak leg­főbb célja ilyenkor a magyar Középhegység, a Mátra és a Bükk gyönyörű vidéke. A he­gyek lábánál rendszerint elő­ször Gyöngyösön áll meg az utas, annál is inkább, mert a város századok óta hires bor­termő vidék középpontja és a mátrai kirándulások kiinduló állomása. Országos hirü gyü­mölcspiaca és a nemzetközi forgalomba bekapcsolódó ide­genforgalma, pezsgő életet ídakitottak ki a városban. Nagyipari üzemei azonban cnem voltak, igy a fejlődése tmár az elmúlt században meg­rekedt, a második világhábo­rú előtti évtizedekben lakos­sága alig gyarapodott. Gyön­gyösnek szomorú nevezetessé­ge, hogy gyakran pusztították •el. hatalmas tűzvészek. Leg­utóbb 1917 májusában, ami­kor 559 ház égett le. így mű­emléke is alig maradt. A meg­levők közül nevezetes a fe­rences barátok kolostora s tempolma, amelyet még a Bá­thory család építtetett 1400- ban. A barokk templom krip­tájában alussza örök álmát Vak Bottyán, a hires guruc generális. A Báthory család -vetette meg egyébként alap­ját a rend könyvtárának, amely ma páratlan gazdagsá­gú könyvmuzeum és mintegy 16 ezer kötetet számlál. A gyűjteményt most a város másik épen maradt műemlé­kében a klasszicista stilusu Orczy kastélyban őrzik, ős­nyomtatványok, kódexek, 'megsárgult fóliánsok, anti­­quák, nagy külföldi forrás­­kiadványok, enciklopédikus és egyháztörténeti sorozatok könyvei találhatók itt egysze­rű, Ízléses kötésben. A köté­seket egy ferences vándor­­könyvkötő készítette 1750 és 1780 között; akkor foglalták jegyzékbe először a könyvtár állományát is. Az ősnyom­tatványok száma 198. A fél­tett kincsek közé tartozik töb­bi között egy Corvina, szá­mos mü Hess András, nyom­dájából, néhány Erasmus kö­tet, köztük nem egy olyan, »mely még a szerző életében jelent meg, továbbá Morus Utópiájának 1518. évi bázeli első kiadása. A mai Gyöngyösre azonban i már nem a kirándulóvárosi I jelleg a jellemző. A nagy át­alakulás tulajdonképpen már húsz évvel ezelőtt megkezdő­dött, de csak az utóbbi évek­ben vált tájformáló erővé. Préri. így hívták valamikor a jelenlegi déli városrészt, mert valóban az volt. Kuko­ricatáblák terültek el itt, sat­nya vetések, a terméketlen föld alig adta vissza a vető­magot. Itt épült fel a MÁV váltó és kitérőgyára, azután újabb gyárak, gyáregységek létesültek és ma már a város lakói közül hétezer az ipar­ban dolgozik, tehát a húsz és ötven év közötti lakosok közül minden második. A déli városrészben az elmúlt öt év alatt ezer lakás épült, az or­szágút korszerű házak között fut, toronyházak nőttek ki a földből a Mátra kapujában, közülük a legmagasabb húsz­emeletes. A következő öt év­ben újabb 1800 lakás épül a városban és ez még inkább át­alakítja arculatát. A legtöbb uj ház ugyanis a Belváros­ban, közvetlenül a templom mögött, az úgynevezett óvár s helyén épül fel, ahol szám-A határainkon belül élő ma­gyarság lélekszáma tízmillió. De határainkon túl is élnek magyarok, és ha a világ vala­mennyi magyarját a legfőbb ismérv, az anyanyelv szerint vesszük számba, akkor ötmil­lióval több a magyar: tizenöt­­millió. Szerintünk is ennyi a demográfiai világstatisztikák szerint is ennyi. Még a leg­újabb nyelvlexikonok szerint, a jelentéktelen népeket és nyelvcsaládokat el-elhanya­­golni hajlamos világnyelvé­szet szerint is ennyi, és egy­általán nem jelentéktelen szám. Nem törpe a magyarság: fölfedeztük ezt, beszélünk er­ről, írunk erről. Sokat Írunk és beszélünk erről, és olyan jó újabban azokat a meleg hangú cikkeket, beszámolókat olvasni, amelyek az amerikai magyarokról szólnak, és ame­lyekben olyan szépen frissült föl a rokoni ragaszkodás, a családtagi vonzalom. A meg­győződés,hogy a magyar csa­lád távol élő tagjainak is jól megy sora, jól fog menni so­ra. És az ember jó érzéssel ol­vassa, hogy melyik irótársa, ujságirótársa, melyik világ­utazó közéleti férfi mit ta­pasztalt Kanadában az Egye­talan régi házat, földszintes viskót bontanak majd le. Közigazgatásilag Gyöngyös­höz tartoznak a környék üdü­lőtelepei, igy Mátrafüred, Mátraháza, Kékestető, vala­mint Gyöngyöshalász s Gyön­­gyössolymos is. A távlati terv ezek fejlesztésével is foglal­kozik, s a többi között sze­mélyszállító kötélpálya épül Mátraháza és az ország leg­magasabb pontja, az 1010 mé­teres Kékestető között. A Mátra kapuját őrző vá­ros ezekben az esztendőkben több évtizedes lemaradást hoz be. A bor székvárosából a fej­lődő magyar ipar egyik fel­legvára lesz. A szerszám és készülék gyártás mellett to­vább fejlesztik a mezőgazda­sághoz kötődő ipart, igy a hús és tejfeldolgozást, megoldják a város vízellátását és az uj város-központ kialakításával egyidőben megszületik Gyön­gyös kulturális és egészség­­ügyi centruma is. A követke­ző öt esztendőben ötszáz sze­mélyes művelődési ház épül szinházteremmel, uj mozi, ki­állítási terem és könyvtár nyí­lik, s a város déli részén pe­dig tovább fejlődik az ipari sült Államokban, a tengeren túl. S hogy mi hir az ausz­tráliai magyarok magyar megmozdulásairól, és milyen jelentős magyar szigeteket talált az Amerikát járt nyelv­művelő, valóságos népcsopor­tokat különböző nagyváro­sokban és tartományokban. Cikkek, riportok, útirajzok füzik-kötik a szálakat a ten­gerentúli százezrek vagy egy­millió, meg az itthoni »tízmil­lió közé, és melengető is meg okos it, célszerű, hogy ki-ki teendőkön töpreng kapcsolati­programokat ajánl és dolgoz ki, világszövetség-erősitésre buzdit: meglesz a haszna, a határoktól. és . életformáktól független, a rejtélyesen szép magyar összetartozást ápol­va- propagálva megtarthatjuk a távoli rokonokat, éltethet­jük őket szóval, írással, buz­dítással. Aztán egy kanadai filmri­portban először egy emlék­tábla- vagy szoborleleplezés gyér köznösége amint a Him­nuszt énekli, akadozva, szöve­get és dallamot, el-eltéveszt­­ve, tétova-különös kiejtéssel, halkan, aztán a kép vált: a Niagara hömpölyög, zug, zu­han, dübörög, sodor, elsodor, elmos. Szabó Dániel negyed. ÓHAZAI SZEMMEL: MAGYAROK A HATÁRON TÚL Thursday, May 20, 1971 ÓHAZAI SZÍNFOLTOK r r PIPÁK ES PIPASOK Pipás vagyok, sőt: pipa va­gyok. — a diák és alvilági táj­szólásban, lélekbúvárok által még ki nem derített okoknál fogva azt jelenti, hogy mér­gelődöm. Egyébként pedig az a pipás, aki pipázik. A pipázás a tizennyolcadik században domború gyomru táblabirák és sovány parasz­tok ismertető jele volt. Az urak illatos szüzdohányt füs­töltek tajtékpipáikból, a pa­rasztok büdös kapadohányt cseréppipákból. A pipakul­tusz Magyarországon, több évtizedes pangás után, ma­napság megint emelkedőben van, s egyre nagyobb szám­ban fiataloknál is. A rövid szárú, úgynevezett “angol pi­pa” a divat, olyasféle, amilye­neket filmdetektivek szorita­­nagy agyaruk közé a gyilkos­sal vívott tűzharcuk közepet­te. Lányok .asszonyok, akik néha a férfiakat is tulcigaret­­tázzák, egyelőre nem pipáz­nak. A pipászókedv mai növeke­dése állítólag onnan is ered, hogy túl sok szó esik a ciga­­rettázás ártalmairól, mig a pipafüst ártalmatlanabb. Én inkább azt hinném:. a pipa ép­pen olyan jel, a nőiessedés el­lensúlya, mint a barkó, a sza­káll. De az se lehetetlen, hogy Maigret felügyelő utánzásá­nak vágyából ered. S van, aki az angol gentlemanek elvét követi, akik szerint úriember­nek hét pipája van. A rövid pipákat nagyrészt külföldről hozza be a keres­kedelem. A keresett pipado­hány is külföldi. A rövid pipák népszerű ne­ve fapipa; tulajdonképpen gyökérpipák. Pipakészitésre különösen alkalmas gyökér­fajták lelőhelye meglehető­[ sen ritka. A pipa szopókája renszerint kemény gumiból, ; ebonitból készül. Az igazi, a klasszikus pipa a tajtékpipa. Ezt már csak nagyon öreg pipatulajdonosok élvezik; alapanyagát, a főleg Törökországból eredő tajték­követ alig-alig hozzák be. De kihaltak a pipafaragás mes­terei is. Tajtékpipa-javitó ma­radt még hírmondónak egy­­kettő, de készítő egy sem. A tajtékpipa valóságos műkincs, nem egy múzeumunk őrzi félt­ve a maga példányait, s né­hány gyűjtő, aki komoly ál­dozatok árán fejlesztette gyűjteményét — hacsak nem örökölte. A klasszikus tajték­­pipák zöme az 1700-1800-as évekből származik; sokat kö­zülük csodálatos finomságú faragások díszítenek, valósá­gos kisplasztikái remekmű­vek. Akad számon tartott, vé­dett darab is. Némelyiknek az ezüstkupakja is mestermü. A tajtékpipa szinét, azt a vál­tozatos barnaságu szépséges szint kiszivottságának mérté­ke, módja adja meg. A. gyűj­tők témák vagy korok szerint őrzik kedvenceiket vitrinek­ben vagy pipatóriumokban. A címerrel ékesített pipák ne­mesi családok megrendelésére készültek, de vannak foglal­kozásra utalók is (vadász, pap, katona stb.) A tajték­pipák ára egyre növekszik. Vannak pipagyüjtők, akik maguk sose pipáztak. Jókai mondotta egy országgyűlési beszédében: sok ember lett dohányos csak azért, mert szép pipát kapott ajándékba. Öt világrészben sokféle pi­pafajtából szív a férfinép; de, egyik sem olyan művészi, mint a magyar tajtékpipa. Szánthó Dénes HUMOR CSAK IDŐ KÉRDÉSE A menyasszony hozzásimul a férjhez a szertartás után: — Ezentúl megosztod velem a gondjaidat . — suttogja. — De nekem nincsenek gondjaim. — igy a férj. — Majd lesznek. — mond­ja biztatóan az asszony . . . KÓRHÁZBAN Egy statisztikus súlyos közlekedési balesettel kórház­ba szállítanak. Leugrott a buszról, eltörte a lábát. Meg­látogatja az egyik barátja, aki vigasztalás helyett kor­holja: — Látod, hányszor mond­tam neked, hogy ne ugorj le a buszról. Most megjártad. — Miket beszélsz? — igy a statisztikus. ---.Eddig több, mint ezerszer ugrottam le és csak egyszer törtem el a lá­bamat. Tudod, milyen jó arány ez ? FINOMLELRÜ FÉRJ Az asszony halálán van, az orvosok már feladták. Kisirt szemű férje ott ül mellette az ágya szélén. Bucsuzkodnak. Egyszer csak az asszony meg­szólal : — Az, hogy halálom után újra megnősülsz, megnyug­tat. Viszont egy dolog nyug­talanít. Az az asszony ne hordja majd az én ruháimat. — Ezt megígérhetem ne­ked szivem. Különben is ne félj, a legközelebbi feleségem kétszer ilyen kövér lesz ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents