Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-08 / 14. szám
14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Thursday, April 8, 1971 BOTRÁNY EGY POLITIKUS KdRÜL: 750,000 DOLLÁRT TALÁLTAK - EGY CIPÖDOBOZBAN Illinois állam Secretary of State je, Paul Powell, magastermetű, erőteljes beszédű ember volt, egész magatartása igazi politikusra vallott. Powell — számos más állambeli kollégájával szemben — azoknál lényegesen nagyobb hatalommal rendelkezett. Ennek következtében, lehetősége volt arra, hogy illegális jövedelemre tegyen szert. Sokan azt állították, hogy ezt meg is tette. Számos vizsgálat indult ellene. Minden ilyen vizsgálat alkalmával, Powell ünnepélyesen rátette kezét a Bibliára és drámai hangon dörögte: — Megmondom maguknak az igazságot! Akár megmondta Powell az igazságot, akár nem — tény az, hogy sohasem tudtak semmit rábizonyítani. Nemrégiben viszont uj és széleskörű vizsgálat indult annak felderítésére, hogy Powell valójában milyen jövedelmi forrásokkal rendelkezett. A jelek arra mutatnak, hogy ezúttal számos dolgot rá fognak bizonyítani Illinois állam Secretary of Statejére. Powellnek azonban nem kell tartania a büntetéstől: védett, biztonságos helyen van, 6 lábnyira a talap felszíne alatt, ugyanis az elmúlt év októberében, 68 esztendős korában, szivszélhüdés következtében, megfialt. Nemsokkal halála után, szállodai szobájában, egy cipődobozban, 750,000 dollár készpénzt találtak. Ezután pedig kiderült az, hogy mindez csak izelitő: Paul Powell hátrahagyott vagyona 2.5 millió dollár. A kérdés a következő: Powell 86 évig volt közszolgálatban és ezalatt az idő alatt, kézhez kapott jövedelme ke- Aesebb volt 300,000 dollárnál — miképpen tett szert a 2.5 millió dolláros vagyonra? Powel 5 évig volt Illinois állam Secretary of Stateje, ezalatt az idő alatt évi fizetése S0,000 dollár volt, előzőleg azonban, a többi években, sohasem keresett 6000 dollárnál . többet. Mielőtt Secretary of State lett, Illinois állami törvényhozója volt, három évtizeden ke-i észtül. Halála után különös dolgok derültek ki Powellről: ezek egyike az volt, hosszú időn keresztül 15,000 részvénnyel rendelkezett egy olyan vállalatban, amely egy bizonyos .autóbiztonsági berendezést gyártott: Powell annakidején, mint Illinois állam egyik törvényhozója, jelentős kampányt folytatott annak érdekében, hogy a teherautókat énnek a berendezésnek a felszerelésére kötelezzék. Az állami törvényhozás megszavazta a törvényt, Powell annakidején, egy kérdésre válaszolva, kijelentette: semmiféle összeköttetése nincs a kérdéses vállalatban. Powellről az is kiderült, hogy a State Capitol Buildingben levő 18 olyan automata készüléknek volt bérlője, amelyek mindegyike alkoholmentes italokat szolgáltatott ki. Ez a 18 automata készülék egyedül évi 4000 dollár külön.jövedelmet jelentett Powellnek. Powellnek azonban amint az most, halála után kiderült — számos egyéb érdekeltsége is volt, kisebb-nagyobb vonalakon. Többek között, Powell, mint állami törvényhozó, kijárta azt, hogy Illinois államban engedélyezzék a lóverseny-fogadásokat. Ezekután viszont az ezzel foglalkozó Chicago Downs Associationban vásárolt 15,800 részvényt, darabonkint 10 centért, összesen 1,580 dollárért. Amikor a részvények ára 44 dollárra emelkedett, részvény-érdekeltségének értéke 680,000 dollár lett. Egyedül az elmúlt évben, egyedül ez a részvényérdekeltség, 61,600 dollár jövedelmet biztosított Paul Powell számára. Powell, ezenkívül, a Chica- i go Downs egyik “tanácsadója” volt, évi 20,000 dollárért. •Kiderült most az is, hogy Powellnek még számos lóverseny-érdekeltsége volt, valamint érdekelt volt Illinois állam számos kisbankjában és pénzkölcsönző intézetében is, valamint néhány biztositó intézetben. Talán rém véletlen, hogy amikor Illinois állam törvényhozója volt, Paul Powell minesetben élesen ellenezte, hogy a biztositó intézetek ellen bármikor is vizsgálatot és nyomozást indítsanak. Az is kiderült, hogy Powell volt az, aki az alacsony rendszámú autórendszámtáblákat eladta, és egv-egy ilyen rendszámtábláért nem egyszer ezer dollárt zsebelt be. Az ö autó-rendszámtáblája egyébként az 1 számot viselte. Powell adminisztratív aszszisztense Nicholas D. Giacco volt, akinek — amint az szintén kiderült — közvetlen kapcsolata volt a Cosa Nostraval és annak néhány vezetőjével, többek között Sam Giancanaval és Sam Battaliaval. A jelen pillanatban még nem bizonyos azonban valószínűnek látszik, hogy Powellnek külső üzleti érkedeltségei voltak: az Internal Revenue Service most kutat a különjövedelmek ügyében. Valószínűnek tűnik, hogy Powell arra kényszeritette az illinoisi teherautóvállalatokat, hogy kocsijaik külső gumijait kizárólagosan bizonyos vállalatoktól vásárolják. Powell, természetesen, a vásárlások után, százalékot kapott. Powell különlegesen kedvelt időtöltései közé tartozott dz is, hogy minden évben legalább egyszer díszvacsorát rendezett önmaga számára. A legutóbbi díszvacsorát 1970- ben rendezték és ezen Powell tiszta bevétele körülbelül ■ 100,000 dollár volt. Választások alkalmával Powelltől fügött 5000 állami állás Illinois államban: ha Po- 1 wellt megválasztották, kedvenceit helyezte el az állásokj ba, vagy pedig kedvenceit megtartotta. Ezért cserében, viszont, vé- I 'denceitöl “hozzájárulásokat” ! követelt kampányához. Paul Powell kedvenc szólama igy hangzott: — Érzem, hogy a hús már sül. Segítek megsütni a pecse- I nyét, de viszont én is szele- J telni akarok belőle. Powell összesen 2.5 millió dollárt “szeletelt” a pecsenyéből. Powell orvosi kivizsgálásra utazott a Mayo klinikára, Ro! ehesterbe (Minn.) és itt érte a szivszélhiidés, szállodájában, 1970 októberében. A szállodá' ban együtt lakott “magántitkárnőjéyel”, a 48 éves elvált, ! Mrs. Margaret Hensey-vel, aki a halál után sok minden dokuj mentumot titokban elszállított | a szállodából. A nyomozás Paul Powell A szerkesztőségben kezdődött a dolog: hirtelen elszédültem és éreztem, hogy láza m van. Kénytelen voltam a híranyag fordítását és szerkesztését abbahagyni, haza kellett menfnem. Kürthy Miklós Otthon lefeküdtem és kínlódva figyeltem, hogy forgott velem az ágy. A hálószoba falai különös táncot jártak, a szőnyeg mintái hullámzottak . . . nevek és események kavarogtak a. levegőben . . . hírek tornyosultak az ágyam körül . . . . . . hírek a Közel keletről . . . Saigonból . . . Golda Meir arca hajolt fölém és a távolból Agnew alelnök hangját hallottam . . . Saigonból fülem membránján zengett a mozsár-ágyuk dördülése . . . nehezen lélegzettem ... . . . ágyam szélére telepedtek a múltból azok, akik valaha együtt lépkedtek velem az élet ösvényén . . . Gertrud . . . Anna-Claire . . . Wil-la . . . Margaret ... az arcok különös fényben vilióztak . . . . . forgott az ágy . . . forgott a Múlt és a Jelen . . . forgott a világ . a Közelkelet és Saigon összekeveredett . . . Golda Meir és Agnew arca váltogatta egymást . . . . . . felnyögtem . . . sok volt a Múlt és sok volt Jelen . . . sok volt az esemény különös vagyona után folyik. Nem lehet kétséges, hogy Powell nagyszerű “szeletelő” volt, bámulatraméltó teljesítménye most van felmérés alatt. Los Angeles, Calif, összevont szemöldökkel meredt Charles Manson az egyik fotográfusra, amint kijelentette: “Halálbüntetésem esetén gyilkolás és vérontás következik, mert nem fogadom el.” és sok volt a híranyag . . . körülöttem zúgott a világ és valamiképpen, elvesztettem önmagamat a világban ... a világ valamiképpen . . . elszáguldott felettem . . . arcok, emlékek, hirek, események erdejében éltem és elvesztem... Uramisten . . . elvesztettem magam ...'s most ott feküdtem az ágyon ... a falak majdnem reám omoltak . . . vénülő és fáradt szivemben egy firenzei hárfa hangja zengett ... a hangot évtizedekkel ezelőtt hallottam . . . és a hárfa zengése most kisértett . . . évtizedekig minden kavargóit bennem és körülöttem . . . és most mái- fáradt és öreg és reménytelen vagyok ... a firenzei hárfa hangja lassan enyészett el a sötétedő szobában .... Másnapra jobban éreztem magam és bementem a szerkesztőségbe. Leültem az Írógéphez és fáradtan, zugó fejjel kezdtem írni: — Az Associated Press nevű amerikai hírügynökség jelenti Saigonból . . . ... és a világ ismét rámrohant és elkapott lendülete és nem tudtam megállni, hogy megkeressem önmagamat . . . és száraz volt a szemem, pedig, tudom, hogy sírni kellett volna . . . Joseph L. Alioto, San Francisco polgármestere, Washington D.C.-ből való visszaérkezése alkalmából, a fogadására összegyűlt tömeg előtt kijelentette, hogy az ellene felhozott vár “14 karátos hamisság.”
