Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-11 / 10. szám

Thursday, March 11, 1971 MAGYAR HÍRADÓ SI-HÁBORU AZ ALPOKBAN ... Ír la: KL A MÁR GYULA Kívülállók előtt úgy tűnhetik, hogy a si-sport •ugyanolyan sport, mint a többi; adva van egy pálya, amelyen hol férfak, hol lányok vetélkednek azon, hogy ki siklik le rajta minél gyorsabban? És adva van egy másik pálya, amelyen u.n. kapuk vannak felállita és ezek között kigyózgatva kell elérni a legrövidebb idő alatt a célt. Ezt az utóbbit nevezik “slalom­­nak.” Ha azonban az ember ala­posabban utánanéz, kiderül,, hogy a si-sport minden egyéb sporttól különbözik. Idén derült ez ki a legjobban, amikor az osztrák síelők a franciákkal szemben elvesztették a már tavaly is alig-alig megőrzött hegemóniájukat. Idén már a Világkupát is a fran­ciák nyerték, a trikolort viselő lányok is legyőz­ték a szeplős és copfos tiroli, steiermarkti lányo­kat, szóval ez egész vonalon • Franciaország nyo­mult előtérbe. És ez kirobbantotta a siháborut, amely válto­zatlan erővel dühöng jelenleg is. Kiderült, hogy a si-versenyek sportbeli ered­ménye nem is annyira fontos, mint amennyi gaz­dasági érdek fűződik ahhoz, hogy az osztrák síe­lők megőrizzék roneméjukat a világ előtt. Orszá­gos érdek ez, mert máris — hogy a franciák ne­vétől hangos a sportsajté — nem annyira Auszt­riába utaznak a gazdag téli nyaralók, a sielés sok tízezer rajongója, hanem a francia Alpok lettek favoritok, Grenoble-ba és környékére utazik a perzsa sah és a holland királynő, holott azelőtt mindketten az osztrák hegyek között töltötték a tél néhány zordabb hetét, sielgetve, ródlizgatva, néha gyors bobsleight-ra ülve . . . A si a világ egyik legnagyobb sportüzlete. Ausztria számára akkor virágzott fel, amikor a tiroli Toni Sailer egymásutáni években hét világbajnokságot nyert. (Ma már kissé kopaszo­dó, dúsgazdag szállodatulajdonos és nemzetközi playboy). Toni Sailer sikere nyomán elszaporod­tak a tehetséges si-lányok és si-fiuk Ausztriában. A sinél azonban másképp áll a dolog, mint a töb­bi sportnál: az eredményes versenyzőt hamar el­­csalja az amatőrségtől a pénz. Sailer utódainak legtöbbje ma Amerikában jólfizetett tréner vagy profi-versenyző; jórészük Ausztria téli üdülőhe­lyein si-tréner, akik koronás főket, ipar-fejedel­meket, áruház királyokat és azok hozzátartozóit oktatják erre a nehéz de szép sportra. Mesés ösz­­szegeket keresnek, a perzsa sah, vagy a fiatal Aga khán 100 dollárt is megad egy óráért. Nem egy fiatal osztrák si-trénemek szállodája, pen­ziója, jól jövedelmező sport-üzlete van már a di­vatos osztrák üdülőhelyeken. Elképzelhetjük könnyen, mit jelent a si Auszt­ria idegenforgalma számára. Hány szállodatulaj­donos, panziós, étterem-tulajdonos és hány száz és ezer, sőt, tízezer alkalmazott él belőle? A he­gyek között nincs “holtszezon” mint a tenger­nél ; nyáron az osztrák Alpokon ugyanolyan nehéz szobát szerezni, mint télen, ha az ember nem gon­doskodik róla jóelőre, mint télen. Legfeljebb né­hány hét esik ki ebből a nagyüzemből az őszi idényben. A régebbi osztrák si-győzelmek létrehoztak egy iparágat, amelyben mostanáig az osztrákok vezet­tek: a silécek gyártását. A legjobb léceket az osztrák gyárak készítik, fából, fémből, műanyag­ból. Kialakult egy másik iparág, amelyek a lé­cek felerősítéshez szükséges kötéseket készíti; egy harmadik, amelyik a si-eipőket gyártja, egy negyedik, amelyik a vérsenyruhákat szabja-varr­­ja. Az apres-si, tehát a siversenyrek utáni szóra­EUmix GtuLs kozás számára egy egész különleges divatszektor létesült, amely azon töri a fejét, hogy idén mi­lyen legeyen a divat, milyen pulloverben, extrava­gáns cipőben, milyen szemüveggel legyen “chic” megjelenni a méregdrága vendéglőkben, hotel­­hallokban” ? Milliókról és milliókról van szó, üzletről, eg­zisztenciákról. S az a tény, hogy az idei versenyeken a francia versenyzők — férfiak és hölgyek egyaránt — jobbak voltak az osztrákoknál, megingatta az osztrákok gazdasági életét! Az egyik osztrák lap kimutatása szerint az idei szezon első felében az osztrák siléc-gyárak több mint kétszázmillióval kevesebbet vettek be, mint a tavalyi év első fe­lében, pedig már akkor is esett a forgalmuk az előző évihez képest. Az a tény tehát, hogy az osztrákok legjobb versenyzője minden versenyé­ten 1—2 tized (!) másodperccel elmaradt francia versenytársai mögött, milliókba került a sigyáro­­soknak, az osztrák üdülőhelyeknek és a kapcsolt iparnak kereskedelemnek. Ki hinné például, hogy Ifc mm*HOMOKI ERZSÉBET í, JÉL" > Jfgäi ~iLELKI KLINIKÁJA KATIK'A JELIGE. — Kedves Homoki Erzsé­bet, 52 éves egyedül élő özvegy asszony vagyok, dolgozom és igy rendezett körülmények között élek, de oly magányosan, hogy még barátnőm sincs. Néha kapok egy-két levelet azoktól, akik férjem halála előtt barátaink voltak. Én sajnos nem tudok egyebet Írni nekik, mint hogy úgy ér­zem, buskomor lettem. így a következőket taná­csolják. Vagy végleg menjen vissza Magyaror­szágra vagy menjek férjhez. Mit tanácsol kedves Miss Homoki? Nekem nagy on nehéz bármelyiket is elkezdeni, mert úgy érzem, ebből a kalitkából senki sem szabadit ki. VÁLASZ. — Természetesen fájó csapás özve­gyen maradni. Ennyire magányosnak azonban nem kellene lennie. Nekem az az érzésem, hogy önmaga zárta magát kalitkába. Önmagának is kell kinyitnia a kalitka ajtaját. írja, hogy dolgo­zik. Ha máshol nem, legalább a munkahelyén kel­lene érintkeznie emberekkel. Ez további ismeret­ségekre vezetne és nem erezné magát olyan egye­dül. Most a két lehetőség, amiről ir. Itt megvan az egziztenciája. Minden politikai mellékgondolat nélkül: ha visszamegy Magyarországra, el tud-e ott érni olyan életszínvonalat, mint itt, kap-e la­kást, kap-e állást? Mindez nagyon meggondolni való egy magányos nőnek. A másik megoldás egy­szerűbb. Ha emberek közé jár, nem kétséges, hogy talál magához illő férjet. Ez könnyebben járható útja annak, hogy kiszabadítsa magát a kalitkából és nem is kell olyan messzire repülnie. $ $ * ADI. — Kedves Miss Homoki, nem igaz amit mondanak, hogy a férfiak futnak a nők után és minden nő könnyen kap partnert, ha férjhez akar menni. Férfit keresni kell és ez nem könnyű, mert nincs mindenkinek nagy ismeretségi köre vagy ha van, akkor esetleg nem tudja, hogyan csinál­ja. Ha van valami mondanivalója erről, akkor le­gyen szives válaszolni a levelemre. VÁLASZ. — Nagyanyáink még ismertek férj­­fogó-recepteket, de azokat már elfelejtettem, sa­ját receptem pedig nincs. Levelét azonban nem 9. oldal milyen óriási bevételt jelentenek az idegenek a. százával található üdülőhelyeken a különböző felvonó-alkalmatosságoknak? A turisták kiadá­saik mintegy busz százalékát — és igy összesen milliókat! — arra fordítják, hogy a völgyből fel­mehessenek a hegyre, hogy aztán onnan a szik­rázóhó hátán pillanatok alatt lesikoljanak a völgy­be. És ezt naponta számtalanszor megcselekszik... A most kitört si-háboruban a legdühösebbek a gyárosok. Eddig szerényen vágták zsebre az oszt­rák síelők győzelmeiből eredő bevételeiket. Most, hogy baj van, vádolnak mindenkit és olyan tit­kokkal pakkolnak ki, hogy esztendők óta ők pén­zelik az osztrák siszövetséget, ők finanszírozzák az osztrák versenyzők ellátását, utazgatását, ők adják nekik a fizetést is — jó szereplés reményé­ben. Ez a leleplezés éppen kapóra jön Avery Brun­­dage-nak, az olimpiák lelkes amerikai elnökének, a legnagyobb amatőr-barátnak, aki szerint a síe­lőket régen ki kellene tiltani az olimpiákról, mert messze vannak attól az ideáltól, melyet amatőr­nek lehet nevezni. (És milyen messze vannak az oroszok és a keleti blokk versenyzői minden sport­ágban?) Könnyen lehetséges, hogy a most kitört keser­ves osztrák sportháboru oda fog vezetni, hogy a Capporó-i téli olimpián már nem lesz többé siver­­senyzés... hagyhatom válasz nélkül. Californiában van egy úgynevezett single-klub, magányos nők a tagjai. A klub időnként kis füzeteket ad ki a tagok tájé­koztatására. Egyik füzetből átnyújtok néhány ötletet, amelynek segitségével, a klub szerint, partnert lehet találni. Üljön le a parkban egy pád­ra és etesse a galambokat. Legyen kedves olyan férfiakhoz is, akik nem szimpatikusok magának, mert lehet, hogy van egy szimpatikus öccsük. Vál­laljon estére önkéntes kisegítő ápolónői munkát baleseti kórházakban. Nevessen minden viccen, amit férfi mesél, még akkor is, ha már három­szor hallotta. Tanulmányozza a statisztikát, hogy melyik városokban él sok férfi, forditson különös gondot az alaszkai adatokra és tartsa készen az útiköltséget. Járjon legalább két esti angol tan­folyamra akkor is, ha perfekt angol. Minél több­ször kérjen tanácsot férfiaktól, olyan esetben is, amikor nincs szükség tanácsra. Nyári szabadságát ne töltse egy helyen, aprózza fel, egy szállodában legfeljebb három napig maradjon. Ha nem elég csinos, járjon együtt szép nőkkel akik vonzzák a férfiakat, mert megtörténhet, hogy magának is jut valami maradék. Csempéssze fel magát po­tyautasnak egy hadihajóra, amelyen 1000 matróz szolgál, egy órán telül legalább 100 ajánlatot kap. Sok szerencsét kívánok. Persze hozzáteszem, hogy egyik receptért sem vállalok személyes felelőssé­get. * * * MRS. K. O. — Most léptem házasságunk hete­dik évébe. Nagyon szeretem a férjemet, ő is na­gyon szeret engem, de azt mondják, hogy a há­zasságban a hetedik év a kritikus és és ezért be­vallom, hogy drukkolok miatta. Kedves Erzsébet, írja meg nekem, hogy babona a hetedik év vagy igazán veszélyes év lehet? VÁLASZ. — Babona is, igaz is. Babona azért, mert csak hiszik, de bizonyíték nincs rá. Igaz azért, mert a házasságban minden év “veszélyes” lehet, tehát az lehet a hetedik is. A babona nem kenyerem, ezért csak annyit mondhatok, ne törőd­jön a “veszélyes” évfordulóval. Inkább gondoljon vissza arra, hogy az elmúlt hat év alatt mi volt az ami nem tetszett a férjének, mi miatt voltak vi­ták, összeszólalkozások. Mert nem kétséges, hogy akadtak ilyen dolgok, hiszen maga sem angyal. Félelem helyett legyen azon, hogy elkerülje az ilyesmiket. Akkor biztosan nem lesz baj a hetedik évben. A nyolcadikban sem. (Folytatás a 10-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents