Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-04 / 9. szám

12. oldal MAGYAR HÍRADÓ ■ ■ Thursday, March 4, 1971 TÉLI VILÁGBAN: f ERDEI PÁRBESZÉD! A behavazott szerpentinen vadászzekés, csizmás férfi szánkóra rakott jókora bála szénát vonszol maga -után. Be­fordulna egy meredeken fel­felé kúszó erdei ösvényre, de megakad a szán. A vadász homlokáról csorog a verej­ték, mégsem jut előbbre. Az utón kirándulók üdülök sétálnak, ügyet sem vetve a zömök, nekivörösödött ember erőlködésére. Végül egy ba­kancsba, sinadrágba öltözött, (barázdált arcú férfi áll meg mellette. — Hová iparkodna? — Az etetőhöz indultam. Ebben a rengeteg hóban nem talál élelmet a vad. Se­gítene az ember, de gyalog is nehéz odajutni — mondja a vadász. A, sinadrágos ellenségesen nézi a vadászt. — Furcsa emberek ma­guk. Most megszakad a szi­vük a néhány őzért és szarvasért. Babusgatnák őket, a .hátukon viszik nekik az élelmet. S amikor majd elol­vad a hó, puskát fognak és megmentett kedvenceiket ha­lomra ölik. A vadász végigméri az em­bert tekintetével. Kérdése nem mondható nyájasnak. — Szokott maga disznót ölni? — Persze hogy szoktam. — Eteti, babusgatja, igaz? — Tavaly volt egy malac­kánk — feleli a sinadrágos. — Még nevet is adtunk neki: Göndör. Ha hiszi, hanem, úgy (hozzánk szokott ,mint ha csa­ládtag lett volna. Benézett a konyhába, s a nyomunkban járt, mint egy házőrző kutya. — Aztán levágták, igaz? — Azért neveltük. — Kora hajnalban kukori­cát csörgetve kicsalták az ól­ból, és Göndör rohant, mert azt hitte, hogy a barátai jön­nek. — Azt hiszi, nem fájt meg­ölni? — Fájt, fájt! Különösen (hogy igy rászedték. Szegény Göndör futott gazdasszonyá­hoz, maguk meg ledöntötték és megszűrték. — A disznó azért van, hogy felnevelje és megölje az em­ber. — A vad is az embert szol­gálja ősidők óta. Évezredes szembenállás ez. A vadász öl, hogy élhessen. — Na. látja. Én is azért szúrtam le a Göndört. — Csakhogy a vadász soha­sem csapja be a vadat. Nem él vissza a bizalmával. Harc­ban ejti el. — Szép kis harc. Még so­sem láttam vadkant vagy agancsost, amelynek olyan jó kis Sauer ja lett volna, mint magának van. A vadász felnevet. — S látott-e már vadászt, aki olyan gyorsan fut, mint a szarvas, és olyan agyara van, mint egy öreg kannak? — A golyó gyorsabb a szarvasnál, s a tőr mélyebb sebet ejt, mint az agyar. — A puska és a tőr csak az esélyeket egyenlíti ki. — Hogyan érti ezt? — Úgy, hogy nélkülük már régen az ember maradt vol­na alul. A sinadrágos törpeng. — Hát akkor maga szerint mi a vadászat, ha nem öldök­lés? — Hogy is mondjam csak? Talán az embernek és a ter-CALIF0RN1A1 KRÓNIKA A BLOMINGTONI MAGYAR HÁZ HÍREI A Blomingtoni (Magyar Ház, március hó 7-én tartja a szép tavaszi IBOLYA bálját, ebéd­del egybekötve. A szép nap­ra szeretettel hivja az összes tagtársakat és az összes ma­gyarságot, akik szeretik a ma­gyaros ételeket és az igazán finom magyar italokat. Zöld kerti fák alatt és a kugli pá­lyán szórakozhatnak. Gyer­mekeknek is játszó tér van. Zenét a mindenki által ked­velt Lakatos zenekara fogja játszani. Értékes tárgy sor­­solás is lesz. Ebédet már déli 12 órától szolgálnak fel. Ebéd ára süte­ménnyel és kávéval együtt: $1.75. Belépőjegy ára $1.25. Jöjjenek kedves tagtársak és kedves vendégek hozzanak magukkal jóbarátot és isme­rőst, hadd mulassanak igazán jól a mi kis magyar clubunk­ban. Szeretettel hívunk és vá­runk minden kedves tagtár­sat és vendéget a 992 W. San Bernardino Ave., Blomingtoni Magyar Házban. Tisztelettel a VEZETŐSÉG A VILÁG NÉGY TÁJÁRÓL 18,710 évi börtönbüntetést követelt az egyik madridi bí­róságon az ügyész négy vád­lottra az ügyész négy vád­lottra, akik az elmúlt két év­ben 765 személyt csaptak be úgy, hogy nem létező lakáso­kat kináltak megvételre, és ezekre nagy összegű előleget vettek fel. A 18,710 év úgy mészet világának ősi párvia­dala. — Könnyű egy hóba süp­pedt fácánt lepuffantani. — Ilyet egy igazi vadász sohasem csinál, csak a lesi­­puskások. A vadász csak re­pülő fácánra lő. S a nagyva­dat is csak akkor veszi célba, hirbiztatónak érzi a találatot. — Talán nem öldöklés? — Ha az volna, ma már egy szarvast sem láthatna itt. De a vadászok nem foszt­ják ki a természetet, inkább azt akarják, hogy szebb és gazdagabb legyen. — Az élelmet is azért vi­szik? — Vinném, de nem megy egyedül. A Bakancsos érti a választ. Belekapaszkodik a szánkó kö­telébe, s a térdig érő havat tiporva ketten vonszolják a szénát az etető felé. Kékesdi Gyula jött ki, hogy az ügyész az egy főre kiszabható legmaga­sabb büntetést megszorozta a bűncselekmények számával, hétszáhatvanöttel . . . * * * Emberkereskedelmet leple­zett le a brazil rendőrség — jelenti Rio de Janeiróból a DPA hírügynökség. Négy nagy brazíliai földbirtokos — nevüket nem közölték — az­zal bizott meg több teherau­tó-tulajdonost : szállítsanak nekik nyomorgó, munkanél­küli mezőgazdasági munkáso­kat. A teherautósok huzamo­sabb idő óta rendszeresen ele­get is tettek a megbízatásnak, több száza munkást “közve­títettek” a földbirtokosok­nak. A szerencsétlen embe­reknek . fizetés nélkül kellett dolgozniuk, munkájukért csu­pán szűkös élelmet és nyomo­rúságos szállást kaptak. * * * Saját bankszámlával ren­delkezik és alkalmasint a vi­lág leggazdagabb kutyája, a Jacko nevű boxer. Volt gazdá­ja, a nemrég elhalálozott Sty­­lianos Pistolakis görög Kréta­szigeti képviselő végrendele­tében egyedül örökösévé ne­vezte ki. Jacko — mint a testamentumban olvasható — egyetlen hű barátja volt éle­te utolsó éveiben. Az elhunyt képviselő egyik unokahugát, Eleni Kriari-t bízta meg a kutya és a kutyára hagyott vagyon, egymillió drahma gondozásával. NEVESSÜNK MEGÉRTÉS A fiú állandóan pumpolja a papát. De egy este már ez­zel áll eléje: — Apu, most semmit se kérek tőled. Csak pénzt. ÉVFORDULÓ': * EMBERTÁRSAI JAVÁÉRT Száz esztendeje Gyertya­szentelő napján fejezte be gazdag földi pályáját a nagy magyar iró és államférfi, Eötvös József. Közéleti és irói szereplése már a reformkor­ban elkezdődött — s ettől kezdve a haladó nemzeti és társadalmi mozgalmaknak ép­pen annyira, mint a nagyobb táülatra és eszmeiségre tö­rekvő hazai irodalomnak ve­zető alakjává emelkedett. A kereszténység közösségi érzésének és cselekvő szere­­tetének valóságos kincseshá­zai Eötvös regényei. Néhány morzsa ebből. A Karthausi Justus orvosa szinte árasztja a melegséget maga körül, “mert másoknak élt, mert meghatva hivatásának szent­sége által, e léleknek maga­sabb célja vala, mint önbol­­dogitása, mert hasznosnak, szükségesnek érzé magát.” Szeretettel szól ugyanebben a regényben a Bernát-hegyen élő szerzetesekről, akik a “legfenségesebbért”, ember­társaik javáért fáradoznak. Eötvös nemcsak alakjai­nak sorsában vagy jellemé­ben, hanem a regény önálló gondolataiban is rámutat a keresztény erények, elsősor­ban a szeretet jelentőségére. “Nem tanit-e szeretetve min­den, amit látunk, hallunk, minden, ami körülöttünk él, virul s tenyészik? Vagy má­sutt: “. . . nem a szeretet-e éltünk egyetlen boldogítója? a fénypont, mely létünkön át­­sugárzik, amint a nap, világol és meleget terjeszt hatá­rain . . .” (Másik nagy regényében, A falu jegyzőjében a fennálló társadalmi viszonyok és a ki­rívó vármegyei bűnök lelep­lezése mellett hamisítatlan színekkel érzékelteti a tiszta, evangéliumi kereszténység sa­játos vonásait is. A megyei börtönben egy protestáns pap és egy katolikus káplán gyakorolja hivatását. E pa­pok “jobbnak tartják, ha a házban, hol vallásról annyian szólnak, ők ketten teszik azt, mit vallásuk parancsol.” S to­vább is a vallási türelem és a szeretet szellemében: ‘Evan­gélium által a felebaráti sze­retetnek parancsa nemcsak vjwllástársainkra terjesztetik ki ... a szent könyvben, melyhez életét irányozza, ne­künk embereknek csak a sze­retet tétetik kötelességül . . A Magyarország 1514-ben szélesivü történelmi körképé­ben Eötvös nem takargatja az egyház körében elkövetett hibákat, de az indokolatlan támadások ellen is szót emel. Lőrinc papban, a regény leg­töretlenebb jellemű bősében, harmonikusan elegyednek a haladás és a hit meggyőződést árasztó vonásai. Lőrincet nem a bosszú, hanem a embersze­retet vezeti kijelölt útjára. Sokáig önösségébe fordulva él, csak élete virágjában döb­ben rá a szeretet nélkülözhe­tetlen voltára és a közösség­ben rejlő erőkre. “Eszembe jutott, mi szép a papnak hi­vatása e földön, eszembe ju­tott, hogy az, ki, mint én, a nép soraiból emelkedett ki, s minden szenvedéseit ismeri, nem választhat magának szebb célt, mint hogy e szen­vedéseknek vigasztalójává le­gyen ...” Ezek az eszmék csendülnek meg az utolsó regényben. A nővérekben is. Farkas Máté alakjában Eötvös életvidám, derűs papot mintáz meg,aki emellett hivatása magaslatán álló személy, híveinek igazi pásztora és jótevője is. Bátor helytállása különösen a felvi­déki parasztfelkelés idején mutatkozik meg. Eötvös az első prózairónk, aki a becsületes munka mel­lett is határozottan állást fog­lal; a család egységének és erkölcsi szilárdságának bizto­sítékát látja benne és ezzel ösztönösen is felcsillant va­lamit az igazságos társada­lom lényegéből. A munka “aranyfedezeté­nek” korai felismerése, a ha­ladás őszinte, belső igenlése és a müvek alapszövetében rejlő nemes, humanista és ke­resztény vonások — közép­pontjukban a szeretet sugár­zó erejével — Eötvös szelle­mi hagyatékát művészi érté­kein túl tanulságos tárházzá teszi. Szeghalmi Elemér Jubiláló ménes HORTOBÁGY — A hires hortobágyi ménes, amelynek növendékei: a magyar-nóniusz fajtájú csikók világhírre tet­tek szert, jubilál; a feljegy­zések szerint 300 éve szervez­te meg a hortobágyi lóte­nyésztést Levente Bálint. HÁZTARTÁSI IDEÁK Használjon egy hosszunyelü, az autók hósöprésére szóló kefét a radiátorok kitisztítására.

Next

/
Thumbnails
Contents