Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-25 / 8. szám
Thursday, Feb. 25, 1971 MAGYAR HÍRADÓ 9. oldal f rar A-3 • Jr la i »'p l! v-Wm&Vi* <s------------------------------------------------------------------------1 HOMOKI ERZSÉBET ! ■ W* ' '"'i LELKI KLINIKÁJA I9 ' NUSI. — Kedves Erzsébet, ketten voltunk barátnők és egy fiú miatt megszakadt a barátságunk. A baiátnőm szerelmes volt bele, én is szerettem és versenyeztünk érte. A fiú most megkérte a. kezemet és a jövő hónapban tartjuk a hivatalos eljegyzést. Azt gondolom, hogy küldök a volt barátnőmnek is meghívót, lássa, hogy én győztem. Mit gondol, hogy jól teszem? VÁLASZ. — Ne küldjön. Ne bosszantsa fel szegényt. Elég neki, hogy elvesztette a játszmát magával szemben. Elégedjen meg azzal, hogy maga nyert. Kártyások között van egy mondás: nemcsak nyerni, veszteni is szépen kell. Szerelemben fordítva áll a dolog: nemcsak veszteni, nyerni is szépen kell. $ % MRS. P. Z. — Jól tudok angolul, minden nap olvasom a Netv York Timest, előfizetek két magazinra is azonban az angol mellett nem mondok le a magyar újságról és állandó olvasója vagyok lapjuknak. Először úgy terveztem, hogy panaszos levelet Írok a szerkesztőségnek, azután megváltoztattam a tervemet és inkább önnek irok, mert cikkei révén lelki és szellemi kapcsolatot érzek. A lapjukra panaszkodok, mert igazságtalannak tartom, hogy amikor a női ruháról van szó, mindig szidják és csúfolják a rövid szoknyát és a kivágott ruhát. Felháborítónak tartom, hogy a cikkíró férfiak igv Írnak, ugyanakkor a férfiak bolondulnak az ilyen ruhákért és majdnem kiesik a szemük, ha igv öltözködő nőt látnak. A nők azért öltöznek igy, mert a férfiak ezt szeretik, h>át akkor mire való igy imi róla, ez csak közönséges képmutatás. (VÁLASZ — Nem védeni akarom a vádlottakat, de mérsékelje a felháborodását. Függetlenül attól, hogy nő vagyok, még sohasem átkoztam ki azokat a nőket, akik a kelleténél többet mutatnak meg abból amijük van. Inkább a probléma gyakorlati oldalát nézem. A túlzott mutogatás hosszútávon nem jó taktika, mert szétrombolja a nő egyik leghatásosabb fegyverét, a titokzatosságot. A mai férfi nagyapjának még attól esett ki a szeme, ha a nő az utcán, esőben, egy ujjnyira megemelte a szoknyáját, hogy kikerülje a tócsát és kivillant a bokája, sejtetve, hogy mi van feljebb. A nagyapa unokája is odanéz, ha most többet lát, de belőle sem veszett ki teljesen az illúzió vágya. Viszont hol vegye az illúziót, ha egyetlen pillantásra mindent lát? Olyan ez mintha evésnél a legjobb falatokat egyszerre, egészben, rágás nélkül nyelné le. Nem érzi külön-külön a jó izeket, megfekszi a gyomrát és a végén elmegy az étvágya az egésztől. Megcsömörlik. Valahogyan igy lehet azokkal a férfiakkal is, akikre panaszkodik. A közvetlen hozzájuk tartozó hölgyeknek nem akarják vagy érthető okokból nem merik megmondani a véleményüket, tehát megírják. Ne panaszkodjon a panaszkodó férfiakra. Inkább sajnálja őket, ha többet kapnak, mint amennyit egyszerre meg tudnak emészteni. * >> MRS. O-Y. — 1968-ban vándoroltunk be a férjemmel Amerikába. Az elején elég nehéz volt, azután munkál kaptunk és ma már hála Istennek, nem szorolunk senkire, megélünk, a lakást is szépen bebutoroztuk, de kis lakásunk van és nem vagyunk gazdagok. Szeretnék a születésnapomra meghívni vacsorára négy magyar házaspárt, akik jók voltak hozzánk. Csak nem tudom, mit adjak vacsorára, mert kicsi a konyha, nincs sok edényein és nem is tudok sokat költeni, azt pedig nem szerelném, ha nagyon szégvenes lenne a vacsora és szégyelni kellene miatta magamat. VÁLASZ. — Rövid idő alatt maga a negyedik, aki vendéglátási problémával fordul hozzám. A megoldás nagyon egyszerű. Adjon igazi,- hazai izü, kissé sűrűbb bablevest, bőven kolbásszal és füstölthussal. Csináljon hozzá tudósrétest mazsolával, mert a füstös iz után jólesik az édes iz. Nem kell hozzá sok edény és csak egyszer kell tányért váltani. Nem kerül sokba. Italnak vegyen néhány üveg sört és 10 emberre számítva két nagyüveg californiai bort, az jó és olcsó. Különben sem kell félni attól, hogy szerény a vacsora. Szerény ház kellemes baráti légkörében jobban érzi magát a vendég, mint fényes vacsorán, hideg merev, nagyzoló háziak között. Ne féljen a bableves-vacsorától, nem kell sokat dolgoznia és nem vall vele szégyent. «* * * TANÁCS JELIGE. — Kedves Miss Homoki, félévig tartó ismeretség után egy éve mentem férjhez. Sajnos a férjem nem egészen olyan, amilyennek én képzeltem. Sok tulajdonsága nem tetszik, amiket előbb nem vettem észre. Talán elsiettem ezt a választást. Mit tanácsol? VÁLASZ. — Mindnyájunkban van több-kevesebb és többé-kevésbé rossz tulajdonság. Nézze el a hibákat. Gondoljon arra, hogy magában is akad hiba. Házasságban szükség van a kölcsönös elnézésre. Végeredményben esküvő előtt kell jól kinyitni a szemet, esküvő után azonban néha egy kicsit be kell hunyni. Mily furcsa köd közeleg a forgó, forró termen át, az űrből pára száll, gőzölgő fejek keringenek, szemben vad Varázsló lépeget. Ki hívta, hogy egyre jön felém? Lidércek hideg lángjai lobognak elém, fejemhez a föld egyre közelebb, fekete függönyök lengenek, a sötétség fölszivja párolgó hangomat, tompán, a mélybe hullanak a szavak, tátongó szájjal úsznak fölfelé éjsötét halak. NEVESSÜNK Megszólal a telefon: — Miklós otthon van? — Még nincs. Átadjak neki valamit? — Jó, adja át neki azt a három dollárt, amivel adósa vagyok. * * * Feltűnően öltözött, de már enyhén szólva, nem fiatal nő lép be a madárüzletbe, papagájt akar venni. Az eladó megmutat egyet. — No, te kis bolond — kérdi a vevő —, tudsz már beszélni? — És te — kérdi vissza a papagáj, — öreg paradicsommadár, te még tudsz repülni? NYELV ÉS ÉLET: F 11 R Az ötvenes évek eleje óta mindennapi beszélgetéseink közben gyakran halljuk egy-egy vezető állásban levő személyről, nagyobb hatáskörrel működő dolgozóról, hogy fúrják vagy megfúrták. A szó értelme mindenki előtt világos: áskálódnak ellene, kedvezőtlenné teszik helyzetét, illetőleg megingatták beosztásában, kitúrták. Nem érdektelen azonban tudni, miként tapadt e jelentés a fúr igéhez, és mi a kifejezés szemléleti alapja. Ennek felderítéséhez bevezetőül idézzük emlékezetünkbe ezt a siirün használt szóláshasonlatot : kemény, mint a kő. Ámde az ásvány, kőzet szilárdsága megtörik, keménysége mezlazul, ha állandóan vájják, fúrják. Ezt a képet használta átvitt értelemben Magyari István 1602-ben kiadott hires vitairatában, midőn a protestáns tanokat védve igy irt a pápa híveiről: (azt szeretnék, ha) “mindnyájunknak nyakunkat szakaszthatnák, igen fúrják ugyan ellenünk az követ”. Alighanem ez a megfogalmazás a későbbi jelentésváltozás alapja. A fúrják ellene a követ szólás később megrövidült. A kő fogalma az igei tartalomba olvadt, és utóbb elhományosult. A fúr ellene pedig ugyanazt fejezte ki, mint a valakinek vermet ás szólásból az ás ige átvitt értelmű gyakeritó alakja: ‘áskái ellene’ azaz, vesztére tör’. Talán ez a szókapcsolat is járta: furkál ellene. Majd amikor a régi áskálódik ige mintájára a múlt században azonos tartalommal feltűnik a furkálódik is és benne ez a jelentésámyalat: valakit be akar feketíteni, valakit ármánykodással tönkre akar tenni, nem volt akadálya annak, hogy a fúr alapige személyi tárgyat véve maga mellé, alattomban támad, romlására tör értelemben mai bizalmas beszédstílusunk elemévé fejlődjék. Dr. Zsoldos Jenő A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL FÉLELEM VEGYI UTÓN A houstoni Baylor Egyetemen dr. Georg Unger professzor és munkatársai elkülönítették a “félelem molekuláját”, majd azt vegyész kollégájuk mesterséges utón is előállította. — Unger professzor kisérletsorozatában az egereket — amelyek, természetesen, környezetüknek megfelelően sötétkedvelők — választásra késztette sötétbe és világosba vezető ut között, és a sötétben mindig áx-amütésnek tette ki őket. így megtanultak félni a sötéttől.Ezeknek az egereknek az agykivonatából elkülönített egy polipeptidet — egyenes láncú kis fehéi’jemolekulát —, és ha ezt befecskendezték más egerekbe, azok tanulékonyabbak lettek: hamarabb reagáltak félelemmel a sötétre. Ez az úgynevezett “transzfer effektus”: állatok közötti emlékezetátvitel. Önmagában nem uj, egy évtizede folynak hasonló kísérletek. A kutatók an-a kei-esik velük a választ, hogy az agy miként tárolja az információkat, az élőlény élete során megszerzett tapasztalatokat, hogyan emlékezik. — A tudósok egy része afelé hajlik, hogy az uj tapasztalatot a sejtek közötti szinapszisoknak — anyagcserés kapcsolatoknak — a rendszerében bekövetkezett változások, átalakult vagy uj kapcsolatok rögzítik. Mások molekulák változását vagy kialakulását tartják döntőnek a rögzítésben. Unger professzor szerint a tanulás alatt meghatározott idegstrukturákban speciális anyagok képződnek, amelyek az adott ideghálózat működését irányítják. Ezek az anyagok kivonhatok, és másik élőlényben juttatva ott is a nekik megfelelő idegstrukturákat keresik fel, csak azokra hatnak. — A kutatások reményt keltenek, hogy közelebb jutunk az információtárolás megértéséhez, hiszen első Ízben sikerült elkülöníteni olyan kis molekulát, amely részt vesz a transzfer effektusban, és azt analizálva, sikerült mesterségesen is összekapcsolni. FLÓRIÁN TIBOR: MENEKÜLÉS A VARÁZSLÓ ELŐL (ÁJULÁS ELŐTT)
