Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-03-05 / 6. szám
Csehország sörfőzése 50 évvel ezelőtt. ív. Lássuk most már, hányadán állt a dolog 50 évvel ezelőtt a csehországi sörfőzők elméleti kiképzésével. Az elméleti kiképzés egyetlen lehetősége az időben a prágai technikai főiskolán volt meg. ahol a vegytani technológiáról szóló előadások egybe voltak kapcsolva egyéb vegyi iparról tartott előadásokkal; a tanuló közönség pedig a rendes és rendkívüli hallgatók mellett vendégekből is állott, kik nagyobbrészt sör- és szeszfőzők voltak. Balling, kinek neve a vegyi ipar történetében arany- betűkkel van feljegyezve, előadásait - tekintettel hallgatóságának vegyességére — közérthető módon, nem a legmagasabb tudományos színvonalon tartotta, részben talán azért is, mert a múlt század hatvanas éveiben, mikor már nagy kort ért el, a legújabb tudományos kutatásokról már nem igen vett tudomást. Az aránylag rövid félévben heti négy órás előadás tartatott a „sörfőzésről“, leginkább csak a vegyész szempontjából, a növényfiziologia és biológia szóba se került. Épp oly kevéssé talált alkalmat Balling tanár sörfőző hallgatója a legegyszerűbb vizsgálatok praktikus megtanulására, mikor a laboratórium helyisége oly szűk volt, hogy a rendes hallgatók is úgyszólván zsúfolva megtöltötték s alig került mindegyikre a sor, hogy az elemző asztalhoz kerüljön. Bailing hallgatója csak annyi elméleti tudással tért vissza gyakorlati foglalkozásához, hogy általános fogalma volt a sörfőzésnél végbemenő vegyi folyamatokról, értett a jódpróbához, a thermoneter és Saccharometer helyes használatához, tudta ezek célját és hasznát. Egyébként is a tudományos készültség, amivel a műszaki chemikus a gyakorlat terére lépett, még általában fogyatékos volt. A növényfiziologia és bakterologia kevéssé terjedt még ki az ipari erjedési folyamatokra; a fiatal technológus még aligha foglalkozott az abban előforduló különleges termékekről és folyamatokról, a különböző faji sajátságokról, egyes baktériumokról szóló elméletekkel. Egy ily hallgató nem volt képes egy teljes üzemellenőrzést teljesíteni, mint ma egy sörfőző-iskola végzett hallgatója, még ha a sörfőzde be is rendezkedett volna pl. laborato- torium felállításával. De ezt nem tették, mert Tartottak fogyasztó közönségüktől, mely azt gondolta, hogy a laboratóriumban dolgozó vegyésznek az a föladata, hogy a rossz vagy romlott sört megjavítsa, esetleg sört hamisítson. De a praktikus sörfőző, ki alig végzett többet a népiskola néhány osztályánál, sem táplált valami magas véleményt a végzett technológus tudománya felől s nem egészen igazságtalanul, mert ha nála, a sörfőzőnél hiányzott is az elméleti tanultság, úgyszólván mindent pótolt a hosszú gyakorlatból szerzett és mintegy vérébe átment ügyesség és finom érzék, a tanult technológus pedig tudományának megfelelő gyakorlat nélkül alig vette hasznát. A végzett technikus nem is talált tanultságának megfelelő munkakört, hanem bizony előbb meg kellett fognia a kézi 1907. március 5. MAGYAR szerszámokat és dolgoznia, mint akármelyik sörfőző legénynek, s jó volt sokszor, ha el nem árulta, hogy az iskolából került a sörgyárba. Hogy ily körülmények között az iskolázott emberek közül többen a környezet hatása alatt értelmiségükből vesztettek és további önképzésüket elhanyagolták, az természetes. Nem léteztek még abban az időben' Csehországban se vizsgálati, se kísérletező intézetek a sörfőzés részére, s igy a sörfőző előforduló rendetlenségeknél a maga vagy a szaktársai tapasztalatára, esetleg titkos szerekkel működő kuruzsló közbenjárására volt utalva, mint az alábbi esetben láthatjuk. A régebbi kor sörfőzője nem tudta a módját, hogyan lenne a sör szép szerével egészen derült és minden mellékes íztől mentes. Mivel a mai filtrirozás még nem volt ismeretes, egy időben bizonyos titkos szerhez folyamodtak (talán összevagdalt borjúláb), melytől a sör, sajnos, derült lett, de egyszersmind izetlen, úgyhogy csak a nagy helyi hazafiságnak tulajdoníthatjuk, hogy mégis oly rendületlenül itták. Sokáig tartott ez, tanakodtak, próbálkoztak, egyik ennek, másik annak tulajdonította a hibát, egyes szerkezeti részeket is kicseréltek, de nem jöttek a dolog valódi okára, t. i. az erjesztő kád dongáin levő fertőző szérre, mit csak egy véletlen árult el. Manapság nem volna kitéve a sörfőző zavar esetén ily hosszú tapogatódzásnak, mert a kísérleti állomások hamar kimutatnák, hol a baj. Azóta a tudomány teljes jogával, egyszersmind megfizethetetlen áldásaival otthonossá lett a sörfőző iparban is; s az elméletileg képzett műszaki férfiú kivívta méltó helyét a gyakorlat embere mellett. GAMB&INUS • 3 Amerikai apróságok.- Utánnyomás a forrás megjelölése nélkül tilos. (A „Magyar Gambrinus“ saját levelezőjétől.) New-York, 1907. február 20. Gróf Takasha Yufu, japáni gépészmérnök, most tanulmányúton van Amerikában, a hol a sörkereskedelmet, sörgyártást és a sör töltését tanulmányozza. A gróf gépészmérnök ugyanis érdekelve van egy japáni sörgyárban, mely most alakult meg három millió dollár alaptőkével. Rövid, száraz e hir, de mégis mily ragyogó színben tünteti fel a „felkelő nap országáénak alacsony, sárgabőrü embereit ! Japán még csak ötven évvel ezelőtt is barbár nemzet volt, ma pedig... nos, ez a példa mindennél szebben beszél. Hej, mikor fogják a mi otthoni politikusaink is belátni, hogy a nemzeti jólétnek, „nagyhatalmi állás“-nak legbiztosabb alapköve az ipar és kereskedelem fejlettsége? Nem ártana, ha tanulnánk egy keveset Japántól. * Amerikának törvényhozó testületé, a Washingtonban ülésező kongresszus nemrégiben behozta a hires „Pure