Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-02-05 / 4. szám
A MAGYAR SÖRKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy évre......................................................... . 10 K. Fél évre . ................................................................. 5 K. A Magyar Sörkereskedők Országos Egyesülete tagjainak ingyen. MEGJELENIK MINDEN HO 5-ÉN ÉS 20-AN. SZERKESZTI ÉS KIADJA KIVÁLÓ SZAKFÉRFIAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL: SINOER JAKAB a Magy. Sörkeresk. Orsz. Egyes, igazgatója. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: NAGYBÁNYÁN, VÁR-UTCZA 11. SZÁM. Kéziratokat nem adunk vissza. R Sörfogyasztási adó. Részletesen kifejtettük, hogy minő veszedelmek fenyegetik a sörgyártást és sörkereskedelmet, ha a boritaladót eltörlik vagy a minimumra szállítják, ellenben változatlanul meghagyják a horkaiadéval egyenlő magas sörfogyasztási adót. Reá mutattunk a válságos helyzetre, mely a sörkereskedelemre vár s kértük úgy a sörgyárosokat, mint a sörkereskedőket, hogy egyöntetűen, erős összetartással tömörülve indítsuk meg akciónkat, mint ahogy megindították azt a bortermelők és borkereskedők. Mély megdöbbenéssel, pirulva Írjuk le, hogy a sörkereskedelem érdekében kiáltó szavunk a pusztában kiáltó szava gyanánt hangzott el. A létért való küzdelem, a szerfölött nyomott anyagi viszonyok miatt a kereskedelem s ipar .minden ágában nagy agilitással foly a szervezkedés, hiszen bizonyításra sem szorul, hogy az összetartásban, az együttes eljárásban minő nagy erő van. Csupán mi, sörgyárosok és sörkereskedők árultunk el érdekeink védelmében oly hallatlan közönyösséget, mely példa nélküli. A kés hegye már torkunkat éri, exisztenciánk forog veszélyben, de azért egy lépést sem teszünk, hogy megmentsük azt, ami még megmenthető. Semmi fáradságtól vissza nem riadva, nagy anyagi áldozatok árán is buzgolkodtunk azon, hogy megteremtsük a sörkereskedők országos egyesületét s életre hívjunk egy oly orgánumot, mely a sörkereskedelem érdekeit van hivatva védeni. Ne illessen bennünket a szerénytelenség vádja, midőn ismételten hangsúlyozzuk, hogy nekünk a szervezkedés e nagy munkája nagy anyagi áldozatunkba is került. Szívesen hoztuk meg ez áldozatot abban a reményben, hogy ez agitációnkkal sikerül a kereskedelem egy igen tekintélyes ágának: a sörkereskedelemnek érdekeit védeni, istápolni s hogy ez érdekek védelmére sikerül a sörkereskedők egyetemét sorompóba hívni. Az a nagy közöny azonban, mellyel küzde- nünk kell, arról győzött meg bennünket, hogy a sörkereskedők s különösen a sörgyárosok még mindig nem értették meg intenciónkat. Különösen a sörgyárosok! Mintha az ő érdekeik elválaszthatók volnának a sörkereskedők érdekeitől! Hiszen ha a bortermelőknek sikerül a kitűzött céljukat elérni s sikerül a borfogyasztási adót mérsékeltetni, aminthogy a pénzügyminiszter Ígérete szerint is az be fog következni, s a sörfogyasztási adó a mai magas tételeiben érintetlenül megmarad, ez nemcsak a sörkereskedelmet fogja érinteni halálos csapással, hanem a sörgyárosokat is, akik ma igen magas lóhátról beszélnek a sörkereskedelem szerény képviselőivel. Semmi különös próféciái tehetség sem kell ahoz, hogy megjósolhassuk, hogy azt az agitációt, melyet mi önzetlenül megindítottunk, maguk a sörgyárosok fogják folytatni a viszonyok kényszerítő hatása alatt. A jelenlegi helyzet nehézségét csak a sörkereskedők érzik, de ha a sörgyárosok ki vonják magukat a védelemből, ha nem azonosítják magukat a sörkereskedőkkel, lesz idő, talán nem is oly sokára, hogy ugyanazon jajkiáltásban fognak kitörni, amely jajkiáltásban kitörünk mi most. Csodálatos mértéke a rövidlátásnak, hogy mig a mi közös védelemre felhívó soraink a sörgyárosok és sörkereskedőknél süket fülekre találnak, addig e sorainkat igen is figyelemre méltatják MAGYAR GAMBRfÍNUS SÖRKERESKEDŐK LAPJA
