Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1907-06-15 / 11. szám

1907. junius 15. MAGYAR GAMBRINUS 3 A Magyar Sörgyárosok Szövetségének közgyűlése. A Magyar Gyáriparosok Szövetségének új üléstermé­ben tartotta a múlt hó 26-án a Magyar Sörgyárosok Szö­vetsége ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlés elnöke Aich Ferencz, a Dheher A.-féle serfó'zde igazgatója volt, aki megnyitó beszédében szép szavakban méltatta a tavaly elhunyt Münnich Aurél, a Szövetség volt elnökének ér­demeit, azután értesíti a közgyűlést, hogy az elnök helyett a Szövetség ügyeit intéző alelnök. ifj. Haggenmaeher Henrik magánokokból tisztéről lemondott és így az új választások megejtéséig ő áll a Szövetség élén. A napirend első pontja volt az igazgatótanács évi jelentése, melyet dr. Friedrich Tódor olvasott fel. Ebből kö­zöljük a következőket: Az évi jelentés először referál a személyi ügyekben beállott változásokról, méltatja az el­hunyt elnök és a lelépő alelnök érdemeit, azután áttér a söripar helyzetére. Konstatálja, hogy a sörtermelés és fogyasztás Magyarországban örvendetes gyarapodást mulat, mert mig 1904—1905-ben 1,522,440 hl. volt az évi sör­termelés, 1905 —1906-ban már 1.681,404 hl. sört termeltek hazánkban. De ha a fogyasztásnak ezen és még remélhető növekedése biztató is a söriparra, ne gondolja senki, hogy már a söripar országos föllendülésének minden föltétele megvan, sőt míg nálunk a sör csak ünnepi, úgyszólván luxus-czikk lesz és nem kerül tömegfogyasztás alá, addig még nagyon messze vagyunk a czéltól. Ennek pedig nagy akadályai a nagy pénzdrágaság, a magas munkabérek, a tüzelő- és a termelési anyagok folytonos drágulása és főleg a nagy adó, különösen a fogyasztási adó. És itt kilerjesz- kedik a jelentés a Bortermelők és Kereskedők Orsz. Egylete részéről megindított mozgalomra a borfogyasztási adó leszállítását illetőleg és rámutat annak veszélyére, ha azt egyoldalulag találnák végrehajtani. Csak az a különös, hogy a jelentés más biztatást nem talál, mint Wekerle miniszterelnök ama képviselőházi kijelentését, melyben junctimba hozza a bor- és sörfogyasztási adó leszállításá­nak ügyét. Szól azután a jelentés még az 1906 elején a szeszes italok árusítására és kimérésére szolgáló edények hitelesítése tárgyában tartott ankétről, amelyen a Szövetség tehetséges tagjai odahalottak, hogy a sörös palaczkok szándékba vett kötelező hitelesítése nem rendeltetett el. Végül arról biztosítja az igazgatóság a közgyűlést, hogy ezentúl is mindent meg fog tenni a söripar és a sörgyárosok érdekében. A jelentést helyeslő tudomásul vették. Most dr. Hegedűs Lóránt, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének igazgatója üdvözölte a közgyűlést és az általános ipari helyzetről mondott szakszerű beszédet. A pénztári jelentést fölolvasottnak tekintve tudomásul vette a közgyűlés. Ezután a választásokra került a sor. Elnöknek meg- választatotl Aich Ferenc, a közgyűlés elnöke, alelnöknek pedig Haggenmaeher Oszkár. Az igazgatótanácsba beválasz­tatott ifj. Haggenmaeher Henrik, dr. Freund Antal és Glück Alfréd, a soproni részvényserfőzde igazgatója. A sörkő. Ez is úgy képződik, mint a borkő. Ha a nyers sörlét vagy forratlan sört sokáig nyugodtan, minden zavar és megmozgatás nélkül tartjuk edényben, ennek belső falán a feloldott ásványi anyagok lerakodása folytán kemény, kőszerű réteg képződik, ez a sörkő. Könnyen érthető, hogy ez a sörkő-réteg. mivel az edénynek fémfalát a sör közvetlen érintésétől óvja és így a fémes elemek oldódá­sát megakadályozza, csak előnyös lehet, de csak akkor, ha a sörkő-réteg elég sűrű és elég szilárdan tapad az edény falához. Ily föltételek mellett a sörkő igen jó szolgálatokat tesz, csak az a bökkenő, hogy az idővel igen megvastag­szik és egyszersmind nagyon erezett és repedezett lesz. Már pedig ezek az erek és repedések mindenféle, onnan ki nem tisztítható anyagnak lerakodó helyül és így a bacillusok fejlődésére melegágyul szolgálnak. Mivel azon­ban az új sörkő lerakodása nem mindig szabályosan tör­ténik, azért a régit nem szeretik mindjárt megbolygatni, ha meg is van már az imént említett káros tulajdonsága. Hogy tehát az erezett és repedezett sörkőnek káros hatá­sát elkerüljük, anélkül, hogy magát az egész sörkövet meg­bolygatni kellene, oly chemiai dezinficiáló eljárást kell alkalmaznunk, melvlyel a pórusokban és hasadásokban levő fertőző anyagot eltávolíthatjuk és a baktériumokat ártalmatlanná tehetjük. Azzal is számolnunk kell azonban, hogy bár ily el­járással jó ideig kímélhetjük a növekvő sörkövet, mégis ha bizonyos nagvobbmérvű vastagságot elért, el kell azt egészen távolítani, mert a tisztítás nehézsége mellett az is előfordul, hogy egyes nagyobb részek önként leválnak és az edény tartalmába kerülnek. Már említettük, hogy ezt a teljes eltávolítást nem teszik szívesen, de ha mégis meg kell tenni, vigyázni kell arra, hogy az ne történjék idő előtt s főleg, hogy kellő gonddal és arra való eszközzel történjék; mert ha az edény fala sérülést szenved, az olyan kár, melyet nem lehet megint jóvá tenni. Ha idő előtt fogunk az eltávolításhoz, akkor nem vagyunk elég takarékosak azzal a sörkő-réteggel szemben, mely még megtenné a maga jó szolgálatait; ha pedig a kellő időn túl hagyjuk, akkor annak a veszélynek tesszük ki magunkat, hogy a sörkő, mint jó szer, kárté­konnyá válik. Hosszabb gyakorlatú szakember a sörkő vastagságá­ról, felületének érdességéről és a repedések szélességéről szabad szemmel is meg tudja állapítani az eltávolítás szükségességét, de újabb időben e téren is tudományos műszerrel egészítik ki a gyakorlati ügyességet. Mikor a sörkőről, mint a sörfőző eljárás előnyös jelen­ségéről szólunk, jól meg kell különböztetnünk, micsoda anyagból van az edény, illetőleg annak belső felülete. Ha az edény fémből, különösen vasból van, köz­tudomású dolog, hogy a sörlé a fém felületen vegyi folya­matot idéz elő, ami a termelendő sörre nézve minden­esetre hátrányos, azért első sorban az ily edényekre vonat­kozik a söi kő fent vázolt előnyös volta. Máskép áll a dolog, ha faedényről van szó. A fafelület a sörre magában véve nem káros, ha e célra kellő gonddal és hozzáértéssel preparáltatott; azonkívül rendesen szurok, vagy lakkbevo­natot is kap, — igaz, nem azért, mintha a fa hátrányosan befolyásolná a sört, hanem megfordítva, hogy a folyadék káros befolyásától az edényt óvjuk és tisztántartását lehetővé

Next

/
Thumbnails
Contents