Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1907-05-20 / 10. szám

MAGYAR GAMBRINUS 3 1907. május 20. A romániai sörárpa importja, amelyet 1906. elején elég szép tömegben hoztak be, később majdnem teljesen meg­szűnt. Romániai sörárpa az 1906. évi márciustól decem­berig tartó behozatalban 231.208 mm.-val szerepelt. Kali­forniából és Csiléből 1906-ban az uj vámtarifa életbelépte előtt nehány szállítás érkezett és pedig Kaliforniából 200.000 mm. és Csiléből 34.000 mm. sörárpa; később azonban a piacon ezen termékek behozatala 1906. már­ciustól december végéig 108.668 mm. volt. Afrikai és török sörárpát a német sörfőzők még nem dolgoznak fel. Maláta kivitelünket azonban a 3'60 márkáról 5'75 márkára emelt vámilleték befolyásolta és pedig hátrányára. Németország maláta-importja, amelyet eddig majdnem kizárólag Magyarország és Ausztria fedezett, 1906. január­februárjában, a régi vámilleték mellett 632.104 mm. volt; mig március 1-től egészen az év végéig összesen csak 216.726 mm.-t tett ki; 1906-ban tehát összesen 848.830 mm.-ra rúgott, szemben az 1905-ik év 997.792 mm.-t és az 1904-ik év 929.196 mm.-t kitevő importjával. Eszerint az 1905. évhez képest, amidőn a magasabb vám elvártá­ban, a sörfőzők lehetőleg arra törekedtek, hogy 1906-ra való szükségleteik jó részét, a kisebb régi vámilleték mellett fedezhessék, a csökkenés 148.962 mm; mig 1904- hez viszonyítva, amely évben még a vámilleték felemelé­séről nem volt szó, 80.366 mm. apadás mutatkozik a be­vitelben. Tekintettel a sörfogyasztás föllendülésére, amely- lyel összefügg a németországi serfőző ipar megnövekedett tevékenysége, tekintettel arra az általános előszeretetre, amelylyel a magyarországi és ausztriai maláta iránt visel­tetnek a legrégibb idő óta — bár tagadhatatlan, hogy a német malátagyárak terméke mindjobban javul - figye­lemmel a németországi árpatermés minőségének nem nagy kiválóságára, még e cikk magasabb ára dacára is emelkedésnek kellett volna beállani Magyarország és Ausztria maláta kivitelében, ha az uj vámtarifa illetéke meg nem drágul. Még a nagyobb seríőző telepek is, amelyek rendes körülmények között, csakis jó árut dol­goztak fel, a söradó, a munkabér, a szén és szeszíermékek árának emelkedése következtében tetemesen nagyobb üzemkiadással állottak szemben, azt olyanképen akarták némileg ellensúlyozni, hogy az igen megdrágult magyar- országi és ausztriai malátát csak a legszükségesebb mér­tékben vásárolták s annyi olcsóbb malátát dolgoztak fel, mint még eddig soha. Egy németországi jobb árpatermés a magyar és osztrák maláta-importra még erősebb ki­hatással fog járni, miután a németországi serfőzők immár a dániai árpát is — északi kivitelre, amelyet tonnánként 10-30 márkával olcsóbban szerezhetnek be, mint a magyarországi vagy az ausztriai árpát, igen szívesen dol­goznak fel. Az 1906. julius 1-én az észak-németországi söradó-közösség vidékén életbelépett magasabb söradó folytán, a németországi sörfőzők arra vannak kénysze­rülve, hogy maláta-szállitóktól 76 — 78 százalékos úgyne­vezett „kiaknázási garanciát“ követeljenek. A söradó, amelyet a maláta súlya után szabnak ki, annál több jöve­delmet hajt, minél kiadósabb a maláta. A maláta víztar­talmának nem szabad az 5 százalékot meghaladni. Jóllehet, Magyarország és Ausztria németországi maláta-bevitele 1906-ban eltekintve a kedvező árkonjunkturáktól — épen nem volt fényesnek mondható, annál szebb ered­ményt ért el a tengerentúli államok exportjával. Még ha a sörfőző iparnak az egész világon szerte való fellendü­lését. igy a tengerentúlon is, nem is vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy igen élénk kereslet volt észlelhető a magyar és osztrák maláta után és a növekvő export mellett, még igen jó ár is éretett el. Sajnos, mint az azelőtti években, úgy 1906-ban is erős versenyt folytattak egymás között úgy a magyarországi, mint az ausztriai malátagyárosok, minek következtében az árképződés időn­ként súlyossá vált, különösen azon gyárak versenye révén, amelyek a magyarországi és ausztriai árpatermés-külöm- bözet jobb, rosszabb minősége folytán, csekélyebb gondot fordítanak a finomabb árpa feldolgozására. A versenynyel kapcsolatban kell megjegyezni, hogy a németországi ma­látagyárak Magyarország és Ausztria bevételét nem be­folyásolták valami nagyon erősen, miután termékeik a belföldön kellő elhelyezést találtak. Az uj vámrendelkezés által több mint 25 százalékkal, mm.-ként 1 *30 márkával csökkent, tehát jelenleg 1 *62 és fél márkát kitevő vám­visszatérítés ugyanis kevéssé hatott izgatólag a kivitelre, mint a régi vámtörvényben biztosított 2'66 márka kiviteli jutalék. Németország malátakivitele az 1906-ik évben 101.215 mm.-t tett ki, szemben az 1905-ik év 131.319 mm. exportjával és mindenekelőtt Svájc felé irányul, azután Brazília, Japán és Hollandia felé. A különböző tengerentúli piacokon, főként Mexikóban, Közép- és Dél- Amerikában igen érthetőleg hatott ki az észak-amerikai verseny. Tengerentúli serfőzők még dániai és csilei ma­látát is vásárolnak igen gyakran. Ez idő szerint egyedül Japán termel malátát és a keletázsiai piacokon arra tö­rekszik, hogy minél erősebben megvethesse lábát. A komló sokkal kevésbbé érezte meg a mm.-ként 14 márkáról 20 márkára felemelt vámilletéket és inkább a magyarországi és ausztriai rosszul beütött termés hatását sínylette. A mm.-ként 6 márkával megnagyobbodott vám­teher csak kevéssé jön figyelembe. A magyarországi és csehországi komló, ha jól fejlődhetett úgy ki, úgy, természe­tesen a rendes ár mellett, a németországi piacokoni min­denha igen jó keresletre talál, miután a finomabb minő­ségű, világos sör termelésénél első helyen áll. Az 1906-ik évi magyarországi és ausztriai rossz termés, mely kb. 50 százalékkal volt kisebb, mint az azelőtti évi, különösen a németországi export megcsappan mennyiségében jutott kifejezésre. A magyarországi és ausztriai import 1906-ban 20.623 mm.-ra, mig 1905-ben 39.448 mm.-ra rúgott. Jó termésű esztendőben, a német fogyasztás szükségletének mintegy 20 százalékát fedezi Magyarországból és Auszt­riából. Németország komlótermése 1906-ban 210.000 mm.-t tett ki, ami az előző évhez képest kb. 100.000 mm. csökkenést tüntet fel. A rossz termés következtében, a komló árának erős felszökkenésétől való félelmet 1906- ban nem igazolta az ár olyan megdrágulása, amint azt hitték és pedig nem szökött fel érezhetőbben azért, mert az 1905-ik évi magyarországi és ausztriai rendkívüli bő komlótermés s az azzal járt olcsó ár következtében, még 1906-ra is jól ellátták magukat áruval a német serfőzők, úgyhogy a múlt évben csak mérsékelt volt a kereslet. Amig a magyarországi és ausztriai tengerentúli kivitel 1906-ban, az előző évhez képest jelentékenyen csökkent, a németországi komló-export érezhető előrehaladást tett 121.400 mm. kivitellel, jóllehet Amerika, ahol 1906-ban a leggazdagabb termések egyikét jegyezhetjük fel, igen erősen versenyezett a terményben. A legnagyobb felvevő- képességűnek Angliát jelezhetni, amelynek 1906. évi komlótermése 50 százalékkal kisebb volt, mint 1905-ben. Jellemző, hogy a rendkívüli nagy északamerikai termés dacára, a németországi komló Angliában fokozott keres­letben állott és pedig 20.424 mm.-t tett ki a bevitele. Normális termésű években, nemcsak a jobb magyarországi és ausztriai komló áll igen élénk keresletben Német­országban, hanem a közepes minőségű is, sőt tengeren­túli vevők, hamburgi exportbizományosok utján, egyenesen rendelik is.

Next

/
Thumbnails
Contents