Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-05-05 / 9. szám
1907. május 5^ MAGYAR GAMBRINUS 3 kor veszszük észre, ami pedig már benne volt, hogy e penész a dugó felületén is meglátszik, amikor már az üveg tartalmán is megérzik a szaga és ize. Igaz, hogy az ilyen belülről kezdődő penészedést a dugó külsején is legtöbbnyire felismerhetni, éles szem és gyakorlott tapasztalat a legrejtettebb penész-fészket is megláthatja külső jeléről, mely gyakran szembetűnő, gyakran alig látható, de a valódi jelentősége a gyakorlatban ennek a fölismer- hetésnek alig van. Nem lehet ugyanis munka közben minden egyes dugót külön szemügyre venni, másrészt meg teljesen ki vagyunk szolgáltatva a szállítónak, akinél a megrendelésnél hangsúlyozhatjuk, hogy csak penésztelen parafát kérünk, de ezt kell használnunk, amit kapunk. A sörlefejtőben gyakorlatilag tulajdonképen csak azt tehetjük, hogy a dugókat használat előtt gőzzel mossuk és dezinficiáljuk. De azt alaposan kell csinálnunk, hogy a gőz forrási hőfoka necsak a dugó külsejét érje, hanem annak egész belsejét is átjárja. E tekintetben sok mulasztást követnek el naponkint azzal, hogy ezt a procedúrát csak hamarosan befejezik és igy elegendő idő híján az egész munka célja kárba vész. Azonkívül még arra is kell gondolni, hogy ezen munka alatt csak bizonyos nyomás távolíthatja el a dugó belsejében levő fertőzött részeket, ezért kell e tisztításnak nem álló, hanem mozgásban levő, | özönlő gőzben történnie, sőt még sajtoló nyomást is gyakorolhatunk a dugóhoz. Ha ezt pontosan és lelkiismeretesen megteszszük, csak úgy nyerhetünk valóban tiszta és csiramentes dugókat. A dugót egészen paraffinnal impregnálni nem bizonyult előnyösnek, mert a parafa elveszíti rugalmasságát; elég csak a felszínét paraffinnal bevonni. Amerikai apróságok. A „Magyar Gambrinus" saját new-yorki levelezőjétől.) — Utánnyomásnál kérjük a ílagyar Qambrinus megemlítését. — New-York, április 11. Örömmel adjuk olvasóink tudtára, hogy new-yorki tudósítónkkal olyan megegyezésre jöttünk, hogy a Magyar Gambrinus olvasóinak a lap utján akárminemü, Amerikára és az amerikai életre, kereskedelmi, ipari, művészeti, tudományos, társadalmi stb. viszonyokra vonatkozó kérdésre kimerítő, hű, tudásához képest legjobb választ ad. Ezt annál nagyobb örömmel hozzuk, mivel new-yorki tudósítónk egyike Amerika legjobb ösmerőinek, kinek rpint a new-yorki műegyetem négy éven keresztüli hallgatójának, bő alkalma volt az amerikai viszonyok megismerésére. Igen kérjük olvasóinkat, kik ezt az alkalmat fel akarják használni, hogy első kézből kapjanak hiteles, az annyira érdekes amerikai életre vonatkozó leírásokat, hogy megkeresésüket vagy a lap szerkesztőségébe küldjék, vagy pedig tudósítónknak, kinek cime: Ernest L. Mandel, 61 Ave. A. New-York City. Az Amerikába küldendő levelekre 25 fillér bélyeg teendő. A közérdekű válaszok a lapban lesznek közölve, a kérdés megjelölésével. A kérdező nevét, ennek kívánságára, nem hozzuk nyilvánosságra. Reméljük, hogy olvasóinknak tetszeni fog ez újításunk, mely határozottan egyedül áll a mai magyar hírlap és szaklap-irodalom terén. * * * A yankeeket egy igen érdekes kérdés foglalkoztatja. A kérdés: Mi történjék Roosevelt elnökkel, mikor az 1909. március hó 4-én, délben 12 órakor ott hagyja hivatalát. Roosevelt ugyanis kijelentette, még 1904-ben, mikor vagy másfél milliónyi szótöbbséggel az Unió elnökévé választották, hogy többet fel nem lép elnökjelöltnek, sőt nem is fogadná el e méltóságot, ha azt neki megint fel is ajánlanak. A phiaihiladelp North American c. lap kezdeményezésére 55 amerikai lap kérdést intézett olvasóihoz, hogy mi is történjék hát Mr. Roosevelttel ? Április végéig gyűjtik a véleményeket, hogy azután azt összegezhessék, mint a nép igazi akaratának méltó kifejezését. Eddig 15,723 szavazat jött be. Ezek küzűl több, mint 10,000-en azt akarják, hogy Rooseveltet, nem törődve a régebben tett kijelentéseivel, megint elnökké válaszszák, mint Amerikának olyan elnökét, ki nem csak rendet tart itt Amerikában, hanem egyúttal kordában tartja a többi külföldi államokat is és tiszteletet, becsülést szerez az amerikai névnek. Hat ezren ezek közül azt mondják, ha Roosevelt nem akarná esetleg elfogadni az elnöki hivatalt, nevezzék őt ki a Panama-csatornát építő bizottság elnökévé, hogy igy biztosíthassák e csodamű gyors és becsületes befejezését, mint egy olyan dolgot, amely Amerikát határozottan a világ legbefolyásosabb államává teszi. A szavazatok többi része igy oszlik meg : Egyesült Államok szenátorának .... 1586 Egyetemi rektornak ........................................628 Vasúti hálózatok feletti biztosnak . . . 476 Nemzetközi békebizottság tagjának . . 113 Miniszternek............................................ 143 Pihenjen...................................................... 97 Különféle...........................................................1018 A „Különfélék“ között sok érdekes ajánlat van. Némelyek azt mondják: utazzék Roosevelt négy évig, hogy igy világot lásson, azután válaszszák őt meg elnöknek, mások azt mondják, hogy lapot szerkeszszen, ismét mások,- hogy lépjen fel nyilvános boxolónak, mint a sportok igazi kedvelője, végül pedig a demokraták azt mondják, adjuk a Fülöp szigeteket Rooseveltnek és hálából eddigi szolgálataiért tegyük őt meg a szigetek királyává. * * * Jowa államnak Fort Dodge nevű városkájában érdekes dologról tárgyalnak az emberek. A polgármester, Mr.
