Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-04-05 / 8. szám
6 MAGYAR GAMBRINUS 1907^ április 5. — Söradó=pótlék. Az alsó-ausztria tartománygyü- lésnek külön országos sörfogyasztási adó behozatalára vonatkozó határozata legfelsőbb jóváhagyást nyert. Csak adóztassák meg a sört jobban odaát, legalább igy jutunk közelebb egymáshoz, ha már nálunk olyan nehezen megy a söradó leszállítása. — Legjobb az egyenes ut. Szól ez a gyárnak is, az alkalmazottnak is ! Egy kisebb osztrák sörfőzde egy idősebb sörgyári munkást fogadott vagy hét évvel ezelőtt és mostanában, vem tudni, miért, elbocsátotta. Ez pedig kapta magát és a pénzügyőri hatóságnál följelentette a munkaadó céget tulprodukcióért, még pedig napról-napra jegyzett adatokkal szolgált a pénzügyőrségnek a sörfőző társaság ellen. A sörfőzdének meggyűlik a baja a törvénynyel, a följelentő alkalmazottnak pedig az élettel, mert a sörfőzdék még ha nincs is rá okuk, félni fognak tőle és nem fogják alkalmazni. — Amerikai hir. Amerika komlótermő vidékéin (Kalifornia, Oregon, Washington) egy komlókereskedő cég óriási vásárlásokat eszközöl, hogy az összes komlókészletet magához kerítse és azután az árakat tetszése szerint diktálhassa. Úgy gondolják, hogy ez üzletet titokban egy amerikai nagy vállalkozó intézi, ki már több nagyobb- szabásu üzletben vett tevékeny részt. Ez a hir járja most Európát és hitelre talál az a célzata is, hogy valami magasabb áremelést akar teremteni a világpiacon. Nem is csoda, ha ily merész tervekhez fognak, mert Amerikában a komlóárak tényleg roppant alacsonyak és a komlóüzlet j úgyszólván élettelen. De Európára ennek aligha lesz eredménye, aminthogy eddig az európai komlópiacokon nem is látszik semmi hatása. — Japáni dolog. Valóságos áprilisi ize van a Tokióból jövő következő hírnek: Egy ottani boldog sörgyáros, Shibala, sörgyára részére egy 38 hl tartalmú főző-üstöt rendelt — tiszta szinaranyból. Úgy látszik, Japánban a sörgyártás még mindig aranybánya, mint Európában volt valaha. Nagy kérdés azonban, vájjon ez az aranyüst hogy fog a valóságban beválni, hogy fog a benne rizsből főtt sör (szaké a neve) izleni és igy tovább, - még pedig azért, vájjon voltaképen elkészül-e. De ha elkészül, bizonyára unikum marad ez az aranyüst, mert nem hiszszük, hogy akár ott, akár nálunk utánzásra találna. Boldog japánok, kik arra is ráérnek, hogy ilyen hírrel a sokat csodált amerikaiakat is lefőzzék. Nálunk persze más gondjuk van azoknak, kik sörgyártással és sörkereskedelemmel foglalkoznak. Különben érdeklődni fogunk az aranyüst sorsa iránt és újabb híreket hozunk róla — ha lehet. — Borkiviteli szakértekezlet. A m. kir. kereskedelmi múzeumban az amerikai borkivitel tárgyában értekezlet volt, melyen számos bortermelő és nagykereskedő vett részt. Az értekezletet Molnár Lipót- nak, a new-yorki borkirendeltség vezetőjének tanulságos előadása vezette be. Molnár szakszerű és gyakorlati irányú fejtegetései végén arra az eredményre jutott, hogy bora- j inkkal, pezsgőborainkkal és egyéb szeszes italokkal az Egyesült-Államokban és egész Észak-Amerikában igen jelentős, állandó és eredményes üzletet csinálhatunk, ha j abban a helyzetben vagyunk, hogy ezen a nagy piacon amerikai módon és amerikai módszerrel dolgozhatunk. Epen ezért szükséges: jó, kifogástalan áru, reklámcélokra nagy tőke és állandó raktár felállítása New-Yorkban. Az előadással kapcsolatban kifejlődött vitát Nagy György, ifj. Löwy Adolf, Blum Artur, Hammersberg Jenő, Zwack Ákos, Hajduska Rezső, Zwack Lajos, Waldbot Ödön báró és Pajzs Gyula dr. gazdagították tartalmas felszólalásaikkal, mire Kovács Gyula dr. elnök az értekezletet berekesztette.- Uj cimke=gyár Esztergomban vagy Szereden. Princz Lajos és társa bécsi nyomdai cég Esztergom és Szered elöljáróságaihoz kedvezményekért folyamodott egy 100 munkást foglalkoztató cimkegyár létesítésére. A cég kérvényében azt adja elő, hogy címkékre évente 3-4 millió K vándorol ki a külföldre és hogy a gyár létesítése esetén, amennyiben ily gyár nemcsak Magyarországon, de még Ausztriában sincs (?), 5-6 millió K jönne be az országba. A gyár egyelőre 100 munkást és 12 hivatalnokot foglalkoztatna, mi az üzleti körnövekedtével természetesen növekednék. Elmondja továbbá, hogy a gyár mintegy 100,000 K-t jövedelmezne és hogy 150,000 K befektetéssel indulna meg. Folyamodó a várostól 2 kát. hold területet, a gyári épületek emeléséhez szükséges kő, tégla, mész és homokot, valamint az építkezéshez szükséges nyers faanyagot és mindezt a gyári helyiségre való ingyenes fuvarozással és 20,000 K készpénzt, utat a vasúthoz, végül pedig 12 évi adómentességet kér. Esztergom város még nem határozott, Szered pedig a kért területet és adómentességet hajlandó megadni, az építési anyagot és pénzbeli támogatást azonban megtagadta. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : SINGER JAKAB. Szám 285—1907. árv. Hirdetmény. BÉRBEADÓ SÖRFŐZDE. Székelyudvarhelyen a Hauzik-féle sörfőzde biztosítéknyújtásra képes bérlőnek több évi időtartamra bérbeadó. Bérbevenni szándékozók zárt ajánlataikat folyó évi április hó 20-ig Székelyudvarhely rendezett tanácsú város árvaszékéhez nyújtsák be. A bérleti föltételek tervezete a nevezett gyámhatóságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Székelyudvarhelyen, 1907. április hó 2. (P. H.) SOÓ DOMOKOS s. k., h. árvaszéki elnök. Nőtlen, izraelita vallásu kÖriVVClŐ e minőségben sörüz1 létnél már alkalmazva volt, állást nyerhet azonnali belépésre. Bővebbet lapunk kiadóhivatalában.
