Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-03-20 / 7. szám
4 MAGYAR GAMBRINUS 1907. március 20. állami kiadások fedezésére szükséges összeg 9 dollárt tett ki fejenkint. A mai kiadások 12 és fél dollárt tesznek ki fejenként. Mig az 1889-iki budget 795 millió dollárra rúgott, az 1907-iki 1900 millió dollárt tesz ki. Tiz évvel ezelőtt a haditengerészetre 30 milló dollárt szántak. A mostani költségvetés 102 milliót szán ugyanerre, 20 millióval többet, mint a mennyire a spanyol — amerikai háborúban szükség volt. Tiz évvel ezelőtt katonai célokra 23 milliót szántak, most pedig 80 milliót. A posta kiadások tiz évvel ezelőtt 92 milliót emésztettek fel, most pedig 200 milliót szavaztak meg erre a czélra. S igy tovább . . . Boldog ország, hogy e terheket meg nem érzi. Amerika soha sem volt olyan szerencsés, jó módú, mint most Roosevelt „urakodása“ alatt. Igaza van Joe bácsinak, az amerikai kongresszus alsó háza elnökének, hogy ez ország „pokoli jómódban“ él. Hanem sajnos, a reakció nagyon is kezd mutatkozni. . . . * Amerika a dollárok, a szabadság, az elválások és a szerencsétlenségek édes hazája. 1867-től 1887-ig 328 ezer válást engedélyeztek a törvényszékek, 1887-től 1907-ig 1.400,000 válópert adtak be, melyekből kerek egy millió lett a törvényszékektől engedélyezve. Mig az előbbi korszakban az elválások száma 33 volt minden 100,000 lakos közül, az utolsó időben ez 70-re szökött fel. A válások tekintetében Chicago vezet. Az előbbi időszakban minden 100,000 ember közül 73-an váltak el, a másik időszakban ezek száma már 107 volt. A válások nemcsak a városokra terjednek ki, mint ahol a nagy vagyonok következtében nagyobb a köny- nyelmü élet és kevésbé komoly az életfelfogás, hanem a vidékekre is, hol általánosságban mondva, az egyszerűbb, puritán nép lakik. Hja, haladunk a korral. . . * Boldog Amerikában az ember sohasem tudhatja, melyik napon éri utói valami szerencsétlenség. Ki vagyunk ennek téve Vasúton, hajón, csónakon, stb. Ez különben kifolyása a rettenetes üzleti fejlettségnek, mely nagy méreteivel szinte megdöbbenti az embert. A jelszó a gyorsaság, a rohanás. A Chicago —New-York közötti borzasztó távolságot a vasutak eddig 20 óra alatt tették meg, hanem ez nem tetszett a rohanó yankeeknek és igy a vasutak ezt az időt leszállították 18 órára. A Pennsylvánia vasút, mely a minap elindult, eddig Isten tudja, hány, de bizonyosan több, mint 100 emberéletbe fog kerülni. Szükségtelen volna e szerencsétlenségekről bővebb említést tenni, hiszen ezekről Európában is meglehetősen gyakran megemlékeznek és az itteni lapok minden nap hirt adnak egyik vagy másik kisebb-nagyobb „incidenséről. Hanem e veszélyek kinyitják a népnek a szemét, mely követelni fogja, hogy nagyobb vigyázattal legyenek az emberélettel szemben. Kiilömben erre nem igen fog kelleni ösztönözni a társaságokat, megteszik majd ők maguktól is, mert hiába, kevesebbe kerül a költséges ovó- intézkedéseknek a beállítása, mint a sok milliónak a kifizetése, amelyekért kártérítést indítanak a szerencsétlenül jártak vagy ezeknek rokonai és amelyek kifizetésére a közvélemény által befolyásolt törvényszékek a társaságokat kényszerítik. . . Mikor e sorok írója mérnöki tanulmányai alatt az első előadáson vett részt a vasútépítésben, az előadó tanár Amerikának egyik leghíresebb vasut-mérnöke, e szavakkal kezdte meg előadását: „Uraim, a legelső kérdés a vasútépítésnél, hogy az | jövedelmező-e ? A jövedelmet nem a közönség, nem a közjó szempontjából kell néznünk, hanem abból, hogy jövedelmező-e az a vasúttársaságra nézve ? Ez és csakis ez a kérdés.“ Hanem az emerikai nép mozgolódni kezd, mintha mondani akarná, hogy nem csak ez a kérdés. . . Handel L. Ernő, new-yorki egyetemi mérnök-hallgató. VEGYE5 KÖZLEMÉNYEK. Vidéki szaktársainkhoz azzal a kérelemmel fordulunk, hogy a sörkereskedelmet érdeklő helyi híreket velünk minden alkalommal közölni szives= kedjenek. A posta=költséget készséggel megté= rítjük. Felvilágosítással szakmabeli dolgokban a leg= nagyobb készséggel díjmentesen szolgálunk. Vá= laszt=kivánó levelekhez kérjük a válaszbélyeget csatolni. Hátralékos előfizetőinket és mindazokat, kik a részükre küldött mutatványszámot hozzánk Vissza nem juttatták, tisztelettel felkérjük, hogy az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalához mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Lapunk mai számának vezércikkében ismé= telten rámutatunk azon vitális kérdésekre, melyek feltétlen szükségessé teszik a sörgyárosok és sör= kereskedőink által megtartandó kongresszus egybe= hívását. Kérjük ez utón is t. szaktársainkat, hogy mellékelt csatlakozási ivet aláírva, lehetőleg azon= nal hozzánk juttatni szíveskedjenek. — A nagymihályi sörgyár kibővítése. A nagv- mihályi sör- és malátagyár r.-t. a tavasszal 75,000 koro- nányi költséggel átalakítja a sörgyárat. Az átalakítási, illetve az építési terveket, sajnos nem magyar, hanem egy müncheni mérnökkel készíttette.
