Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1907-02-20 / 5. szám

MAGYAR GaMBRINUS 1907. február 20. rosszul értelmezett takarékosságnak tulajdonítható. A polgári és urodalmi sörfőzdék tulajdonosai egyképpen azon voltak, hogy lehetőleg kevés befektéssel mentül nagyobb hasznot húzzanak. A takarékosság még a het­venes évek végén is odáig ment, hogy a legtöbb sörfőzde pincéjében szurokfenyő forgácsával világítottak, amit a segédeknek kellett faragniok. Ez a konzervatizmus és takarékosság bizony nem egy jelentékeny újításnak sokáig útját állta. Németország­ban például a gőzzel főzés már a hetvenes években meglehetősen elterjedt, Auszriában a Noback és Fritze-cég az első gőzberendezést Bludenzben 1880-ban állította fel, mégis a kilencvenes évek elejéig tartott, mig a legtöbb sörgyár a főzés e modernebb módját vette igénybe. Manapság Csehország sörgyárai Ausztriában minden­esetre első helyen állanak, bár nem állíthatók egy sorba a németországiakkal, hol az aránylag jobb gazdasági viszonyok közt élő lakosság közt a sörnek nagyobb az ára, az adó pedig jelentékenyül kisebb mint Ausztriában. (Hát mit szóljunk mi magyarok ?! Szerk.) Claudel 6 ' (Vége követk.) VEQYES KÖZLEMÉNYEK. Vidéki szaktársainkhoz azzal a kérelemmel fordulunk, hogy a sörkereskedelmet érdeklő helyi híreket velünk minden alkalommal közölni szíves- kedjenek. A posta-költséget' készséggel megté- rítjük. Felvilágosítással szakmabeli dolgokban a leg- nagyobb készséggel díjmentesen szolgálunk. Vá= laszt-kívánó levelekhez kérjük a válaszbélyeget csatolni. Hátralékos előfizetőinket és mindazokat, kik a részükre küldött mutatványszámot hozzánk vissza nem juttatták, tisztelettel felkérjük, hogy az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalához mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — A szabadkai sörgyár. A szabadkai vendéglősök és kocsmárosok kezdeményezésére létesítendő sörgyár előkészítő bizottsága vegyészi vizsgálatot kért a sörgyár­táshoz szükséges víz minősége és mennyiségére vonatko­zólag. A vizsgálat eredménye szerint a viz teljesen jó és alkalmas, miért is Szuvajcsics Obrád, a vendéglősök egyesületének elnöke még a múlt hó folyamán értekezletet hívott egybe, melyen az előkészítő bizottság tagjai és az ügy iránt érdeklődő magánfelek is résztvettek. Az érte­kezleten elhatározták, hogy a sörgyár felépítésére a várostól ingyen telket kérnek és a költségek fedezésére j egy bált rendeznek.- Az alkoholellenes mozgalomról. Köztudomású dolog, hogy az antialkoholisták a legnagyobb erőfeszítés­sel dolgoznak, hogy elveiket a lakosság minél szélesebb rétegeiben terjesszék, a többi közt arra is törekedtek, hogy a szesztől való tartózkodást a hadseregben is élet­elvvé tegyék. Ennek következtében egyes államokban a katonaságnál nemcsak korlátozták a szeszes italok élveze­tét, hanem egyenesen betiltották. S mi lett az eredmény? Csak szaporították a fegyelmi kihágások lehetőségét, a tiltott gyümölcs élvezete még kívánatosabbá lett, a kantinokban vígan fogyott az ital, persze titokban. Be is látták a tilalom hiábavalóságát és visszatértek a régi szabadsághoz. Ezzel fog végződni más téren is az antial­koholisták könyörtelen eljárása mindenféle szeszesital ellen. Nem elfogultság kell-e hozzá, hogy valaki például a sört, melyet orvosi tudomány és gyakorlat, valamint laikus tapasztalat egyaránt egészséges, tápláló italnak ösmert, kivétel nélkül méregnek, élvezetét bűnnek hirdesse?! Éppen az a legjellemzőbb, hogy e mozgalom apostolai és a soraikba szegődött tudósok nem elfogultság nélkül harczolnak!- Mennyire becsülik az emberek az idegen jó- szágot, azt érdekesen világítja meg ez a kis eset. Egy nagy város melletti nyaralóban este tekéztek, de a bá­buknak igen furcsa csörömpölő hangjuk volt, amint a rohanó golyó közéjük reccsentett. Ugyanis söröspalackok szolgáltak bábuk gyanánt. Ez is egy adat a múlt számunk­ban több oldalról fejtegetett söröspalack-kérdéshez.- Új sör- és malátagyár. Nagymihályon — mint lapunknak írják ■- részvénytársasági alapon új sör- és malátagyár létesült. A gyári épületek egy müncheni mér­nök tervei szent készültek.- „Turul alkoholmentes italgyár.“ Az antialkoho­listák apostolai annyira fanatizálnak, hogy „Turul alkohol- mentes italgyár“ címen, 100,000 korona alaptőkével gyárat létesítettek, melyben limonádé-féléket gyártanak. A gyár már több, mint egy éve, hogy fennáll és ezen idő alatt mindössze 43.000 korona veszteségük volt. Azt hisszük, hogy az első üzletév eredménye jó hatással lesz az antial­koholisták apostolaira, akik limonádét, tulajdonképen csak prédikálnak, de ők maguk is bort és sört isznak, mert ők is meg vannak győződve róla, hogy noha az iszákosság megvetendő, de a természetadta italoknak mérsékelt él­vezete, különösen a mai gyenge generációnak nélkülözhet- len tápláléka, melyet limonádéval pótolni nem lehet. Vizet prédikálni — bort inni. Hansjakob plébános, egy Németországban ismert iró, nemrégen meg­jelent legújabb könyvében Óbajorországban tett utazását írja le. Egy helyen megemlíti, hogy Dischingenben, az odavaló sörfőzőben megtudta, hogy a sörfogyasztás megcsappant, amióta a szószékről a szesz ellen prédikál­nak. Aztán a szerző így folytatja: „Nemrégiben a plébá­nosok a bérmálandóknak megtiltották a sörivást. Ezt a tilalmat mindnyájan be is tartották és csupán limonádét ittak. Nekem az ötlött eszembe, vájjon azok a főtisztelendő urak, akik az ünnepségen egyházi funkciókat teljesítettek, a bérmálás után tartott díszebéden szintén csak citromos­

Next

/
Thumbnails
Contents