Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-02-20 / 5. szám
MAGYAR GaMBRINUS 1907. február 20. rosszul értelmezett takarékosságnak tulajdonítható. A polgári és urodalmi sörfőzdék tulajdonosai egyképpen azon voltak, hogy lehetőleg kevés befektéssel mentül nagyobb hasznot húzzanak. A takarékosság még a hetvenes évek végén is odáig ment, hogy a legtöbb sörfőzde pincéjében szurokfenyő forgácsával világítottak, amit a segédeknek kellett faragniok. Ez a konzervatizmus és takarékosság bizony nem egy jelentékeny újításnak sokáig útját állta. Németországban például a gőzzel főzés már a hetvenes években meglehetősen elterjedt, Auszriában a Noback és Fritze-cég az első gőzberendezést Bludenzben 1880-ban állította fel, mégis a kilencvenes évek elejéig tartott, mig a legtöbb sörgyár a főzés e modernebb módját vette igénybe. Manapság Csehország sörgyárai Ausztriában mindenesetre első helyen állanak, bár nem állíthatók egy sorba a németországiakkal, hol az aránylag jobb gazdasági viszonyok közt élő lakosság közt a sörnek nagyobb az ára, az adó pedig jelentékenyül kisebb mint Ausztriában. (Hát mit szóljunk mi magyarok ?! Szerk.) Claudel 6 ' (Vége követk.) VEQYES KÖZLEMÉNYEK. Vidéki szaktársainkhoz azzal a kérelemmel fordulunk, hogy a sörkereskedelmet érdeklő helyi híreket velünk minden alkalommal közölni szíves- kedjenek. A posta-költséget' készséggel megté- rítjük. Felvilágosítással szakmabeli dolgokban a leg- nagyobb készséggel díjmentesen szolgálunk. Vá= laszt-kívánó levelekhez kérjük a válaszbélyeget csatolni. Hátralékos előfizetőinket és mindazokat, kik a részükre küldött mutatványszámot hozzánk vissza nem juttatták, tisztelettel felkérjük, hogy az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalához mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — A szabadkai sörgyár. A szabadkai vendéglősök és kocsmárosok kezdeményezésére létesítendő sörgyár előkészítő bizottsága vegyészi vizsgálatot kért a sörgyártáshoz szükséges víz minősége és mennyiségére vonatkozólag. A vizsgálat eredménye szerint a viz teljesen jó és alkalmas, miért is Szuvajcsics Obrád, a vendéglősök egyesületének elnöke még a múlt hó folyamán értekezletet hívott egybe, melyen az előkészítő bizottság tagjai és az ügy iránt érdeklődő magánfelek is résztvettek. Az értekezleten elhatározták, hogy a sörgyár felépítésére a várostól ingyen telket kérnek és a költségek fedezésére j egy bált rendeznek.- Az alkoholellenes mozgalomról. Köztudomású dolog, hogy az antialkoholisták a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak, hogy elveiket a lakosság minél szélesebb rétegeiben terjesszék, a többi közt arra is törekedtek, hogy a szesztől való tartózkodást a hadseregben is életelvvé tegyék. Ennek következtében egyes államokban a katonaságnál nemcsak korlátozták a szeszes italok élvezetét, hanem egyenesen betiltották. S mi lett az eredmény? Csak szaporították a fegyelmi kihágások lehetőségét, a tiltott gyümölcs élvezete még kívánatosabbá lett, a kantinokban vígan fogyott az ital, persze titokban. Be is látták a tilalom hiábavalóságát és visszatértek a régi szabadsághoz. Ezzel fog végződni más téren is az antialkoholisták könyörtelen eljárása mindenféle szeszesital ellen. Nem elfogultság kell-e hozzá, hogy valaki például a sört, melyet orvosi tudomány és gyakorlat, valamint laikus tapasztalat egyaránt egészséges, tápláló italnak ösmert, kivétel nélkül méregnek, élvezetét bűnnek hirdesse?! Éppen az a legjellemzőbb, hogy e mozgalom apostolai és a soraikba szegődött tudósok nem elfogultság nélkül harczolnak!- Mennyire becsülik az emberek az idegen jó- szágot, azt érdekesen világítja meg ez a kis eset. Egy nagy város melletti nyaralóban este tekéztek, de a bábuknak igen furcsa csörömpölő hangjuk volt, amint a rohanó golyó közéjük reccsentett. Ugyanis söröspalackok szolgáltak bábuk gyanánt. Ez is egy adat a múlt számunkban több oldalról fejtegetett söröspalack-kérdéshez.- Új sör- és malátagyár. Nagymihályon — mint lapunknak írják ■- részvénytársasági alapon új sör- és malátagyár létesült. A gyári épületek egy müncheni mérnök tervei szent készültek.- „Turul alkoholmentes italgyár.“ Az antialkoholisták apostolai annyira fanatizálnak, hogy „Turul alkohol- mentes italgyár“ címen, 100,000 korona alaptőkével gyárat létesítettek, melyben limonádé-féléket gyártanak. A gyár már több, mint egy éve, hogy fennáll és ezen idő alatt mindössze 43.000 korona veszteségük volt. Azt hisszük, hogy az első üzletév eredménye jó hatással lesz az antialkoholisták apostolaira, akik limonádét, tulajdonképen csak prédikálnak, de ők maguk is bort és sört isznak, mert ők is meg vannak győződve róla, hogy noha az iszákosság megvetendő, de a természetadta italoknak mérsékelt élvezete, különösen a mai gyenge generációnak nélkülözhet- len tápláléka, melyet limonádéval pótolni nem lehet. Vizet prédikálni — bort inni. Hansjakob plébános, egy Németországban ismert iró, nemrégen megjelent legújabb könyvében Óbajorországban tett utazását írja le. Egy helyen megemlíti, hogy Dischingenben, az odavaló sörfőzőben megtudta, hogy a sörfogyasztás megcsappant, amióta a szószékről a szesz ellen prédikálnak. Aztán a szerző így folytatja: „Nemrégiben a plébánosok a bérmálandóknak megtiltották a sörivást. Ezt a tilalmat mindnyájan be is tartották és csupán limonádét ittak. Nekem az ötlött eszembe, vájjon azok a főtisztelendő urak, akik az ünnepségen egyházi funkciókat teljesítettek, a bérmálás után tartott díszebéden szintén csak citromos