Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1906-12-20 / 1. szám

4 indította, nem kevésbbé fontos és nemes feladatra vállal­kozott, midőn a Magyar Gambrinus-t megindította. Tudjuk mindnyájan, hogy egyesületünk igazgatósága és választmánya mindent megtett az egyesületi czélok elérésére, s hogy ügybuzgó működésüket ez ideig kellő siker nem koronázta, annak oka az, hogy nem volt meg az egyesületi tagok között az összekötő kapocs, nem volt lapunk, melynek hasábjain bajaink okait s azoknak orvos­lási módját megvitathattuk volna. Kizártnak tartom, hogy oly fontos gazdasági ággal foglalkozó iparosok, kereskedők, mint a sörkereskedelem tényezői, ha egyesült erővel sürgetik bajaik orvoslását, sikert ne érhetnének el. De erre csakis úgy lehet kilátá­sunk, ha a hivatalos lap kapcsa összefűz mindnyájunkat, ha minden oly esetet szellőztetünk, mely sérelmes mireánk. Ha bárkin is sérelem esik, vegyük azt úgy, mintha mind­nyájunk sérelme volna. Jelszavunk legyen: egy mindnyá­jáért, mindnyájan egyért! Ez okból becsületbeli kötelességünknek ismerjük támogatni hivatalos lapunkat. E lap alapítása előhír­nöke a mi jogos érdekeink kivívásának! Az a csekély összeg, mibe a lap támogatása kerül, hasznos befektetés, hiszen e csekély összeget, csak egy kérdésnek is kedvező megoldása, busásan visszatéríti nekünk. A szervezkedés ma mindenütt döntő befolyással bir, a mi szervezkedésünknek pedig conditio sine qua non-ja, hogy hivatalos lappal bírjunk, mely legközelebb hoz egy­máshoz mindnyájunkat. Lelkesedéssel üdvözlöm uj közlönyünket s midőn szaktársainkat annak hathatós támogatására hívom fel, erősen hangsúlyozom, hogy én, a lap alapítással ismét nagy lépéssel előbbre vitt szervezkedésünkből jobb idők bekövetkezését várom. Hogy ez úgy legyen, őszintén kívánom! Schatteles Viktor, „Schattel.es Mihály“ lugnsi czég főnöke, a M. S. O. E. igazgatósági tagja. Amerikai apróságok, — Utánnyomás a forrás megjelölése nélkül tilos. — (A „Magyar Gambrinus11 saját levelezőjétől.) New-York, nov. 24. 1906. A washingtoni adó-jövedelmi főfelügyelő jelentése szerint a most végződött évben a sörfogyasztás 54.631,636 hordó volt Amerikában, mig az azelőtti év folyamán 49.459,539 hordó sört fogyasztottak el a yankeek. Azt hisszük, hogy e hatalmas sörfogyasztásból az Amerikában nagy számban levő németek is kivették részüket. * Az Unió sörfogyasztására külömben érdekes fényt vet a következő kis kimutatás. New-York államban, melynek lakossága kb. 7 és fél millió, 1905-ben 11 millió hordó sör fogyott el. A sörgyárosok 12,000 embert alkalmaztak. Adó fejében 103 millió, a munkásoknak 10 millió, az anyagért magáért pedig 14 millió dollárt fizettek a new­1906. deczember 20. yorki állami sörgyárosok. A sörszállitáshoz 11,000 lovat és automobilt- használtak. * Cincinnatiben, Ohio államnak egyik nagyobb váro­sában, melynek lakossága meghaladja a 325 ezeret, igen mulatságos és jóizü esetet tárgyaltak a törvényszéken. A panaszos Miss Mary Depinal, egy már nem épen fiatal kisasszony volt, ki arra kérte a törvényszéket, hogy az F. Schneider Brewing Co. sörgyárt kényszerítse, hogy az éjjeli üzemet beszüntesse. A kisasszony ugyanis azzal vádolta a sörgyárost, hogy az éjszaka is működő gépek zakatolása következtében egészen idegessé vált. Ideges­sége tulajdonképen nem a zajnak és zakatolásnak ered­ménye, hanem annak, hogy vendégei fogadásakor mindig nagy fáradságába került a zúgás és zakatolás túlkiabálása. Jogászi körökben érdekkel várják az érdekes per fejle­ményeit. * Az „Amerikai Sörgyárak Alkalmazottjainak Nemzet­közi Szövetsége“ (International Union of the Brewery Workmen of America) most tartotta rendes évi kong- reszusát Canadának Toronto nevű városában. E szövet­ségnek az Egyesült Államokban hatalmas ága van, mely 38,000 tagot számlál, és melynek vagyona meghaladja a 100 ezer dollárt. A Torontóban hozott határozatok lefon- tosabbika az, hogy a sörgyárosokat kényszeríteni fogják, hogy a töltésnél ne alkalmazzanak 18 évesnél ifjabb egyéneket. * New-York államban hatalmas sörgyár létesült Central Consumers Brewing Company név alatt 12 millió dollár tőkével. * Wisconsin állam Eond du Lac nevű városkájának községi tanácsa érdekes rendeletet hozott. A kupaktanács ugyanis elrendelte, hogy mindazoknak, kiket a községben iszákosnak ismernek, a képei az összes ivó-helyiségekben kifüggesztessenek, hogy ezek azután ne kaphassanak innivalót. Ennek a keresztülvitele azonban lehetetlen két okból: először, mert akiket a rendelet egyenesen érdekel, többségben vannak, másodszor pedig, mivel az amerikai törvények értelmében csakis köröztetés szempontjából szabad valakinek a képét ilyképen közzétenni. Sörlerakatok mesterséges hűtése. A sörfőzdéi üzemekben alkalmazott mesterséges hűtési berendezések előnyei bővebb magyarázatra nem szorulnak, minthogy minden valamire való szakember elméletben vagy gyakorlatilag ismeri a mesterséges hűtési berendezések jelentőségét. Hazai közép- és kis sörfőzdéink műszaki tökéletes- bitésének kérdésével kapcsolatban az utóbbi időben ugyan­csak bőven tárgyalták szakembereink a mesterséges hűtés problémáját és kutatták, vájjon kifizetődik-e minden körül­mények között a sörfőzdéi üzem keretében a mesterséges hűtési berendezés? Elsőrangú szaktekintélyek nézete sze­rint a hűtési berendezések jelenlegi módszerei mellett a mesterséges hűtés csak a 10.000 hektoliteren felüli évi termeléssel bíró sörfőzdéi üzemeknél ajánlatos. Ezen nézet szerint tehát a kisebb üzemek a mesterséges hűtés áldá­saiban nem részesedhetnek. A sörfőzdéi üzem műszaki szakemberei pontos szá­mítás, a tapasztalatai tények helyes mérlegelése és való­ban alapos kutatások nyomán állapították meg ezen tételt, ámde mivel kiindulási pontját a hűtési technika mai álla­MAGYAR QAMBRINUS

Next

/
Thumbnails
Contents