Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1907-01-05 / 2. szám

6 MAGYAR GAMBRINUS vagy gyümölcsre a sör nemcsak tűrhetetlen, hanem kelle­metlen következményekkel is járhat. Anélkül, hogy szom­júságra ingerlő szereket, melyek különben nagyon is ismeretesek, legkevésbbé akarnánk pártfogolni, mégis szükséges, hogy az ember gyomra a kívánatos söriváshoz megelőző megfelelő táplálék felvétele által helyesen legyen előkészítve és ez oly messzevágó, hogy erre nézve nemcsak a közvetlenül megelőzőleg élvezett táplálék irányadó, hanem általában az embernek összes korábbi táplálkozása módja. így pl. az, aki a felső-bajor hegyvidékieknek zsíros élelmezéséhez szokott, a bő sörivást teljességgel megfogja vetni még akkor is, ha valamely sültnek elfogyasztása által pillanatnyilag magát arra alkalmasabbá akarná tenni. Evvel világosan ki van mondva, hogy ilyen esetben, a testnek állandóan különleges táplálkozásmód által előidézett ilyen állapota mellett a sörivás nem csupán terhesnek, hanem a szervezetre nézve károsnak is bizonyul és itt aztán bizonyos önmegtartóztatóknak az állandó, habár mérsékelt sörivás káros hatása tekintetében való állítása valóban hatályba lép. Általában véve azonban a kulturembernek mai élet- és táplálkozásmódja mely általánosan a húson alapszik, éppen a mérsékelt sörivást kívánja szükséges kiegészítésül és tekintettel a táplálkozásra és az ételekre tulajdonképen csak annyiban áll fenn külömbség, hogy világos, borszerü vagy pedig barna, táplálóbb sörökről van szó. A világos sört fogyasztónak étlapja határozottan a borivóéhoz hasonlíthat és majdnem éppen oly bőséges lehet. Különösen alkalmasak a világos sörhöz a tápláló főzelékek, mint pl. a hüvelyesek, mert ezek a sör által könnyen és alaposan feloldódhatnak, amiért is az ételeknek zsírosabb és bőségesebb készítése fölöttébb előnyös. Tésztanemüek is sokkal alkalmasabbak világos sörökhöz, mint sötétekhez. A naponkénti állandó vajfogyasztás, amint ez Éjszak-Németországban általánosan szokásos, az egész­ségnek komoly károsítása nélkül csak világos sörökkel társítható, még ha ezeket nem közvetlenül reá isszák is. A világos sörnek sokkal nagyobb oldó és emésztő ereje következtében az ételek készítése egyáltalában táplálóbb, erőteljesebb és egyúttal zsírosabb lehet, a húsételeknek nem igen kell túlnyomóaknak lenniök, ellenben különösen a íöloldást igénylő főzelékek bőségesebben élvezhetők; az ember ilyen táplálkozásmód folytán nyugodtabb és általánosságban jobban is van táplálva; e táplálkozásmódnak tehát különösen a húsdrágaságnál tekintetbe kell jönnie. A táplálóbb és malátadus barna sör a kívánatossá­gához majdndm ellenkező, sőt éppenséggel üresen hagyó ételösszetételt kíván. Minthogy az ételek feloldásához csak kevés ereje van, azért ezeknek hígaknak és inkább sava­nyúan és izgatóan készítve kell lenniök; a húsételnek túlnyomónak kell lennie és sok melléklet, főzelék által nem károsítandó meg. Tilos minden zsíros elkészítés, még a sült is; az állandó vajfogyasztás egyáltalában nem illik hozzá és káros. Eme fejtegetésnél sajátságos követ­keztetésre kell jutnunk, t. i. arra, hogy az étel és ital között való károsság bizonyos körülmények közt kölcsö­nös lehet és éppen úgy vonatkozhatik az egyikre, mint a másikra. A vajaskenyér bizonyára mindenütt, még az önmegtartóztatóknál is egészséges táplálékként szerepel; ez azonban nem érvényesül a barna sör élvezőjére nézve és ez, aki különben a hustáplálékkal jól érzi magát, meg fog betegedni, ha bőségesen és állandóan akarna vajas­kenyérrel élni. Joggal kérdezhetné itt az ember: iiyen esetben, hol a tulajdonképeni hiba? Kétségkívül a káros sörben, igy fog a buzgó önmegtartóztató felkiáltani, habár itt tisztán be van igazolva, hogy a károsság semmiesetre sem egyoldalú, hanem kölcsönös s hogy ennélfogva éppen oly joggal volna állítható, hogy a barna sör ivása a vaj élvezetét tehetné hátrányossá. Itt tehát újból átlátható, hogy teljesen téves és jogtalan dolog tisztán a sörivásnak káros voltáról beszélni; a károsság legföllebb az utóbbi­nak szertelenségében vagy meg nem felelő előfeltételei­ben, tehát a többé-kevésbbé hozzá nem illő táplálkozás­módban található fel. Bajorországban, a sörfogyasztás tulajdonképpeni hazá­jában már évek óta panaszkodnak a fogyasztásnak észre­vehető hanyatlása miatt és többé-kevésbbé helytálló oko­kat említenek erre vonatkozólag. Az életmód bizonyos változása, mely alig részesült figyelemben, mégis tekin­tetbe veendő, mint társak. A magasabb húsárak a hús- fogyasztást természetesen korlátozzák és másirányu táp- lálkozatra késztetnek, ami által a bőséges sörfogyasztás­nak útja van vágva. Amint fentebb láttuk, az ételeknek jobb, tehát zsírosabb készítése szintén hozzájárul a sör- fogyasztás korlátozásához és a világos sör felé terel, amely nem fogyasztható oly bőségesen. Végezetül kuriózumképen megemlítjük még, hogy a ma gyakran szárazon élvezett és nagyon jóllaktató és tápláló hírében álló csokoládé jobban illik a barna sör­höz, mint a hasonlóképpen tápláló világoshoz, nyilván azért, mert a csokoládé könnyen oldható és ezért nem szorul a világos sörnek oldóerejére. 1907. január 5. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Kérelem t. olvasóin hoz! Hogy lapunkat minden egyes szaktársunknak beküldhessük, igen kérjük t. olvasóinkat, hogy lakóhelyükön létező sörraktárosok vagy sörkereskedők ezimeit szer­kesztőségünkkel közölni szíveskedjenek. Palaczkokkal űzött visszaélések ellen. Egy beadvány lett benyújtva a napokban a porosz kereskede­lemügyi, belügyi és kultuszminiszterhez, mely beadvány­ban a palaczkokkal immár mind sűrűbben űzött visszaélés ellen kér oltalmat nem kevesebb mint 68 nagyobb ipari egyesület, köztük az iparüzők (gyárosok) Szövetsége, a német sörgyáros-szövetség, a V. L. B. gazdasági választ­mánya, a német ásvásviz-gyárosok ált. Szövetsége, azon- fölül a sör- és ásványvíz-gyárosok, a bor- és tejkereske­dések, a likőr- és pálinkagyárak és gyarmatáru-kereskedők számos más képviselősége. A beadvány hivatkozással az 1895-ből eredő rendőrhatósági rendeletre, mely az ivó- és

Next

/
Thumbnails
Contents